„Prokopiosz (történetíró)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
* [http://www.documentacatholicaomnia.eu/30_20_0490-0575-_Procopius_Caesariensis.html művei] |
* [http://www.documentacatholicaomnia.eu/30_20_0490-0575-_Procopius_Caesariensis.html művei] |
||
* [http://procopius.net/ műveiről angolul] |
* [http://procopius.net/ műveiről angolul] |
||
== Kapcsolódó szócikkek == |
|||
* [[Bizánci irodalom]] |
|||
{{nemzetközi katalógusok}} |
{{nemzetközi katalógusok}} |
||
A lap 2017. február 17., 14:01-kori változata
| Prokopiosz | |
| Született | Caesarea Maritima[3] |
| Elhunyt | Konstantinápoly |
| Állampolgársága | bizánci |
| Foglalkozása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Prokopiosz témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kaiszareiai Prokopiosz (latinosan: Prokopios; 500? – 565?) bizánci történetíró, aki legfőképpen I. Justinianus császár alatti háborúk leírásáról ismert.
Élete
Caesarea-ban született, törvényt tanult, majd Konstantinápolyban (ma: Isztambul) gyakorolt. Procopius a Palesztina provincia akkori adminisztrációs központjában Caesarea Maritima városában született 500 környékén. Valószínűleg a város védőszentjéről, a mártírhalált halt 4. századi Prokopiosról kaphatta nevét.
Családjának módjában állt taníttatni, így minden bizonnyal a gázai görög iskolában tanulhatott, de tanulmányait Bejrútban is folytathatta. Anyanyelve a görög volt, de jártas volt a latin, perzsa és gót nyelvekben is.
526 vagy 527-ben Flavius Belisariushoz, Daras város helyőrségének kapitányához és hadvezérhez került tanácsosként, akit elkísért felívelő katonai pályája során (530 ibér háború a Szászánida Birodalom ellen, 532 konstantinápolyi Nika-lázadás leverése, 533 észak-afrikai vandál háború, 535-540 itáliai osztrogótok elleni háború).
540-ben Ravenna bevétele után visszatért Konstantinápolyba, ahol 542-ben átélte a pestist. Később magas rangokat (ilustris, talán patríciusit is) és hivatalokat kapott, melyekről azonban nem maradtak fenn pontos információk. Visszatérte után történetírói munkájának szentelte idejét, mely a justinianusi háborúkat dolgozta fel 550-ig bezáróan.
Művei
Prokopiusz görögül írt. Legismertebb munkája A háborúk könyve. Az első két kötet a perzsa háborút írja le 550-ig; a következő kettő az afrikai csatáról szól; a másik három kötet az itáliai harcról ír; és a legutolsó kötet leír minden fontosabb eseményt 554-ig.
Bár Prokopiusz főleg katonai ügyekben érzi otthon magát, más témákban is találhatók munkái. Munkái még a Titkos történet, egy kritikus magyarázat Jusztiniánusz, Belisar hadvezér, Theodora és a bizánci bíróság életéről; és a Jusztiniánusz építményei (553-555), ami egy könyv Jusztiniánusz építési programjáról.
- De aedificiis (Peri ktismaton – épületekről, Justinianus magasztalása, 6 kötet maradt fenn)
- De bellis (8 kötet: 2 perzsa, 2 vandál, 3 ostrogót, 1 áttekintő vázlat)
- Historia arcana (Anecdota – Titkos történet, Justinianus kritikája, 558-559-es évek eseményei)
Jegyzetek
- ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. október 28.)
- ↑ a b Большая российская энциклопедия. Электронная версия (orosz nyelven). The Great Russian Encyclopedia, 2016. április 1. (Hozzáférés: 2023. október 28.)
- ↑ https://www.britannica.com/biography/Procopius-Byzantine-historian, http://www.theodora.com/encyclopedia/p2/procopius.html
Művei magyar fordításban
- Prokopios: Titkos történet. Ford. Kapitánffy István. Budapest, Helikon Kiadó, 1984. ISBN 963-207-675-3, 217 p