Szerkesztő:KEszti/próbalap

Cori-ciklus

A vázizmokban és a vörösvértestekben az anaerob glikolízis során képződött tejsav a májba jut, itt visszaalakul glukózzá, majd újra a véráramba jut.

A Cori-ciklust Carl Ferdinand Cori és Gerty Theresa Cori fedezték fel. Résztvevői a máj és azok a szervek, ahol laktát képződhet. Jelentős mennyiségű laktátképződés az izmokban és a vörösvértestekben zajlik.

Funkció

Az anaeob glikolízis során képződött laktát a vérkeringéssel a májba jut, ahol glükózzá alakul, a glükóz pedig a vérbe jutva visszakerül.

Anaerob glikolízis bizonyos mértékben minden szervben lejátszódik, ezt az adott szerv vér és oxigén ellátása befolyásolja. Legnagyobb mértékben a vörösvértestekben és az izmokban fordul elő ez a lebontási forma. A vörösvértestekben nincs mitokondrium, így az anaerob glikolízis az egyetlen mód, hogy energiát nyerjen.

A vázizmokban aerob és anaerob módon is lejátszódhat a folyamat, oxigénellátástól függően:

• Ha van elég oxigén: A glükózból piruvát képződik, ami belépve a citrát-körbe energiát szolgáltat a sejtnek.
• Ha nem áll rendelkezésre elegendő oxigén: A glükózból keletkezett piruvát laktáttá alakíul, ami pedig a Cori-körben fog részt venni.

Cori-ciklus

Izomban

A vázizmok működéséhez ATP-re van szükség, amit glükóz oxidálásával nyernek, ez a glikolízis. A folyamat 2 féleképp mehet végbe:

1. Aerob módon: Lassú, nyugodt izommunkánál. Ilyenkor a vér által szállított oxigén bőségesen elegendő, a glükóz piruvátra való lebontásához, amit azután a citrát-körben a molekuláris oxigén oxidál, így teljes mértékben lebomlik szén-dioxidra és vízre.

   

   Aerob glikolízis

2. Anaerob módon: Aktív izommunka esetén, nincs elegendő oxigén a szövetekben, így a glikolízisben keletkezett piruvát nem tud oxidálódni, ezért a laktát-dehidrogenáz enzim laktáttá alakítja.