„Római provinciák” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 91.83.220.44 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére |
kékít |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
== A provinciák felosztása kinevezés szerint == |
== A provinciák felosztása kinevezés szerint == |
||
A provinciákat általában [[római szenátorok|szenátori rangú]] politikusok kormányozták, többnyire volt [[consul]]ok vagy [[praetor]]ok. Ennek alapján volt egy-egy provincia proconsuli vagy propraetori. [[Egyiptom]], amelyet [[VII. Kleopátra|Kleopátra]] halála után [[ |
A provinciákat általában [[római szenátorok|szenátori rangú]] politikusok kormányozták, többnyire volt [[consul]]ok vagy [[praetor]]ok. Ennek alapján volt egy-egy provincia proconsuli vagy propraetori. [[Egyiptom]], amelyet [[VII. Kleopátra|Kleopátra]] halála után [[Augustus római császár|Augustus]] foglalt el, kivétellé vált: alacsonyabb státuszú, [[lovagrendi]] helytartókat kapott, talán hogy ezzel is kisebb legyen a szenátorok ambíciója a gazdag provincia irányítására. |
||
A [[Római Köztársaság]] idején a provinciák helytartóit egy évre nevezték ki. Az év elején sorshúzással vagy kinevezéssel osztották ki a provinciákat a helytartói hivatalra várakozók közt. A problémás provinciákat rendszerint volt konzulok kapták, akik már nagy tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeztek. A [[római légió|légiók]] elosztása szintén attól függött, milyen veszélyek fenyegették a provinciát. Például i. sz. [[14]]-ben [[Lusitania (római provincia)|Lusitania]] nem rendelkezett állandó légióval, [[Germania Inferior]] viszont, mivel a rajnai határvidék mindig veszélyes volt, négy állandó légiót is kapott. |
A [[Római Köztársaság]] idején a provinciák helytartóit egy évre nevezték ki. Az év elején sorshúzással vagy kinevezéssel osztották ki a provinciákat a helytartói hivatalra várakozók közt. A problémás provinciákat rendszerint volt konzulok kapták, akik már nagy tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeztek. A [[római légió|légiók]] elosztása szintén attól függött, milyen veszélyek fenyegették a provinciát. Például i. sz. [[14]]-ben [[Lusitania (római provincia)|Lusitania]] nem rendelkezett állandó légióval, [[Germania Inferior]] viszont, mivel a rajnai határvidék mindig veszélyes volt, négy állandó légiót is kapott. |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
A provinciák száma és mérete a római belpolitika függvényében változott. A császárság idején a nagy, vagy nagyszámú sereggel ellátott provinciákat – mint például [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] és [[Moesia]] – kisebb provinciákra osztották. Így érték el, hogy az egyes helytartók ne tegyenek szert túl nagy hatalomra, ami esetleg már a császári rang iránt is felkelthette volna az étvágyukat. |
A provinciák száma és mérete a római belpolitika függvényében változott. A császárság idején a nagy, vagy nagyszámú sereggel ellátott provinciákat – mint például [[Pannonia (provincia)|Pannonia]] és [[Moesia]] – kisebb provinciákra osztották. Így érték el, hogy az egyes helytartók ne tegyenek szert túl nagy hatalomra, ami esetleg már a császári rang iránt is felkelthette volna az étvágyukat. |
||
Amikor létrejött a polgárháborúk időszakát lezáró [[principátus]], [[ |
Amikor létrejött a polgárháborúk időszakát lezáró [[principátus]], [[Augustus római császár|Augustus]] magának tartotta fenn a jogot, hogy számos provinciában ő maga gyakorolja a katonai és adminisztratív főhatalmat. Ezt az intézményt utódai is megtartották, így a stratégiailag létfontosságú tartományok, általában a birodalom sokat támadott határainál, császári provinciák lettek. A többiek szenátori provinciák maradtak, amelyekbe a [[Senatus|Szenátus]] maga nevezhetett ki helytartót. |
