„Indig Ottó László” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
19. sor: 19. sor:
| aláírás =
| aláírás =
}}
}}
'''Indig Ottó''', teljes nevén '''Indig Ottó László''' ([[Gyertyámos]] [[1936]]. [[október 18.]] – [[Nagyvárad]], [[2005]]. [[december 9.]]) [[románia]]i magyar irodalomtörténész, művelődéskutató, kritikus.
'''Indig Ottó''', teljes nevén '''Indig Ottó László''' ([[Gyertyámos]] [[1936]]. [[október 18.]] – [[Nagyvárad]], [[2005]]. [[december 9.]]) [[románia]]i magyar irodalomtörténész, művelődéskutató, kritikus.


== Életútja ==
== Életútja ==
25. sor: 25. sor:
A középiskolát [[Nagyvárad]]on végezte, diplomát szerzett [[magyar nyelv]]- és irodalom szakon a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]]en (1960), majd doktori diplomát 1975-ben. A nagyváradi Állami Bábszínház irodalmi titkára volt 1961-1962 között, majd [[Szalárd]]on, 1961–1982 között a nagyváradi az 1. számú Általános Iskolában és 1984-től a Történelem-Filológia Líceumban tanított. 1990 óta főmunkatársként közreműködött a ''Kelet–Nyugat'' irodalmi lapnál, 1992–ben a [[Bihari Napló]]nál, 1993–ban az [[Erdélyi Napló]]nál. 1993-tól a [[Sulyok István Főiskola|Sulyok István Főiskolán]] tanított. 2002-től alapítója és szerkesztője a [[Várad (folyóirat)|Várad]] című folyóiratnak.
A középiskolát [[Nagyvárad]]on végezte, diplomát szerzett [[magyar nyelv]]- és irodalom szakon a [[Babeș–Bolyai Tudományegyetem]]en (1960), majd doktori diplomát 1975-ben. A nagyváradi Állami Bábszínház irodalmi titkára volt 1961-1962 között, majd [[Szalárd]]on, 1961–1982 között a nagyváradi az 1. számú Általános Iskolában és 1984-től a Történelem-Filológia Líceumban tanított. 1990 óta főmunkatársként közreműködött a ''Kelet–Nyugat'' irodalmi lapnál, 1992–ben a [[Bihari Napló]]nál, 1993–ban az [[Erdélyi Napló]]nál. 1993-tól a [[Sulyok István Főiskola|Sulyok István Főiskolán]] tanított. 2002-től alapítója és szerkesztője a [[Várad (folyóirat)|Várad]] című folyóiratnak.


Évtizedek során aktívan követte Nagyvárad kulturális életét, sajtóban tükrözve a [[képzőművészet]] eseményeit is. Baráti kapcsolatban állt több kortárs festővel, komoly gyűjteményt kialakítva, amelynek java részét a [[20. század]]i magyar festészet képezi, különös hangsúllyal a [[nagybányai művésztelep]] több nemzedékére. A nagyváradi Dávid Galéria (1992) és később 2002-ben az Empire Galéria alapítója.<ref>Indig Ottó:Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika, Literátor könyvkiadó, 2004</ref>
Évtizedek során aktívan követte Nagyvárad kulturális életét, sajtóban tükrözve a [[képzőművészet]] eseményeit is. Baráti kapcsolatban állt több kortárs festővel, komoly gyűjteményt kialakítva, amelynek java részét a [[20. század]]i magyar festészet képezi, különös hangsúllyal a [[nagybányai művésztelep]] több nemzedékére. A nagyváradi Dávid Galéria (1992) és később 2002-ben az Empire Galéria alapítója.<ref>Indig Ottó:Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika, Literátor könyvkiadó, 2004</ref>


