„Ratio Educationis” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Szeptember (vitalap | szerkesztései)
Pegybot (vitalap | szerkesztései)
a clean up, replaced: négy éves → négyéves AWB
1. sor: 1. sor:

A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.
A '''Ratio Educationis''' a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül [[Mária Terézia magyar királynő]] [[1777]]-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte [[Ferenc magyar király|I. Ferenc]] [[1806]]. évi, azonos című rendelete, amely [[1848]]-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek [[Mészáros István (pedagógiatörténész)|Mészáros István]] fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.


22. sor: 21. sor:
budai]], [[nagyvárad]]i, [[pozsony]]i, [[kassa]]i, [[győr]]i és [[zágráb]]i.)
budai]], [[nagyvárad]]i, [[pozsony]]i, [[kassa]]i, [[győr]]i és [[zágráb]]i.)
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
* I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
** kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négy éves tanfolyammal;
** kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
** nagy gimnáziumra, vagy az ú. n. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
** nagy gimnáziumra, vagy az ú. n. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
** A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.
** A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.

A lap 2017. február 26., 16:25-kori változata

A Ratio Educationis a 18. század második felében, majd a 19. század elején a Magyar Királyság területére kiterjedő két uralkodó oktatási rendelkezésének, királyi tanügyi rendeletének a neve. – A két Ratio Educationis közül Mária Terézia magyar királynő 1777-ben kiadott tanügyi rendelete volt az első, ezt követte I. Ferenc 1806. évi, azonos című rendelete, amely 1848-ig volt hatályban. A rendkívül alapos részletességgel kidolgozott, eredetileg latin nyelvű rendeletek Mészáros István fordításában és kiadásában magyarul is olvashatók a "Ratio Educationis. Az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása" című kötetben.

Mária Terézia Ratio Educationis rendelete

  • Ratio Educationis a rövid címe annak a rendeletnek, melyet Mária Terézia királynő adott ki 1777-ben, és amely nyomtatásban a következő címmel jelent meg: Ratio Educationis totiusque Rei Literariae per Regnum Hungariae et Provincias eidem adnexas. Tomus I. Vindobonae. Typis Joan. Thom. Nob. de Trattnern. MDCCLXXVII.

Mária Terézia
Martin van Meytens
  • Történeti jelentősége részben abban áll, hogy ekkor valósult meg először, hogy az állam szabályozta az oktatásügyet, amely azelőtt az egyházak belügyének számított. Mindez a felvilágosult abszolutizmus gondolatvilágából következett: az iskolák a közjót kell, hogy szolgálják, és ezen az alapon az uralkodó jogot formálhat az iskolarendszer szerkezetének, a tananyag tartalmának és az oktatásban érdekeltek (tanárok, diákok, tanügyi hivatalnokok, stb.) feladatainak meghatározására.
  • A rendelet első abban a vonatkozásban is, hogy a teljes oktatásügyet (a népiskoláktól az egyetemig) egységesen rendezi. Centralizáló célját jól mutatja, hogy mellékletként még az ország egészére kötelezőnek nyilvánított órarendet is közöl az összes iskolatípus számára. Téves ugyanakkor az a közkeletű vélekedés, hogy a Mária Terézia-féle Ratio Educationis tankötelezettséget írt volna elő (Magyarországon első alkalommal). Valójában az Eötvös József-féle népoktatási törvény volt az, amely (1868-ban) kötelezővé tette a 6-tól 12 éves kor közötti gyerekek számára a népiskola látogatását.
  • A Ratio Educationis a fő felügyeletet az összes iskolaügy felett a koronának tartotta fenn; a korona ezt a jogot Magyarországon és Szlavóniában a Királyi Helytartótanács, Horvátországban pedig a Magyar Kancellária útján gyakorolta. A tanügy irányításának területi szervei a tankerületek voltak, amelyből eredetileg kilencet állított fel a kormányzat (még 1776-ban).
  • A tanulmányi rendszer kidolgozásáért Ürményi József kancelláriai tanácsos vállalt felelősséget, segítői közül pedig kiemelkedik Tersztyánszky Dániel kamarai tisztviselő.
  • Az iskolarendszer felosztása a következő volt:
    • 4 év elemi iskola
    • 3 év kisgimnázium
    • 5 év nagygimnázium
    • 2 év akadémia
    • 4 év egyetem

