„Dwejra” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
40. sor: 40. sor:
==Története==
==Története==
[[Fájl:Sudika Dwejra Tower.jpg|bélyegkép|balra|200px|A Dwejra torony]]
[[Fájl:Sudika Dwejra Tower.jpg|bélyegkép|balra|200px|A Dwejra torony]]
Legkorábbi lakóinak emlékei a kápolna fölötti őskori [[keréknyomok (Málta)|keréknyomok]]. A terület ezután sokáig lakatlan volt. Később két kis kikötő jött létre, az egyik Qawrában a beltenger homokos partján, a másik a Bajja tad-Dwejra vagy Il-Port a Dwejra-öbölben. [[1651]]-ben [[Jean-Paul de Lascaris-Castellar|Jean Paul Lascaris-Castellar]] nagymester utasítására őrtorony (Dwejra torony) épült az öböl felett, hogy a tengert figyelje és a [[Generális-szikla|Generális-sziklát]] őrizze. A község az [[1667]]-es összeírásban még [[Santa Luċija (Gozo)|Santa Chatarina]] részeként szerepel ''Dueira'' néven.<ref>{{cite web|url=http://www.gozo.gov.mt/showdoc.aspx?id=1246&filesource=4&file=NAG-ST.jpg|title=Census 1667|publisher=Ministry for Gozo|language=angol|accessdate=2010-09-07}}</ref> Brichelot és Bremond [[1718]]-as térképén a neve ''Doviera''. [[San Lawrenz]] egyházközségének létrehozása óta ide tartozik. A 20. században a sziget egyik fontos építőanyag-lelőhelyét jelentették az itt nyitott kőfejtők. A község legfontosabb vonzereje, sok turista egyedül az Azúr Ablak miatt utazik ide. A turizmus pusztító hatása miatt a Nature Trust Malta természetvédő szervezet létrehozta a Dwejra Heritage Parkot, hogy a táj értékeinek megóvásáról és megfelelő bemutatásáról gondoskodjon.<ref>{{cite web|url=http://www.dwejra.org/|title=Dwejra Heritage Park|publisher=Nature Trust Malta|language=angol|accessdate=2010-09-13}}</ref> Ennek ellenére [[2010]] őszén az [[HBO]] stábja - a helyi ellenőrzés hiánya mellett - egy forgatáshoz nagy területen méteres vastagságban kőmorzsalékkal töltötte fel a védett felszínt, hatalmas károkat okozva. A helyszínt takarítás nélkül magára hagyták, önkéntesek és helyi hivatalok igyekeztek helyreállítani a védett terület eredeti állapotát.<ref>{{cite news|url=http://www.timesofmalta.com/articles/view/20101117/local/total-elimination-of-ecosystem-at-dwejra|title=‘Total elimination of ecosystem’ at Dwejra|first=Christian|last=Peregin|publisher=Times of Malta|language=angol|date=2010-11-17|accessdate=2010-11-18}}</ref> A hivatal a szakértők véleménye ellenére tagadta, hogy bármilyen káreset történt volna.<ref>{{cite news|url=http://www.timesofmalta.com/articles/view/20101118/local/dwejra-will-be-restored|title=Dwejra will be restored|language=angol|first=Christian|last=Peregin|date=2010-11-18|accessdate=2010-11-18}}</ref> Dwejra jelenleg az [[UNESCO]] [[Világörökség]]i cím egyik várományosa.
Legkorábbi lakóinak emlékei a kápolna fölötti őskori [[keréknyomok (Málta)|keréknyomok]]. A terület ezután sokáig lakatlan volt. Később két kis kikötő jött létre, az egyik Qawrában a beltenger homokos partján, a másik a Bajja tad-Dwejra vagy Il-Port a Dwejra-öbölben. [[1651]]-ben [[Jean-Paul de Lascaris-Castellar|Jean Paul Lascaris-Castellar]] nagymester utasítására őrtorony (Dwejra torony) épült az öböl felett, hogy a tengert figyelje és a [[Generális-szikla|Generális-sziklát]] őrizze. A község az [[1667]]-es összeírásban még [[Santa Luċija (Gozo)|Santa Chatarina]] részeként szerepel ''Dueira'' néven.<ref>{{cite web|url=http://www.gozo.gov.mt/showdoc.aspx?id=1246&filesource=4&file=NAG-ST.jpg|title=Census 1667|publisher=Ministry for Gozo|language=angol|accessdate=2010-09-07}}</ref> Brichelot és Bremond [[1718]]-as térképén a neve ''Doviera''. [[San Lawrenz]] egyházközségének létrehozása óta ide tartozik. A 20. században a sziget egyik fontos építőanyag-lelőhelyét jelentették az itt nyitott kőfejtők. A község legfontosabb vonzereje, sok turista egyedül az Azúr Ablak miatt utazott ide. A turizmus pusztító hatása miatt a Nature Trust Malta természetvédő szervezet létrehozta a Dwejra Heritage Parkot, hogy a táj értékeinek megóvásáról és megfelelő bemutatásáról gondoskodjon.<ref>{{cite web|url=http://www.dwejra.org/|title=Dwejra Heritage Park|publisher=Nature Trust Malta|language=angol|accessdate=2010-09-13}}</ref> Ennek ellenére [[2010]] őszén az [[HBO]] stábja - a helyi ellenőrzés hiánya mellett - egy forgatáshoz nagy területen méteres vastagságban kőmorzsalékkal töltötte fel a védett felszínt, hatalmas károkat okozva. A helyszínt takarítás nélkül magára hagyták, önkéntesek és helyi hivatalok igyekeztek helyreállítani a védett terület eredeti állapotát.<ref>{{cite news|url=http://www.timesofmalta.com/articles/view/20101117/local/total-elimination-of-ecosystem-at-dwejra|title=‘Total elimination of ecosystem’ at Dwejra|first=Christian|last=Peregin|publisher=Times of Malta|language=angol|date=2010-11-17|accessdate=2010-11-18}}</ref> A hivatal a szakértők véleménye ellenére tagadta, hogy bármilyen káreset történt volna.<ref>{{cite news|url=http://www.timesofmalta.com/articles/view/20101118/local/dwejra-will-be-restored|title=Dwejra will be restored|language=angol|first=Christian|last=Peregin|date=2010-11-18|accessdate=2010-11-18}}</ref> Dwejra jelenleg az [[UNESCO]] [[Világörökség]]i cím egyik várományosa.


