„Szerkesztő:Niza/Pallavicini György” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
10. sor: 10. sor:
Varsói képviselőként tagja volt az [[1784]] és 1786 között ülésező szejmnek, valamint haláláig az [[1788]]-[[1792]] között működő [[Nagy szejm|nagy szejmnek]] (''Sejm Wielki'') is. A lengyel szabad királyi városok szószólója lett. Küzdött a polgári jogok kiterjesztéséért és a városi polgárok érdekeiért. Fellépett a zsidók ellen, 1788-ban kidolgozott egy feljegyzést a nagy szejm részére, amelyben követelte, hogy zárják ki őket a kereskedelemből tisztességtelen verseny miatt.
Varsói képviselőként tagja volt az [[1784]] és 1786 között ülésező szejmnek, valamint haláláig az [[1788]]-[[1792]] között működő [[Nagy szejm|nagy szejmnek]] (''Sejm Wielki'') is. A lengyel szabad királyi városok szószólója lett. Küzdött a polgári jogok kiterjesztéséért és a városi polgárok érdekeiért. Fellépett a zsidók ellen, 1788-ban kidolgozott egy feljegyzést a nagy szejm részére, amelyben követelte, hogy zárják ki őket a kereskedelemből tisztességtelen verseny miatt.


[[1789]]. február 23-tól betöltötte Varsó polgármesteri tisztségét. 1789. november 27-én Varsóban találkozót szervezett 141 szabad királyi város küldötteinek, akik memorandumot fogadtak el. Ebben jogegyenlőséget követeltek [[II. Szaniszló Ágost lengyel király|II. Szaniszló Ágost lengyel királytól]]. A követeléseket tartalmazó levelet december 2-án az általa vezetett ún. fekete menet (''Czarna procesja'') vitte a királyhoz. A dokumentum az alapja lett az [[1791]]. április 18-án megalkotott Törvény a városokról (''Prawo o miastach'') című jogszabálynak<ref>A törvény ismertetését a [[Nagy szejm#Törvény a városokról|Nagy szejm]] szócikk tartalmazza</ref>, ami pedig az [[Lengyelország májusi alkotmánya|1791. évi Májusi alkotmány]] (''Konstytucja 3 Maja 1791 roku'') részévé vált. A követelések egyik megfogalmazója és a fekete menet ötletadója [[Hugo Kołłątaj]] volt.
[[1789]]. február 23-tól betöltötte Varsó polgármesteri tisztségét. 1789. november 27-én Varsóban találkozót szervezett 141 szabad királyi város küldötteinek, akik memorandumot fogadtak el. Ebben jogegyenlőséget követeltek [[II. Szaniszló Ágost lengyel király|II. Szaniszló Ágost lengyel királytól]]. A követeléseket tartalmazó levelet december 2-án az általa vezetett ún. fekete menet (''Czarna procesja'') vitte a királyhoz. A dokumentum az alapja lett az [[1791]]. április 18-án megalkotott Törvény a városokról (''Prawo o miastach'') című jogszabálynak<ref>A törvény ismertetését a [[Nagy szejm#Törvény a városokról|Nagy szejm]] szócikk tartalmazza</ref>, ami pedig az [[Lengyelország májusi alkotmánya|1791. május 3-i alkotmány]] (''Konstytucja 3 Maja 1791 roku'') részévé vált. A követelések egyik megfogalmazója és a fekete menet ötletadója [[Hugo Kołłątaj]] volt.


1790. február 20-án lemondott hivataláról, de 22-én egyhangúlag újraválasztották. Ezt követően részt vett a zsidók Varsóból történő kilakoltatásában. 1790. május 16-án varsói polgárok pogromot rendeztek.
1790. február 20-án lemondott hivataláról, de 22-én egyhangúlag újraválasztották. Ezt követően részt vett a zsidók Varsóból történő kilakoltatásában. 1790. május 16-án varsói polgárok pogromot rendeztek.


