„Disznózsír” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Felhasználása: Tévhit. 2014-ben bebizonyították, hogy a telített zsírsavak nem károsak. |
a Visszavontam 80.98.155.8 szerkesztését (oldid: 18433443)- az a tévhit, hogy a törléshez nem kell forrás |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Homelard.jpg|thumb|200px|right|Házi készítésű disznózsír |
[[Fájl:Homelard.jpg|thumb|200px|right|Házi készítésű disznózsír]] |
||
A '''disznózsír''' vagy más néven '''sertészsír''' a házisertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsír. |
A '''disznózsír''' vagy más néven '''sertészsír''' a házisertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsír. |
||
| 5. sor: | 6. sor: | ||
[[Fájl:Chleb ze smalcem.jpg|thumb|200px||right|Zsíroskenyér]] |
[[Fájl:Chleb ze smalcem.jpg|thumb|200px||right|Zsíroskenyér]] |
||
A disznózsír-felhasználás már a [[19. század]]ban igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A [[második világháború]] idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas, mivel magas a füstpontja (121-218°C), ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagyrészt [[telített zsírsavak]]ból áll, illetve emeli a „rossz” (LDL) [[koleszterin]] szintjét. A [[sütőipar]], az éttermek és néhány élelmiszeripari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználják. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. [[Magyarország]] mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok [[Németország]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Lengyelország]], [[Nagy-Britannia]], [[Kína]] és a Dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a [[tepertő]] (töpörtyű), mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja, tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar [[tepertős pogácsa]] készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a [[mangalica-zsír]] felhasználás egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során, illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt. |
A disznózsír-felhasználás már a [[19. század]]ban igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A [[második világháború]] idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas, mivel magas a füstpontja (121-218°C), ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagyrészt [[telített zsírsavak]]ból áll, amely jelentős mértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához, illetve emeli a „rossz” (LDL) [[koleszterin]] szintjét. A [[sütőipar]], az éttermek és néhány élelmiszeripari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználják. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. [[Magyarország]] mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok [[Németország]], [[Amerikai Egyesült Államok|USA]], [[Lengyelország]], [[Nagy-Britannia]], [[Kína]] és a Dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a [[tepertő]] (töpörtyű), mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja, tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar [[tepertős pogácsa]] készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a [[mangalica-zsír]] felhasználás egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során, illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt. |
||
== Tulajdonságai == |
== Tulajdonságai == |
||
A lap 2017. február 11., 20:40-kori változata
A disznózsír vagy más néven sertészsír a házisertés szalonnájából és hájából kiolvasztott, kisütött zsír.
Felhasználása
A disznózsír-felhasználás már a 19. században igen jelentős volt, hiszen olcsón előállítható volt a sertések zsírjából. A második világháború idején szinte az egyetlen zsiradékfajta volt, amelyhez hozzá lehetett jutni. A sertészsírt számtalan országban használják, mind a mai napig leginkább sütésre és főzésre. Sütésre kiválóan alkalmas, mivel magas a füstpontja (121-218°C), ezért nehezen ég meg. Az ipar szappangyártáshoz használja fel közvetve vagy közvetlenül. A sertészsír élelmezési célra történő felhasználását a szakemberek nem ajánlják, mivel nagyrészt telített zsírsavakból áll, amely jelentős mértékben hozzájárul a szív-és érrendszeri problémák kialakulásához, illetve emeli a „rossz” (LDL) koleszterin szintjét. A sütőipar, az éttermek és néhány élelmiszeripari ágazat a sertészsír kellemes aromája miatt, illetve a kedvező állományjavító tulajdonsága miatt mégis felhasználják. Egyes szakácsok nem is hajlandóak más zsiradékkal készíteni a hagyományos magyar ételeket. Magyarország mellett nagy sertészsír termelő és fogyasztó országok Németország, USA, Lengyelország, Nagy-Britannia, Kína és a Dél-amerikai országok. A zsírgyártás mellékterméke a tepertő (töpörtyű), mely még mindig sok zsiradékot tartalmaz. A tepertőt az ipar szintén felhasználja, tepertőkrém készül belőle, illetve felhasználják egyes húsipari készítmények gyártásánál. A sütőipar tepertős pogácsa készítéséhez használja. Kedvezőbb élettani hatásai miatt a mangalica-zsír felhasználás egyre jobban terjed. A sertészsír íze és aromája jelentősen eltérhet attól függően, hogy a sertések mit ettek életük során, illetve, hogy milyen gyártástechnológiával készítették a zsírt.
Tulajdonságai
A disznózsír szobahőmérsékleten szilárd könnyen kenhető, színe a hófehértől a sárgáig sokféle lehet függően a készítési módtól az alapanyagtól és az egyéb kémiai adalékanyagok használatától. Íze a töpörtyűhöz hasonlít, kitűnően harmonizál szinte bármilyen zöldségfélével, kenyérrel. Szaga szintén az elkészítéstől függően lehet semleges vagy enyhén füstös aromájú.
- Füstpontja: 121-218°C
- Fajsúlya: 0,917-0,938 g/cm³
Zsírsavösszetétele
| Zsírsav | Család | Százalék |
|---|---|---|
| Palmitinsav | telített | 25-28 |
| Sztearinsav | telített | 12-14 |
| Mirisztinsav | telített | 1 |
| Olajsav | egyszeresen telítetlen ω-9 | 44-47 |
| Palmitolajsav | egyszeresen telítetlen Δ-9 | 3 |
| Linolsav | többszörösen telítetlen ω-6 | 6-10 |
Források