==Nevezetességei==
==Nevezetességei==

A lap 2017. március 8., 12:04-kori változata

A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Dwejra
Szent Anna kápolna Dwejránál
Szent Anna kápolna Dwejránál
Közigazgatás
Ország Málta
Helyi tanácsSan Lawrenz
IrányítószámSLZ
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 36° 03′ 13″, k. h. 14° 11′ 18″Koordináták: é. sz. 36° 03′ 13″, k. h. 14° 11′ 18″
A Wikimédia Commons tartalmaz Dwejra témájú médiaállományokat.

Dwejra a máltai Għawdex (Gozo) szigetének egyik legszebb tája a sziget nyugati partján. Nevét egy, a beltenger partján állt házról kapta, korábbi névalakjai Doviera vagy Dueira. Különleges természeti értékei miatt a máltai kormány javasolta az UNESCO Világörökség egyik helyszínéül.

Kőzetei és növényzete

Kőfejtő Dwejra közelében

A természet erejének köszönhetően a szigeteket alkotó kőzetek szinte mindegyike fellelhető a területen. Az alsó korallmészkő-réteg legjobban a meredek sziklafalakban és a beltenger talajában figyelhető meg. A globigerinás mészkő szinte fehéres sárga alapja jellemző az egykori Azúr Ablak környékére, és könnyen felismerhető a tömegével megjelenő fosszíliákról. A kékagyag-kibúvások a legritkábbak, főként a völgy lejtőin figyelhetők meg, a zöld homokkő pedig hiányzik Dwejránál. A beltenger az egyik legnagyobb ismert beszakadásos mélyedés.

Eredeti flórája viszonylag nagy területen felismerhető, bár a területen általánosak az emberi beavatkozás nyomai: sok területet használnak földművelésre, és az építőanyag kinyerésére nyitott kőfejtők is jelentős területeket fednek le. Legfőbb növényei a mezőgazdaság fokozatos megszűnésével teret hódító eukaliptusz- és akácia-fajták. A szélnek jobban kitett, magasabb területeken inkább csak fűfélék élnek.[1]

Története

A Dwejra torony

Legkorábbi lakóinak emlékei a kápolna fölötti őskori keréknyomok. A terület ezután sokáig lakatlan volt. Később két kis kikötő jött létre, az egyik Qawrában a beltenger homokos partján, a másik a Bajja tad-Dwejra vagy Il-Port a Dwejra-öbölben. 1651-ben Jean Paul Lascaris-Castellar nagymester utasítására őrtorony (Dwejra torony) épült az öböl felett, hogy a tengert figyelje és a Generális-sziklát őrizze. A község az 1667-es összeírásban még Santa Chatarina részeként szerepel Dueira néven.[2] Brichelot és Bremond 1718-as térképén a neve Doviera. San Lawrenz egyházközségének létrehozása óta ide tartozik. A 20. században a sziget egyik fontos építőanyag-lelőhelyét jelentették az itt nyitott kőfejtők. A község legfontosabb vonzereje, sok turista egyedül az Azúr Ablak miatt utazott ide. A turizmus pusztító hatása miatt a Nature Trust Malta természetvédő szervezet létrehozta a Dwejra Heritage Parkot, hogy a táj értékeinek megóvásáról és megfelelő bemutatásáról gondoskodjon.[3] Ennek ellenére 2010 őszén az HBO stábja - a helyi ellenőrzés hiánya mellett - egy forgatáshoz nagy területen méteres vastagságban kőmorzsalékkal töltötte fel a védett felszínt, hatalmas károkat okozva. A helyszínt takarítás nélkül magára hagyták, önkéntesek és helyi hivatalok igyekeztek helyreállítani a védett terület eredeti állapotát.[4] A hivatal a szakértők véleménye ellenére tagadta, hogy bármilyen káreset történt volna.[5] Dwejra jelenleg az UNESCO Világörökségi cím egyik várományosa.