Élete végén anyagi helyzete megrendült, mivel vagyonának jó részét a politikai küzdelmek finanszírozására fordította. A városokról szóló törvény és a Májusi alkotmány megalkotását már nem élte meg. Utolsó nyilvános politikai vitáját április 31-én tartotta, majd megrendült egészségi állapota miatt visszavonult. A varsói [[Szent János Katedrális|Szent János Katedrálisban]] (''Bazylika archikatedralna św. Jana Chrzciciela'') temették el. Nagyszabású temetését Varsó városa rendezte a tiszteletére.
Élete végén anyagi helyzete megrendült, mivel vagyonának jó részét a politikai küzdelmek finanszírozására fordította. A városokról szóló törvény és a Májusi 3-i alkotmány megalkotását már nem élte meg. Utolsó nyilvános politikai vitáját április 31-én tartotta, majd megrendült egészségi állapota miatt visszavonult. A varsói [[Szent János Katedrális|Szent János Katedrálisban]] (''Bazylika archikatedralna św. Jana Chrzciciela'') temették el. Nagyszabású temetését Varsó városa rendezte a tiszteletére.


Az Antonina Blikowskaval kötött második házasságából származó fia, Jan Dekert varsó püspöke volt.
Az Antonina Blikowskaval kötött második házasságából származó fia, [[Jan Dekert (püspök)|Jan Dekert]] varsó püspöke volt.


==Emlékezete==
==Emlékezete==
22. sor: 22. sor:
* [[1896]]-ban emléktáblát helyeztek el a Szent János Katedrálisban „a burzsoá osztály első védelmezője és képviselője” felirattal.
* [[1896]]-ban emléktáblát helyeztek el a Szent János Katedrálisban „a burzsoá osztály első védelmezője és képviselője” felirattal.
* [[Franciszek Dionizy Kniaźnin]] költő a „lengyel burzsoák vezetőjének” nevezte.
* [[Franciszek Dionizy Kniaźnin]] költő a „lengyel burzsoák vezetőjének” nevezte.
* Bár a Májusi Alkotmány elfogadásakor már nem élt, [[1891]]-ben [[Jan Matejko]] lengyel festő az [[1791. május 3-i alkotmány (festmény)|1791. május 3-i alkotmány]] című festményén központi alakként szerepeltette, utalva az ő és a polgárság fontos szerepére a világtörténelmi jelentőségű alkotmányozásban.
* Bár a Májusi 3-i alkotmány elfogadásakor már nem élt, [[1891]]-ben [[Jan Matejko]] lengyel festő az [[1791. május 3-i alkotmány (festmény)|1791. május 3-i alkotmány]] című festményén központi alakként szerepeltette, utalva az ő és a polgárság fontos szerepére a világtörténelmi jelentőségű alkotmányozásban.
* Varsóban az Óvárosi Piactér (''Rynek Starego Miasta'') északi oldalát róla nevezték el.
* Varsóban az Óvárosi Piactér (''Rynek Starego Miasta'') északi oldalát róla nevezték el.


33. sor: 33. sor:


{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Lengyelország|-|Történelem }}
{{Portál|Lengyelország|-|Történelem}}

{{DEFAULTSORT:Dekert Jan}}
{{DEFAULTSORT:Dekert Jan}}


[[Kategória:Lengyelországi politikusok]]
[[Kategória:Lengyelországi politikusok]]
[[Kategória:Lengyel üzletemberek]]
[[Kategória:Lengyel üzletemberek]]
[[Kategória:Krakkóiak]]
[[Kategória:Varsóiak]]
[[Kategória:Varsóiak]]
[[Kategória:1738-ban született személyek]]
[[Kategória:1738-ban született személyek]]

A lap 2017. március 10., 13:10-kori változata

Politikai pályafutása

Jan Dekert vagy Jan Dekiert (Bledzew, 1738. január 13.Varsó, 1790. október 4.) német származású lengyel kereskedő, nagypolgári politikus, Varsó polgármestere.

