„Józsefvárosi pályaudvar (Budapest)” változatai közötti eltérés

	Józsefvárosi pályaudvar
	A pályaudvar 2006-ban
Ország	Magyarország
Hely	Budapest VIII. kerülete
Névadó	Losonc; Magyar Északi Vasút; Budapest VIII. kerülete; (kisváros és szlovákiai község)
Állomáskód	PF
UIC állomáskód	5510041
Megnyitás	1867
Bezárás ideje	2005. december 10.
Felhasználási terület	fejállomás; vasútállomás;
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Időzóna	közép-európai idő
	Elhelyezkedése
	Józsefvárosi pályaudvar Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
	é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″
	A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. február 12., 15:21-kori változata

A Józsefvárosi pályaudvar Budapest egyik történelmi fejpályaudvara volt. Az állomás Budapest VIII. kerületében, az Orczy térnél található.

Története

A MÁV első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a VIII. kerületben épült, nagyobb, korszerűbb Keleti pályaudvarnak.

Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. Tisza Lajos miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már Soroksár-Terminál állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és Kőbánya-Kispest állomásra futnak be. Az utolsó személyvonat 10-én este 19:40-kor^[1] gördült ki a pályaudvarról Kunszentmiklós-Tass felé.

A pályaudvaron 2014 tavaszára egy holokauszt oktatási és emlékközpont, a Sorsok Háza megnyitását tervezte a kormány^[2], ám a projekt határidőre nem készült el.^[3]

Tömegközlekedés

Jegyzetek

↑ Józsefváros Anno
↑ HVG, 2013-09.12.
↑ NOL, 2015.03.04.

Források

↑ HVG, 2013-09.12.: Holokauszt-emlékhely lesz a józsefvárosi pályaudvaron. HVG, 2013. szeptember 12. (Hozzáférés: 2015. március 3.)
↑ NOL, 2015.03.04.: Czene Gábor: Megnyit végre a Sorsok Háza?. NOL, 2015. január 28. (Hozzáférés: 2015. március 4.)

További információk

Budapest tömegközlekedési térképe
Legát Tibor: Állomásról állomásra XI.: Hosszú agónia (Budapest-Józsefváros). Magyar Narancs. 2005. december. 10.
vasutallomasok.hu
Budapest-Józsefváros pályaudvarral foglalkozó oldal (archív, 2009. december 17-i állapot)
Zöldi Péter: Józsefváros újból a figyelem kereszttüzében

Vasútportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Józsefváros Anno

[HVG,_2013-09.12._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--2] HVG, 2013-09.12.

[NOL,_2015.03.04._-_-_-_-_-_-_-_-_-_-_--3] NOL, 2015.03.04.

[1]

[2]

[3]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 == Története ==
-A [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, [[1867]]-ben adtak át a forgalomnak. [[1867]]–[[1885]] között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] épült, nagyobb, korszerűbb [[Keleti pályaudvar]]nak.
+A [[MÁV Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] első pályaudvara volt, amelyet a társaság elődjének államosításakor, 1867-ben adtak át a forgalomnak. 1867–1885 között az államvasutak budapesti főpályaudvaraként működött, ezt követően adta át a helyét a szintén a [[Budapest VIII. kerülete|VIII. kerületben]] épült, nagyobb, korszerűbb [[Keleti pályaudvar]]nak.
-Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. [[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] miniszter már [[1872|1872-ben]] előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) [[1884|1884-es]] megnyitását követően [[1885]]–[[1936]] között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az [[1990-es évek]]ben a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már [[Budapesti Intermodális Logisztikai Központ|Soroksár-Terminál]] állomásra érkezik, a személyvonatok pedig [[2005]]. [[december 11.]] óta a Keleti pályaudvarra és [[Kőbánya]]–[[Kispest]] állomásra futnak be. Az utolsó [[személyvonat]] 10-én este 19:40-kor<ref>[http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/jozsefvarosi_palyaudvar/0-30 Józsefváros Anno]</ref> gördült ki a pályaudvarról [[Kunszentmiklós]]–[[Tass]] felé.
+Még a MÁV elődje, az Északi Vasút kezdte el építeni, elsősorban áruszállítási célokra. [[Tisza Lajos (miniszter)|Tisza Lajos]] miniszter már 1872-ben előterjesztést készített a személyforgalom eltereléséről és a pályaudvar „árupályaudvarrá” alakításáról. A reprezentatív MÁV Központi Pályaudvar (a mai Keleti) 1884-es megnyitását követően 1885–1936 között kizárólag teherpályaudvarként működött. Ezt követően a Keleti pályaudvart kisegítve, személyszállítási funkciókat is ellátva üzemelt évtizedeken át. Az 1990-es években a Budapest belső részéről eltűnő ipar, a hanyatló áruforgalom megpecsételte a sorsát. A teherforgalom ma már [[Budapesti Intermodális Logisztikai Központ|Soroksár-Terminál]] állomásra érkezik, a személyvonatok pedig 2005. december 11-étől a Keleti pályaudvarra és [[Kőbánya-Kispest vasútállomás|Kőbánya-Kispest]] állomásra futnak be. Az utolsó [[személyvonat]] 10-én este 19:40-kor<ref>[http://jozsefvarosanno.ucoz.com/index/jozsefvarosi_palyaudvar/0-30 Józsefváros Anno]</ref> gördült ki a pályaudvarról [[Kunszentmiklós-Tass vasútállomás|Kunszentmiklós-Tass]] felé.
-A pályaudvaron [[2014]] tavaszára egy [[holokauszt]] oktatási és emlékközpont, a [[Sorsok Háza]] megnyitását tervezte a kormány{{refhely|HVG, 2013-09.12.}}, ám a projekt határidőre nem készült el.{{refhely|NOL, 2015.03.04.}}
+A pályaudvaron 2014 tavaszára egy [[holokauszt]] oktatási és emlékközpont, a [[Sorsok Háza]] megnyitását tervezte a kormány{{refhely|HVG, 2013-09.12.}}, ám a projekt határidőre nem készült el.{{refhely|NOL, 2015.03.04.}}
 == Tömegközlekedés ==