||
== A Köztársaság provinciái == |
== A Köztársaság provinciái == |
||
* [[Kr. e. 241]] [[Sicilia (római provincia)|Sicilia]], propraetori |
* [[i. e. 241|Kr. e. 241]] [[Sicilia (római provincia)|Sicilia]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 231]] [[Corsica és Sardinia (római provincia)|Corsica et Sardinia]], propraetori |
* [[i. e. 231|Kr. e. 231]] [[Corsica és Sardinia (római provincia)|Corsica et Sardinia]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 197]] [[Hispania Terraconensis|Hispania Citerior]] és [[Hispania Ulterior]], propraetori provinciák |
* [[i. e. 197|Kr. e. 197]] [[Hispania Terraconensis|Hispania Citerior]] és [[Hispania Ulterior]], propraetori provinciák |
||
* [[Kr. e. 146]] [[Macedonia (római provincia)|Macedonia]]-[[Achaea (provincia)|Achaea]], propraetori provincia |
* [[i. e. 146|Kr. e. 146]] [[Macedonia (római provincia)|Macedonia]]-[[Achaea (provincia)|Achaea]], propraetori provincia |
||
* [[Kr. e. 146]] [[Africa proconsularis]], proconsuli |
* [[i. e. 146|Kr. e. 146]] [[Africa proconsularis]], proconsuli |
||
* [[Kr. e. 129]] [[Asia (római provincia)|Asia]], proconsuli |
* [[i. e. 129|Kr. e. 129]] [[Asia (római provincia)|Asia]], proconsuli |
||
* [[Kr. e. 120]] [[Gallia Transalpina]] (később [[Gallia Narbonensis]]), propraetori |
* [[i. e. 120|Kr. e. 120]] [[Gallia Transalpina]] (később [[Gallia Narbonensis]]), propraetori |
||
* [[Kr. e. 81]] [[Gallia Cisalpina]], propraetori |
* [[i. e. 81|Kr. e. 81]] [[Gallia Cisalpina]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 74]] [[Bithynia]], propraetori |
* [[i. e. 74|Kr. e. 74]] [[Bithünia|Bithynia]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 74]] [[Cyrenaica]] és [[Crete|Creta]], propraetori |
* [[i. e. 74|Kr. e. 74]] [[Cyrenaica]] és [[Crete|Creta]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 64]] [[Cilicia]] és [[Cyprus]], propraetori |
* [[i. e. 64|Kr. e. 64]] [[Kilikia|Cilicia]] és [[Cyprus]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 64]] [[Syria (római provincia)|Syria]], propraetori |
* [[i. e. 64|Kr. e. 64]] [[Syria (római provincia)|Syria]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 33]] [[ |
* [[i. e. 33|Kr. e. 33]] [[Illyricum]], propraetori |
||
* [[Kr. e. 30]] [[Aegyptus (római provincia)|Aegyptus]] (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott ([[Praefectus aegypti]]) |
* [[i. e. 30|Kr. e. 30]] [[Aegyptus (római provincia)|Aegyptus]] (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott ([[Praefectus aegypti]]) |
||
== Római provinciák Kr. u. 120-ban == |
== Római provinciák Kr. u. 120-ban == |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
== Közigazgatási reformok a 4. században == |
== Közigazgatási reformok a 4. században == |
||
[[ |
[[Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár radikális reformot vezetett be, létrehozva a [[tetrarchia]]ként ismert rendszert. A birodalom nyugati és keleti felét egy-egy [[augustus (cím)|augustus]] vezette, és mindkettőjüknek alárendeltek egy-egy [[caesar (cím)|caesart]]. Mind a négy hivatalnok, vagy inkább uralkodó a birodalom egy-egy negyedét kapta. Diocletianus ezen kívül bevezette a provinciák felett álló új közigazgatási egységet, a ''dioecesis''t. A birodalmat 12 ''[[dioecesis]]''-re osztotta, amelyek mindegyikéhez több provincia is tartozott. A ''dioecesis'' élén a ''[[vicarius]]'' állt. Diocletianus császár ezzel egyidőben a provinciák számát is megnövelte, az addigi 46 provinciából 85 kisebb provinciát alakított ki. |