I. Ferenc Ratio Educationis rendelete

I. Ferenc
Friedrich von Amerling
  • A Mária Terézia-féle Ratio Educationis hatályban maradt egészen 1806-ig, amikor a második rendeletet bocsátották ki. E rendeletet tartalmazó könyvnek a teljes címe: Ratio publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungariae et provincias eidam adnexas. Budae. Typis et sumtibus regiae Universitas Hungaricae. 1806. Ez a rendelet az elsőtől sok tekintetben eltér. Részint az 1790–91-es országgyűlés által kiküldött bizottság javaslatai, részint pedig a kormánynak az első rendeleten tett módosításai érvényesülnek benne.
  • Ennek az értelmében is a királyé a fő felügyeleti jog, de azt az országos főkormányszék útján gyakorolja. Az elemi iskolák felügyeletére addig fennállott felügyelőséget eltörölte és ezt a tisztséget is ráruházta a gimnáziumok felügyeletével megbízott főigazgatókra, akiknek számát hatban állapította meg. ( budai, nagyváradi, pozsonyi, kassai, győri és zágrábi.)
  • I. Ferenc király rendelete is három részre tagolta a gimnáziumot:
    • kis gimnáziumra, vagyis grammatikai iskolára négyéves tanfolyammal;
    • nagy gimnáziumra, vagy az ú. n. humanistákra, kétéves tanfolyammal és végül a kétéves tanfolyamú bölcseleti kurzussal.
    • A népiskolát ez a rendelet is falusi, kisvárosi és nagyvárosi iskolákra osztotta. A nagyvárosi iskolákkal kapcsolták össze a tanítóképzőket is. A leányok tanításáról külön intézkedett a rendelet, meghagyván, hogy a köznép leányait vallás- és erkölcstanra, az evangéliumokra, olvasásra, írásra, számvetésre, női házimunkákra és Magyarország állapotának ismeretére kell tanítani. A magasabb rangú leányoknak pedig az említetteken kívül előírta az írók olvasását, a magyar, német és francia nyelvet, a világtörténelmet és földrajzot.

Hatásuk

  • A két Ratio Educationis csak rendelet volt, nem pedig országos törvények, ezért a protestánsok azokat iskoláik szervezésében és berendezésénél irányul el nem fogadták, és amikor a kormány azoknak végrehajtását ismételten is sürgette, a protestánsok a Rendeletek intézkedései és a főigazgatók hatósága ellen mindannyiszor erélyesen tiltakoztak. Mindazonáltal a magyarországi katolikus iskolák egészen 1848-ig a második R. szellemében voltak szervezve és berendezve.

Forrás

  • Ratio Educationis – In: A Pallas nagy lexikona – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
  • Mászáros István: Ratio educationis; Ratio educationis publicae – In: Pedagógiai lexikon I–III. – főszerkesztők: Báthory Zoltán, Falus Iván – Keraban Kiadó, Budapest, 1997. III. kötet 240–242. o. – ISBN 963-8146-44-3.
  • Az 1777-iki Ratio Educationis (MEK)
  • Ratio Educationis: az 1777-i és az 1806-i kiadás magyar nyelvű fordítása – (fordította, jegyzetekkel és mutatókkal ellátta Mészáros István) – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981. 432 o. – ISBN 963-05-2621-2.
  • Fináczy Ernő: A Ratio Educationis – In: Fináczy Ernő: Az újkori nevelés története, 1600–1800: Vezérfonal egyetemi előadásokhoz – Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest, 1927. VIII 407 o. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.
  • Pukánszky Béla: Iskolaügy a felvilágosult abszolutizmus korában – In: Pukánszky Béla–Németh András: Neveléstörténet – Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996. 676 o. – ISBN 963-18-7512-1. – Hozzáférés: 2013. szeptember 15.

További információk