== Megjelent kötetei ==
== Megjelent kötetei ==
31. sor: 31. sor:
* Juhász Gyula Nagyváradon, Bukarest, 1978;
* Juhász Gyula Nagyváradon, Bukarest, 1978;
* Nincs szebb jövendők májusánál. Juhász Gyula életútja, Dacia Könyvkiadó Kolozsvár, 1980;
* Nincs szebb jövendők májusánál. Juhász Gyula életútja, Dacia Könyvkiadó Kolozsvár, 1980;
* Csak egy igaz versért élek. Horváth Imre költészetéről, Kolozsvár, 1981; [[Kismonográfiák (könyvsorozat)|Kismonográfiák]] sorozat.
* Csak egy igaz versért élek. Horváth Imre költészetéről, Kolozsvár, 1981; [[Kismonográfiák (könyvsorozat)|Kismonográfiák]] sorozat.
* A nagyváradi színészet másfél évszázada (1798–1944), Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1991;
* A nagyváradi színészet másfél évszázada (1798–1944), Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1991;
* Váradi Parnasszus. Irodalmi és sajtóélet a századfordulón, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1994;
* Váradi Parnasszus. Irodalmi és sajtóélet a századfordulón, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1994;
* Arca az időnek, kritikák, tanulmányok, portrévázlatok, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1996;
* Arca az időnek, kritikák, tanulmányok, portrévázlatok, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1996;
* A magyar irodalom vázlatos története, Scripta kiadó, Nagyvárad, 1998;
* A magyar irodalom vázlatos története, Scripta kiadó, Nagyvárad, 1998;
* A nagyváradi újságírás története. Oradea, Bihari Napló kiadó Nagyvárad, 1999;
* A nagyváradi újságírás története. Oradea, Bihari Napló kiadó Nagyvárad, 1999;
* Kemény szavak kövével. Nagyvárad, Convex Kiadó, 2001. (Ady Endre nagyváradi éveiről);
* Kemény szavak kövével. Nagyvárad, Convex Kiadó, 2001. (Ady Endre nagyváradi éveiről);
* Váradi színháztörténeti jelenetek, Nagyváradi Ady Társaság könyvkiadója, 2004;
* Váradi színháztörténeti jelenetek, Nagyváradi Ady Társaság könyvkiadója, 2004;
* Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika (autobiográfia), Literátor könyvkiadó, 2004;
* Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika (autobiográfia), Literátor könyvkiadó, 2004;
* Tolnay. Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2005 ([[Tolnai Tibor (festő)|Tolnay Tibor]] (1932-2009) nagyváradi festőművész munkásságáról)
* Tolnay. Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2005 ([[Tolnai Tibor (festő)|Tolnay Tibor]] (1932-2009) nagyváradi festőművész munkásságáról)
* Válogatta, sajtó alá rendezte és bevezető tanulmányát írta Horváth Imre Betűkre bízom című verseskönyvének (Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1982);
* Válogatta, sajtó alá rendezte és bevezető tanulmányát írta Horváth Imre Betűkre bízom című verseskönyvének (Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1982);
* Előszavát írta Serge Grandvaux A francia élet krónikája című kötetének mely Indig Pál fordításában jelent meg (Analog Kiadó, Nagyvárad, 1995).
* Előszavát írta Serge Grandvaux A francia élet krónikája című kötetének mely Indig Pál fordításában jelent meg (Analog Kiadó, Nagyvárad, 1995).
* Százéves a Napló. Jubileumi album társszerzője Szántó Sándor, Szűcs László és Králik Lorandal:(Bihari Napló Kiadó, Nagyvárad, 1998.)
* Százéves a Napló. Jubileumi album társszerzője Szántó Sándor, Szűcs László és Králik Lorandal:(Bihari Napló Kiadó, Nagyvárad, 1998.)
* A nagyváradi színjátszás 1840 - 1870 között c. tanulmánynak ( 24 - 53 o.) szerzője, mely megjelent az 1848 üzenete cimű kötetben, a Magyarság az ezredvégen sorozatában, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium kiadásában (Nagyvárad, 1999)
* A nagyváradi színjátszás 1840-1870 között c. tanulmánynak (24-53 o.) szerzője, mely megjelent az 1848 üzenete című kötetben, a Magyarság az ezredvégen sorozatában, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium kiadásában (Nagyvárad, 1999)
* Szerkesztette (Mihálka Zoltánnal) a Sanctus Ladislau rex. Kalendarium. Varadinum 1192 - 1992 c. kiadványt. Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992.<ref>Indig Ottó:Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika, Literátor könyvkiadó, 2004;</ref>
* Szerkesztette (Mihálka Zoltánnal) a Sanctus Ladislau rex. Kalendarium. Varadinum 1192 - 1992 c. kiadványt. Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992.<ref>Indig Ottó: Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika, Literátor könyvkiadó, 2004;</ref>


== Társasági tagság ==
== Társasági tagság ==

A lap 2017. február 23., 00:58-kori változata

Ez a szócikk az irodalomtörténészről szól. Hasonló címmel lásd még: Indig Ottó (egyértelműsítő lap).
Indig Ottó
SzületettIndig Ottó László
1936. október 18.
Gyertyámos
Elhunyt2005. december 9. (69 évesen)
Nagyvárad
Állampolgárságaromán
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásairodalomtörténész,
kritikus,
művelődéskutató
IskoláiBabeș–Bolyai Tudományegyetem (–1960)
Sablon • Wikidata • Segítség

Indig Ottó, teljes nevén Indig Ottó László (Gyertyámos 1936. október 18. – Nagyvárad, 2005. december 9.) romániai magyar irodalomtörténész, művelődéskutató, kritikus.

