„Tumen (folyó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 71. sor: | 71. sor: | ||
A '''Tumen''' egy folyó [[Ázsia|Ázsiában]], [[Észak-Korea]] határfolyója, ami a [[Pektu-hegy|{{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegy]]nél ered és a [[Japán-tenger]]be ömlik. Hosszúsága 521 km<ref name=":1" />, [[Kína|Kínát]], Észak-Koreát és [[Oroszország]]ot érinti.<ref name=":0" /> |
A '''Tumen''' egy folyó [[Ázsia|Ázsiában]], [[Észak-Korea]] határfolyója, ami a [[Pektu-hegy|{{koreai|Baekdu|Pektu}}-hegy]]nél ered és a [[Japán-tenger]]be ömlik. Hosszúsága 521 km<ref name=":1" />, [[Kína|Kínát]], Észak-Koreát és [[Oroszország]]ot érinti.<ref name=":0" /> |
||
A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.<ref>[http://www.nytimes.com/2006/10/22/weekinreview/22marsh.html New York Times] (Hozzáférés: 2016. július 13.)</ref> |
A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.<ref>[http://www.nytimes.com/2006/10/22/weekinreview/22marsh.html New York Times] (Hozzáférés: 2016. július 13.)</ref>.<ref>{{CitLib|tit=Tourism, Biodiversity and Sustainable Development: Assessing tourism : impacts in Asia and Pacific|ann=2004-01-01|isbn=9788182050365|url=https://books.google.com/books?id=RjV870HpSw4C|accd=2016-07-13}}</ref> |
||
== Folyása == |
== Folyása == |
||
A lap 2017. március 4., 18:26-kori változata
| Tumen | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Észak-Korea,  Kína,  Oroszország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 521 km |
| Vízgyűjtő terület |
|
 é. sz. 41° 58′ 10″, k. h. 128° 10′ 56″ | |
| Torkolat | Japán-tenger |
| é. sz. 42° 17′ 40″, k. h. 130° 41′ 47″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 | |
| Tumen elhelyezkedése | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tumen témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Átírási segédlet | |
| Tumen | |
| Kínai átírás | |
| Hagyományos kínai | 圖們江 |
| Egyszerűsített kínai | 图们江 |
| Mandarin pinjin | Túmen Jiāng |
| Wade–Giles | T'u-man-chiang |
| Magyaros | Tumen csiang |
| Koreai átírás | |
| Hangul | 두만강 |
| Handzsa | 豆滿江 |
| McCune–Reischauer | Tuman'gang |
| Átdolgozott | Dumangang |
| Magyaros | Tumangang |
A Tumen egy folyó Ázsiában, Észak-Korea határfolyója, ami a Pektu ()-hegynél ered és a Japán-tengerbe ömlik. Hosszúsága 521 km[1], Kínát, Észak-Koreát és Oroszországot érinti.[2]
A Tumen folyót, mint határfolyót erősen őrzi az észak-koreai fél, különösen az oroszokkal közös határon.[3].[4]
Folyása
A folyó a Pektu ()-hegynél ered, mint az Amnok folyó, ami szintén Észak-Korea egyik határfolyója. A folyó a kínai Csilin () tartomány déli végénél és az észak-koreai Rjanggang () és Észak-Hamjong () tartomány északi határánál folyik, majd 17 km-en át Oroszország és Észak-Korea határfolyója. A Japán-tengerbe (más néven: Keleti-tenger) ömlik.[2] Hosszúsága 521 km, vízgyűjtő területe 10 513 km2.[1]
Illegális átkelések
Az észak-koreai nagy éhínség során sokan menekültek a folyón át Kínába, mivel a Jalu ()-folyó szigorúbban volt őrizve és mélyebb is volt, ugyanakkor télen befagyott, de voltak olyan helyek, ahol szárazon is át lehetett gyalogolni. Voltak olyan esetek is, mikor határőrök is elmenekültek.[5] A disszidensek gyakran évekig készülődnek a tökéletes alkalomra várva, mivel számolni kell az időjárással, határőrséggel, az élelemmel és a kínai rendőrökkel.[6]
Az észak-koreai határőrök gyakran Kínába járnak át élelmet és egyéb hiánycikkeket lopni.[7]
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Tumen River című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
- ↑ a b Tumen River. www.britannica.com. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ a b Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 103. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
- ↑ New York Times (Hozzáférés: 2016. július 13.)
- ↑ Tourism, Biodiversity and Sustainable Development: Assessing tourism : impacts in Asia and Pacific. 2004–01–01. ISBN 9788182050365 Hozzáférés: 2016. július 13.
- ↑ Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 272. o.
- ↑ Barbara Demick (2009): Nincs mit irigyelnünk a világtól 271. o.
- ↑ News, Bloomberg: North Koreans Walk Across Frozen Border River to Murder Chinese. Bloomberg.com. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
