„Forgách Zsigmond” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Élete: kieg. |
→Források és irodalom: kieg. |
||
| 56. sor: | 56. sor: | ||
* [[Bártfai Szabó László]]: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910). |
* [[Bártfai Szabó László]]: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910). |
||
* [[Tusor Péter]] 2011: Forgách Zsigmond katolizálása. In: M. Imre, Sz. Oláh, G. T. Fazakas, O. Száraz (eds): Eruditio, Virtuset Constantia - Tanulmányok a 70 éves [[Bitskey István]] tiszteletére. Debrecen, 640–645. |
* [[Tusor Péter]] 2011: Forgách Zsigmond katolizálása. In: M. Imre, Sz. Oláh, G. T. Fazakas, O. Száraz (eds): Eruditio, Virtuset Constantia - Tanulmányok a 70 éves [[Bitskey István]] tiszteletére. Debrecen, 640–645. |
||
* Vörös Péter: Forgách Zsigmond erdélyi expedíciója 1611-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., ISSN 0017-6540 |
|||
{{DEFAULTSORT:Forgach Z~sigmond}} |
{{DEFAULTSORT:Forgach Z~sigmond}} |
||
A lap 2017. március 4., 10:27-kori változata
| Forgách Zsigmond | |
 | |
| a Magyar Királyság nádora | |
| Hivatali idő 1618. május 16. – 1621. június 23. | |
| Előd | Thurzó György |
| Utód | Thurzó Szaniszló |
| Született | nem ismert |
| Elhunyt | 1621. június 23. (55-56 évesen) Nagyszombat |
| Párt | politikus a politikai pártok megjelenése előtt |
| Szülei | Forgách Simon Pemfflinger Orsolya |
| Gyermekei |
|
| Foglalkozás |
|
| Vallás | római katolikus |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forgách Zsigmond témájú médiaállományokat. | |
Gácsi gróf Forgách Zsigmond (1565 – Nagyszombat, 1621. június 23. vagy 30.) Magyarország nádora.
Élete
A Hontpázmány nemzetségből származó Ghymesi és gácsi grófi család gácsi ágából származott. Apja Forgách Simon báró, főpohárnok, anyja Pemfflinger Orsolya volt, Testvérei közül ő volt a legidősebb. Zsigmond lett később a gácsi ág fenntartója és ő építtette fel újra Gács várát is. Házasságával jelentős mértékben gyarapította birtokait. Első felesége Losonczy Kata volt, majd az ő halálát követően vette el Thurzó György lánytestvérét, Zsuzsannát 1598-ban.
Míg testvére IV. Ferenc egyházi pályán emelkedett a legmagasabb fokra, addig Zsigmond polgári pályán törekedett ugyanezen cél felé. 1583-ban apródként kezdte meg pályafutását Báthori István udvarában. Urát Lengyelországba is elkísérte, majd annak halálát követően tért haza. 1599-ben már királyi tanácsos, 1603-ig protestáns, ekkor Pázmány Péter hatására katolizált.
1604-ben főpohárnokmester, 1606-ban országbíró, 1611-ben Felső-Magyarország főkapitánya, Sáros, Nógrád és Szabolcs vármegye főispánja lett.
1611 júliusától szeptemberéig sikertelen hadjáratot vezetett Erdélybe Báthory Gábor erdélyi fejedelem ellen.
1618. május 16-ától nádor, 1619-ben színleg a győzelmesen előnyomuló Bethlen Gábor mellé állt, de összeköttetésben maradt II. Ferdinánddal is, majd nyíltan átpártolt hozzá.
Források és irodalom
- Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.
- Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. Pest: Ráth Mór. 1857–1868.
- Bártfai Szabó László: A Hunt-Pázmán nemzetségbeli Forgách család története (Esztergom, 1910).
- Tusor Péter 2011: Forgách Zsigmond katolizálása. In: M. Imre, Sz. Oláh, G. T. Fazakas, O. Száraz (eds): Eruditio, Virtuset Constantia - Tanulmányok a 70 éves Bitskey István tiszteletére. Debrecen, 640–645.
- Vörös Péter: Forgách Zsigmond erdélyi expedíciója 1611-ben. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 124. évf., 2011/3. sz., ISSN 0017-6540
- ↑ http://thesaurus.cerl.org/record/cnp01277061, 2018. augusztus 2.