Életútja

A középiskolát Nagyváradon végezte, diplomát szerzett magyar nyelv- és irodalom szakon a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen (1960), majd doktori diplomát 1975-ben. A nagyváradi Állami Bábszínház irodalmi titkára volt 1961-1962 között, majd Szalárdon, 1961–1982 között a nagyváradi az 1. számú Általános Iskolában és 1984-től a Történelem-Filológia Líceumban tanított. 1990 óta főmunkatársként közreműködött a Kelet–Nyugat irodalmi lapnál, 1992–ben a Bihari Naplónál, 1993–ban az Erdélyi Naplónál. 1993-tól a Sulyok István Főiskolán tanított. 2002-től alapítója és szerkesztője a Várad című folyóiratnak.

Évtizedek során aktívan követte Nagyvárad kulturális életét, sajtóban tükrözve a képzőművészet eseményeit is. Baráti kapcsolatban állt több kortárs festővel, komoly gyűjteményt kialakítva, amelynek java részét a 20. századi magyar festészet képezi, különös hangsúllyal a nagybányai művésztelep több nemzedékére. A nagyváradi Dávid Galéria (1992) és később 2002-ben az Empire Galéria alapítója.[1]

Megjelent kötetei

  • Nagyváradi színikritikák a Holnap évtizedében, Bukarest, 1975;
  • Juhász Gyula Nagyváradon, Bukarest, 1978;
  • Nincs szebb jövendők májusánál. Juhász Gyula életútja, Dacia Könyvkiadó Kolozsvár, 1980;
  • Csak egy igaz versért élek. Horváth Imre költészetéről, Kolozsvár, 1981; Kismonográfiák sorozat.
  • A nagyváradi színészet másfél évszázada (1798–1944), Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1991;
  • Váradi Parnasszus. Irodalmi és sajtóélet a századfordulón, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1994;
  • Arca az időnek, kritikák, tanulmányok, portrévázlatok, Literátor Könyvkiadó Nagyvárad, 1996;
  • A magyar irodalom vázlatos története, Scripta kiadó, Nagyvárad, 1998;
  • A nagyváradi újságírás története. Oradea, Bihari Napló kiadó Nagyvárad, 1999;
  • Kemény szavak kövével. Nagyvárad, Convex Kiadó, 2001. (Ady Endre nagyváradi éveiről);
  • Váradi színháztörténeti jelenetek, Nagyváradi Ady Társaság könyvkiadója, 2004;
  • Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika (autobiográfia), Literátor könyvkiadó, 2004;
  • Tolnay. Europrint Könyvkiadó, Nagyvárad, 2005 (Tolnay Tibor (1932-2009) nagyváradi festőművész munkásságáról)
  • Válogatta, sajtó alá rendezte és bevezető tanulmányát írta Horváth Imre Betűkre bízom című verseskönyvének (Dacia Kiadó, Kolozsvár, 1982);
  • Előszavát írta Serge Grandvaux A francia élet krónikája című kötetének mely Indig Pál fordításában jelent meg (Analog Kiadó, Nagyvárad, 1995).
  • Százéves a Napló. Jubileumi album társszerzője Szántó Sándor, Szűcs László és Králik Lorandal:(Bihari Napló Kiadó, Nagyvárad, 1998.)
  • A nagyváradi színjátszás 1840-1870 között c. tanulmánynak (24-53 o.) szerzője, mely megjelent az 1848 üzenete című kötetben, a Magyarság az ezredvégen sorozatában, az Erdélyi Népfőiskolai Collegium kiadásában (Nagyvárad, 1999)
  • Szerkesztette (Mihálka Zoltánnal) a Sanctus Ladislau rex. Kalendarium. Varadinum 1192 - 1992 c. kiadványt. Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992.[2]

Társasági tagság

Források

  1. ↑ Indig Ottó:Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika, Literátor könyvkiadó, 2004
  2. ↑ Indig Ottó: Emlék ma már.... Egy váradi életkrónika, Literátor könyvkiadó, 2004;
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Indig_Ottó_László&oldid=18468465”