„Szladits Károly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
Rosszkornyifog (vitalap | szerkesztései)
10 915 szerkesztés
Visszavontam az utolsó  változtatást (157.181.25.100), visszaállítva EniPort szerkesztésére
32. sor: 32. sor:
*{{MNL|16|826}}
*{{MNL|16|826}}
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC14240/15172.htm}} Bejegyzés a Magyar életrajzi lexikonban]
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC14240/15172.htm}} Bejegyzés a Magyar életrajzi lexikonban]
* Hamza Gábor - Sándor István: Szladits Károly (1871-1956). In: Magyar jogtudósok IV. kötet, Budapest, 2014. 43-51. old.



{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Nemzetközi katalógusok}}

A lap 2017. március 1., 00:12-kori változata

Szladits Károly
Született1871. december 27.[1]
Dunaszerdahely
Elhunyt1956. május 22. (84 évesen)[1]
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • egyetemi oktató
KitüntetéseiKossuth-díj (1953)
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-1-25/26)[2][3]
Sablon • Wikidata • Segítség
Doktorrá avatás királyi kitüntetés mellett. A Magyar Tudományos Akadémia nagy dísztermében 1895. október 30-án. A felolvasó dr. Kováts Gyula dékán

Szladits Károly (máshol Szladics[4] Dunaszerdahely, 1871. december 27. – Budapest, 1956. május 22.) magyar jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.

Fiatalkora

Gyermekkorát többek között szülővárosában és Budapesten töltötte, utóbbi helyen végezte el egyetemi tanulmányait. 1895. október 12-én szerezte meg egyetemi doktorátusát. Királyi kitüntetés mellett,[5] sub auspiciis Regis avatták doktorrá Hegedűs Lóránttal és Papp Ferenccel. A legutolsó ilyen doktorrá avatás 1838. július 21-én történt. Akkor gróf Cziráky Jánost avatták föl.

Tudományos pályafutása

Diplomájának megszerzése után az Igazságügy-minisztérium törvény-előkészítő osztályán kezdett el dolgozni. Ilyen minőségében részt vett az 1901-es magánjogi törvénytervezet előkészítésében. 1908-ban magyar magánjogból egyetemi magántanárrá képesítették. 1917-ben a Budapesti Tudományegyetemen kapott egyetemi tanári kinevezést. A 20. század első felének iskolateremtő személyisége a magyar magánjog-tudományban.

Grosschmid Béni követője volt a német–osztrák joghoz fűződő kritikus viszony tekintetében. Nem tartotta helyesnek annak teljes átvételét. Publikációs tevékenységének főbb jellemzői a gondos anyaggyűjtés, a részletes elemzés és az egyértelmű kifejezésmód volt. Tudományos munkásságának nagy jelentőségű eredménye a Magyar magánjog című gyűjteményes munka, amelynek főszerkesztője és – az alapvető elméleti részek kidolgozásával – egyik társszerzője volt. Hatkötetes, számos társszerzőt felvonultató monográfiájában (melynek szerkesztője és részszerzője volt) a második világháború előtti polgári jogot elemezte.

Már egyetemi tanárként vett részt az 1928-as magánjogi törvénytervezet tíz éven át tartó előkészítésében, kidolgozásában. 1942-ben távozott az egyetemről. Oktatói és tudományos tevékenysége mellett folyóiratszerkesztői munkássága is jelentős volt. 1914 és 1933 között a Jogtudományi Közlöny mellékleteként működő Magánjogi Döntvénytár című időszakos döntvénygyűjteményt szerkesztette, amely korának bírósági döntéseit publikálta, továbbá a Békejog és Békegazdaság című folyóiratot is 1920 és 1922 között. 1945 után a Jogtudományi Közlönynek első főszerkesztője, a hágai Állandó Nemzetközi Választottbíróságnak tagja volt.

1932-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1943-ban rendes, majd 1948-ban tiszteleti tagjává választották. 1949-ben tiszteleti tagsága megszűnt. 1953-ban Kossuth-díjban részesült.

Főbb művei

  • A magyar magánjog vázlata a bánya-, csőd-, kereskedelmi és váltójog alapelveivel I–II. (1902)
  • A magyar magánjogi bírói gyakorlat, 1901–27 (összeállította, 1928)
  • A magyar bírói gyakorlat. Magánjog I–II. (Villányi (Fürst) Lászlóval, Budapest, 1935)
  • A magyar magánjog vázlata I–II. (Budapest, 1937)
  • Magyar magánjog I–VI. (szerk., Budapest, 1938–1942)
  • Magyar magánjog mai érvényében. Kötelmi jog I–III. (összeállította, 1942–1944)

Források

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15172.htm, Szladits Károly, 2017. október 9.
  2. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  3. ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  4. ↑ Doktorrá avatás királyi kitüntetés mellett - Az eskü-tétel
  5. ↑ Akik egész közép- és főiskolai pályafutásuk alatt mindig kitűnő eredménnyel tanultak, pályatársaik közt mindig a legkitűnőbbek közé tartoztak, s végűl a doktori vizsgálatot is kitűnő sikerrel tették le.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szladits_Károly&oldid=18494145”