||
A diocletianusi négyesfogat nem sokáig maradt fenn, hiszen a caesari hivatal hamar megszűnt, a többi reform azonban tartósnak bizonyult. [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] (Nagy Konstantin) [[318]]-ban bevezette a provinciák fölött álló három nagyobb közigazgatási egységet ''(praefectura praetorio),'' amelyeket a ''[[praefectus praetorio]]'' vezetett. Ezek a következők voltak: |
A diocletianusi négyesfogat nem sokáig maradt fenn, hiszen a caesari hivatal hamar megszűnt, a többi reform azonban tartósnak bizonyult. [[I. Constantinus római császár|I. Constantinus]] (Nagy Konstantin) [[318]]-ban bevezette a provinciák fölött álló három nagyobb közigazgatási egységet ''(praefectura praetorio),'' amelyeket a ''[[praefectus praetorio]]'' vezetett. Ezek a következők voltak: |
A lap 2017. február 15., 08:22-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A provincia (latin, többes szám: provinciae) a Római Birodalom legnagyobb Itálián kívüli területi és adminisztrációs egysége volt egészen a tetrarchia (i. sz. 296) idejéig, amikor a császárok még nagyobb adminisztratív egységeket is alkalmazni kezdtek. Provincia alatt tehát az Itálián kívül eső területeket értjük. Ezek a tartományok alárendeltek Rómának, lakói adót fizetnek az államnak.
A provinciák felosztása kinevezés szerint
A provinciákat általában szenátori rangú politikusok kormányozták, többnyire volt consulok vagy praetorok. Ennek alapján volt egy-egy provincia proconsuli vagy propraetori. Egyiptom, amelyet Kleopátra halála után Augustus foglalt el, kivétellé vált: alacsonyabb státuszú, lovagrendi helytartókat kapott, talán hogy ezzel is kisebb legyen a szenátorok ambíciója a gazdag provincia irányítására.
A Római Köztársaság idején a provinciák helytartóit egy évre nevezték ki. Az év elején sorshúzással vagy kinevezéssel osztották ki a provinciákat a helytartói hivatalra várakozók közt. A problémás provinciákat rendszerint volt konzulok kapták, akik már nagy tekintéllyel és tapasztalattal rendelkeztek. A légiók elosztása szintén attól függött, milyen veszélyek fenyegették a provinciát. Például i. sz. 14-ben Lusitania nem rendelkezett állandó légióval, Germania Inferior viszont, mivel a rajnai határvidék mindig veszélyes volt, négy állandó légiót is kapott.
A helytartó-aspiránsok főleg az ilyen problémás provinciákra áhítoztak. A probléma háborút jelentett, a háború zsákmányt, rabszolgának eladható foglyokat és meggazdagodást.
Az első római provincia Sicilia volt, Kr. e. 241-től, miután a köztársaság hadai az első pun háborúban meghódították.
A provinciák száma és mérete a római belpolitika függvényében változott. A császárság idején a nagy, vagy nagyszámú sereggel ellátott provinciákat – mint például Pannonia és Moesia – kisebb provinciákra osztották. Így érték el, hogy az egyes helytartók ne tegyenek szert túl nagy hatalomra, ami esetleg már a császári rang iránt is felkelthette volna az étvágyukat.
Amikor létrejött a polgárháborúk időszakát lezáró principátus, Augustus magának tartotta fenn a jogot, hogy számos provinciában ő maga gyakorolja a katonai és adminisztratív főhatalmat. Ezt az intézményt utódai is megtartották, így a stratégiailag létfontosságú tartományok, általában a birodalom sokat támadott határainál, császári provinciák lettek. A többiek szenátori provinciák maradtak, amelyekbe a Szenátus maga nevezhetett ki helytartót.