Nevezetességei

Az Azúr Ablak Dwejránál 2011-ben

Természeti:

  • Inland Sea: egy 400 méter átmérőjű mélyedésben kialakult beltenger, amely egy 60 méteres alagúton (Għar iż-Żerqa, Kék Barlang) át összeköttetésben van a nyílt tengerrel. A barlangok beszakadásával kialakult öböl a halászok kedvelt kikötőhelye
  • Tieqa Żerqa (Azure Window, Azúr Ablak) - elpusztult. A természetes kőhíd majdnem 100 méter magasan ívelt a partra merőlegesen egy tengerben álló kőoszlopig. A viharok lassan pusztították az ívet, a 2010-es években már életveszélyes és tilos volt rálépni. 2012. áprilisában omlott le egy hatalmas sziklatömb a tengerben álló részről[6], majd további nagy tömbök hullottak le róla, míg 2017. március 8-án végleg összeomlott, a képek tanúsága alapján nem csak a híd, hanem a tengerben álló oszlop is[7]
  • Generális-szikla (Il-Ġebla tal-Ġeneral, vagy Fungus Rock, Gomba-szikla): a parttól néhány méterre egy 60 méter magas szikla áll a tengerben. 1992 óta szigorúan védett terület

Kulturális:

  • A keréknyomok a Szent Anna kápolna mögött az ember legkorábbi nyomai a területen, a nem messzi Il-Mixta barlangjával együtt Málta legkorábbi lakóinak nyomát őrzik
  • Dwejra torony: 1651-ben építtette Jean Paul Lascaris-Castellar nagymester. A tenger megfigyelése mellett a Generális-szikla őrzése is a feladatai közé tartozott. 1873-ig használták a part őrzésére, azóta csak állagmegóvást végeznek időnként
  • Szent Anna kápolna

Sport:

  • Kitűnő merülőhelyek várják a búvárokat, legkedveltebb a Ħofra tal-Bedwin (Kék Lyuk) és a Generális-szikla környéke, ahol gazdag élővilággal találkozhatnak
Qawra panorámája a beltengerrel

Érdekességek

A környék számos film helyszínéül szolgált:

  • Single Handed (50-es évek)
  • Clash of the Titans (1979)
  • Actor lll (1985)
  • Among Wolves (1985)
  • Christopher Columbus – The Discovery (1992)
  • The Odyssey (1997)

Közlekedés

Autóval, busszal illetve gyalog megközelíthető. Közúton San Lawrenz főterén balra fordulva érjük el. Gyalog választhatjuk a Santa Luċija felől jövő földutat is, amely az Għajn Għabdun domb lábánál halad el. Autóbuszjárata Ramla Bay-Rabat felől a 302.

Képgaléria

  • Ħofra tal-Bedwin (a Kék Lyuk), a búvárok egyik gyakorlóhelye
    Ħofra tal-Bedwin (a Kék Lyuk), a búvárok egyik gyakorlóhelye
  • A beltenger panorámaképe
    A beltenger panorámaképe

Jegyzetek

  1. ↑ Cassar, Louis: Qawra-Dwejra terrestrial-ecological survey (angol nyelven) (PDF). Nature Trust Malta. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
  2. ↑ Census 1667 (angol nyelven). Ministry for Gozo. (Hozzáférés: 2010. szeptember 7.)
  3. ↑ Dwejra Heritage Park (angol nyelven). Nature Trust Malta. (Hozzáférés: 2010. szeptember 13.)
  4. ↑ Peregin, Christian. „‘Total elimination of ecosystem’ at Dwejra”, Times of Malta, 2010. november 17. (Hozzáférés: 2010. november 18.) (angol nyelvű) 
  5. ↑ Peregin, Christian. „Dwejra will be restored”, 2010. november 18. (Hozzáférés: 2010. november 18.) (angol nyelvű) 
  6. ↑ „Part of Dwejra 'Azure window' collapses”, Times of Malta, 2012. április 17. (Hozzáférés: 2012. augusztus 18.) (angol nyelvű) 
  7. ↑ „Nature claims Gozo’s iconic Azure Window, lost forever after total collapse”, Malta Today, 2017. március 8. (Hozzáférés: 2017. március 8.) (angol nyelvű) 

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dwejra&oldid=18522320”