1756-ban felvételt nyert a fiatal varsói kereskedők szövetségébe bolti írnokként. 1761-ben feleségül vette patrónusának lányát, Róża Martynkowskat. 1762-ben átvette az üzletvezetést és teljes jogú varsói polgár lett. 1766 áprilisában gyapjúfeldolgozó manufaktúrát alapított mágnásokkal. Néhány év alatt gazdag és tekintélyes kereskedővé küzdötte fel magát, vagyonát posztókereskedésből szerezte.

1769-től varsói tanácsnokként működött. 1776-ban Piotr Blankkal és Andrzej Rafałowicz-csal állami dohánymonopóliumot vett bérbe a Királyi Kincstár Bizottságtól (lengyelül: Komisja Skarbowa Koronna). Vagyonát az orosz hadsereg ellátásával kapcsolatos szerencsés ügyletekkel továbbnövelte. Amikor a szejm 1775. évi konstituciója földvásárlási jogot engedett neki, hatalmas vagyont fektetett ingatlanba. 1786-ban 80 ezer złotyért kibérelte a Varsói Színházat. Ugyanebben az évben újranősült, mivel első felesége elhunyt.

Varsói képviselőként tagja volt az 1784 és 1786 között ülésező szejmnek, valamint haláláig az 1788-1792 között működő nagy szejmnek (Sejm Wielki) is. A lengyel szabad királyi városok szószólója lett. Küzdött a polgári jogok kiterjesztéséért és a városi polgárok érdekeiért. Fellépett a zsidók ellen, 1788-ban kidolgozott egy feljegyzést a nagy szejm részére, amelyben követelte, hogy zárják ki őket a kereskedelemből tisztességtelen verseny miatt.

1789. február 23-tól betöltötte Varsó polgármesteri tisztségét. 1789. november 27-én Varsóban találkozót szervezett 141 szabad királyi város küldötteinek, akik memorandumot fogadtak el. Ebben jogegyenlőséget követeltek II. Szaniszló Ágost lengyel királytól. A követeléseket tartalmazó levelet december 2-án az általa vezetett ún. fekete menet (Czarna procesja) vitte a királyhoz. A dokumentum az alapja lett az 1791. április 18-án megalkotott Törvény a városokról (Prawo o miastach) című jogszabálynak[1], ami pedig az 1791. május 3-i alkotmány (Konstytucja 3 Maja 1791 roku) részévé vált. A követelések egyik megfogalmazója és a fekete menet ötletadója Hugo Kołłątaj volt.

1790. február 20-án lemondott hivataláról, de 22-én egyhangúlag újraválasztották. Ezt követően részt vett a zsidók Varsóból történő kilakoltatásában. 1790. május 16-án varsói polgárok pogromot rendeztek.

Élete végén anyagi helyzete megrendült, mivel vagyonának jó részét a politikai küzdelmek finanszírozására fordította. A városokról szóló törvény és a Májusi 3-i alkotmány megalkotását már nem élte meg. Utolsó nyilvános politikai vitáját április 31-én tartotta, majd megrendült egészségi állapota miatt visszavonult. A varsói Szent János Katedrálisban (Bazylika archikatedralna św. Jana Chrzciciela) temették el. Nagyszabású temetését Varsó városa rendezte a tiszteletére.

Az Antonina Blikowskaval kötött második házasságából származó fia, Jan Dekert varsó püspöke volt.

Emlékezete

  • 1896-ban emléktáblát helyeztek el a Szent János Katedrálisban „a burzsoá osztály első védelmezője és képviselője” felirattal.
  • Franciszek Dionizy Kniaźnin költő a „lengyel burzsoák vezetőjének” nevezte.
  • Bár a Májusi 3-i alkotmány elfogadásakor már nem élt, 1891-ben Jan Matejko lengyel festő az 1791. május 3-i alkotmány című festményén központi alakként szerepeltette, utalva az ő és a polgárság fontos szerepére a világtörténelmi jelentőségű alkotmányozásban.
  • Varsóban az Óvárosi Piactér (Rynek Starego Miasta) északi oldalát róla nevezték el.

Jegyzetek

  1. A törvény ismertetését a Nagy szejm szócikk tartalmazza

Források

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Dekert (prezydent Warszawy) című lengyel Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Jan Dekert című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.