A Köztársaság provinciái
- Kr. e. 241 Sicilia, propraetori
- Kr. e. 231 Corsica et Sardinia, propraetori
- Kr. e. 197 Hispania Citerior és Hispania Ulterior, propraetori provinciák
- Kr. e. 146 Macedonia-Achaea, propraetori provincia
- Kr. e. 146 Africa proconsularis, proconsuli
- Kr. e. 129 Asia, proconsuli
- Kr. e. 120 Gallia Transalpina (később Gallia Narbonensis), propraetori
- Kr. e. 81 Gallia Cisalpina, propraetori
- Kr. e. 74 Bithynia, propraetori
- Kr. e. 74 Cyrenaica és Creta, propraetori
- Kr. e. 64 Cilicia és Cyprus, propraetori
- Kr. e. 64 Syria, propraetori
- Kr. e. 33 Illyricum, propraetori
- Kr. e. 30 Aegyptus (Egyiptom), propraetori provincia, amely egy speciális rangú helytartót kapott (Praefectus aegypti)
Római provinciák Kr. u. 120-ban
Közigazgatási reformok a 4. században
Diocletianus császár radikális reformot vezetett be, létrehozva a tetrarchiaként ismert rendszert. A birodalom nyugati és keleti felét egy-egy augustus vezette, és mindkettőjüknek alárendeltek egy-egy caesart. Mind a négy hivatalnok, vagy inkább uralkodó a birodalom egy-egy negyedét kapta. Diocletianus ezen kívül bevezette a provinciák felett álló új közigazgatási egységet, a dioecesist. A birodalmat 12 dioecesis-re osztotta, amelyek mindegyikéhez több provincia is tartozott. A dioecesis élén a vicarius állt. Diocletianus császár ezzel egyidőben a provinciák számát is megnövelte, az addigi 46 provinciából 85 kisebb provinciát alakított ki.
A diocletianusi négyesfogat nem sokáig maradt fenn, hiszen a caesari hivatal hamar megszűnt, a többi reform azonban tartósnak bizonyult. I. Constantinus (Nagy Konstantin) 318-ban bevezette a provinciák fölött álló három nagyobb közigazgatási egységet (praefectura praetorio), amelyeket a praefectus praetorio vezetett. Ezek a következők voltak:
- Oriens (dioecesisek: Oriens, Asia, Pontica)
- Illyricum, Italia et Africa (dioecesisek: Pannonia, Thracia, Moesia, Italia, Africa)
- Gallia (dioecesisek: Britannia, Gallia, Viennensis, Hispania)
A birodalom utolsó nagy átszervezésére 395-ben, I. Theodosius császár uralkodása alatt került sor, aki a dioecesisek számát 15-re, a provinciák számát pedig 119-re növelte. Theodosius halála után a birodalom két részre, keleti és nyugati birodalomra bomlott, de ez a felosztás megmaradt, csak a praefectura praetorio körzetek száma nőtt négyre, mivel a korábbi Illyricum, Italia et Africa praefecturát a birodalomszakadás kettévágta. A két részre osztott birodalomban a praefectura praetorio egységek és a hozzájuk tartozó dioecesisek a következők voltak:
- Keletrómai Birodalom
- Oriens
- Aegyptus (6 provincia)
- Oriens (15)
- Pontica (13)
- Asia (9)
- Thracia (6)
- Illyricum
- Macedonia (7)
- Dacia (5)
- Oriens
- Nyugatrómai Birodalom
- Italia et Africa
- Pannonia (7)
- Italia Annonaria (7)
- Italia Suburbicaria (10)
- Africa (6)
- Gallia
- Britannia (4)
- Gallia (10)
- Septem Provinciae (7)
- Hispania (7)
- Italia et Africa