Józsefvárosi pályaudvar

A pályaudvar 2006-ban
Ország	Magyarország
Hely	Budapest VIII. kerülete
Névadó	Losonc Magyar Északi Vasút Budapest VIII. kerülete (kisváros és szlovákiai község)
Állomáskód	PF
UIC állomáskód	5510041
Megnyitás	1867
Bezárás ideje	2005. december 10.
Felhasználási terület	fejállomás vasútállomás
Része ennek	Magyarország vasúti közlekedése
Időzóna	közép-európai idő
Elhelyezkedése
Józsefvárosi pályaudvar Pozíció Budapest VIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″47.4908, 19.091147.490800°N 19.091100°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 19° 05′ 28″47.4908, 19.091147.490800°N 19.091100°E

A Wikimédia Commons tartalmaz Józsefvárosi pályaudvar témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sablon:Budapest vasútállomásai m v sz Budapest vasútállomásai
1-es vonal	Budapest-Déli Budapest-Kelenföld
2-es vonal	Budapest-Nyugati Rákosrendező Vasútmúzeum Angyalföld Újpest Aquincum Óbuda Aranyvölgy Üröm
30a vonal	Budapest-Déli Budapest-Kelenföld Albertfalva Budafok Kastélypark Nagytétény (személyforgalom nélküli) Tétényliget
40a vonal	Budapest-Déli Budapest-Kelenföld Budafok Háros Budatétény Barosstelep Nagytétény-Diósd
70-es vonal	Budapest-Nyugati Rákosrendező Istvántelek Rákospalota-Újpest
71-es vonal	Budapest-Nyugati Rákosrendező Istvántelek Rákospalota-Újpest Rákospalota-Kertváros
80a vonal	Budapest-Keleti Kőbánya felső Rákos Akadémiaújtelep Rákoskeresztúr (megszűnt) Rákosliget Rákoscsaba-Újtelep Rákoscsaba
100a vonal	Budapest-Nyugati Zugló Kőbánya alsó Kőbánya-Kispest Pestszentlőrinc Szemeretelep Ferihegy
120a vonal	Budapest-Keleti Kőbánya felső Rákos Rákoshegy Rákoskert
142-es vonal	Budapest-Nyugati Zugló Kőbánya alsó Kőbánya-Kispest Kispest Pestszentimre felső Pestszentimre
150-es vonal	Budapest-Keleti Ferencváros Soroksári út Pesterzsébet Soroksár
Körvasút	Rákosrendező Újpalota Rákosszentmihály (személyforgalom nélküli) Kőbánya felső
Egyéb	Budai indóház (megszűnt) Budapest-Józsefváros (megszűnt) Pesti indóház (megszűnt) Gyermekvasút Budapesti fogaskerekű vasút Budapesti helyiérdekű vasút H5 H6 H7 H8 H9

A lap 2017. február 12., 15:21-kori változata

Története

Tömegközlekedés

Autóbusz

Trolibusz

Villamos

Jegyzetek

Források

További információk