„Földes Gábor (színművész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Színházi adattár (WP:BÜ), apróbb javítások
a Kivégzett személyek kategória eltávolítva; 1956-os tevékenységük miatt kivégzett emberek kategória hozzáadva (a HotCattel)
91. sor: 91. sor:
[[Kategória:Magyar színházrendezők]]
[[Kategória:Magyar színházrendezők]]
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]]
[[Kategória:Az 1956-os forradalom szereplői]]
[[Kategória:Kivégzett személyek]]
[[Kategória:1956-os tevékenységük miatt kivégzett emberek]]
[[Kategória:MKP-tagok]]
[[Kategória:MKP-tagok]]
[[Kategória:MDP-tagok]]
[[Kategória:MDP-tagok]]

A lap 2017. január 28., 22:51-kori változata

Földes Gábor
Született1923. május 31.
Budapest
Elhunyt1958. január 15. (34 évesen)
Győr
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásaszínész, rendező
IskoláiSzínház- és Filmművészeti Főiskola (–1949)
KitüntetéseiJászai Mari-díj (1956)
Halál okakivégzés
SablonWikidataSegítség

Földes Gábor (Budapest, 1923. május 31.Győr, 1958. január 15.) magyar színész, rendező, az 1956-os forradalom mártírja.

Élete a forradalomig

A keszthelyi premontrei gimnáziumban érettségizett, majd 1949-ben színészként diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Ezt követően színész-rendező a Honvéd- illetve Bányász Színházban, később főrendező a Győri Kisfaludy Színházban. 1945-ben tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak, majd belépett az abból alakult MDP-be. 1951-ben megnősült, egy gyermeke született.

1953-ban Nagy Imre miniszterelnök reformpolitikájának lett a híve. Részt vett a budapesti Petőfi Kör több vitáján, ennek hatására alakította meg a győri Petőfi Kört.

Szerepe a forradalomban

Miután Budapesten kitört a forradalom, Győrött is hasonló megmozdulások kezdődtek. Október 25-én tüntetésre került sor, amelyben a színház többi tagjának élén Földes is részt vett. Beszédet is tartott, amelyben hitet tett Nagy Imre és politikája mellett, valamint az ország szuverenitása érdekében követelte a szovjet csapatok azonnali kivonását. A megyei börtön előtt rálőttek a tömegre, ezt követően mindenáron igyekezett a vérontást megakadályozni.

Másnap részt vett a Győri Nemzeti Tanács megalakításában, amiben ő lett az értelmiségi tanács elnöke. Délután Szigethy Attila megbízta, hogy Mosonmagyaróváron vegye elejét a további vérontásnak. Miközben a laktanyában a katonákkal tárgyalt, a tömeg beözönlött a kapun. Hiába próbált több helyről is erősítést szerezni. Letartóztatta a parancsnok politikai helyettesét, akit a városházán átadott a nemzeti tanácsnak, két másik katonatisztet pedig – azok kérésére – elvitt gépkocsijával Győrbe. 27-én megbízták a győri rádió adásainak politikai ellenőrzésével.

Október 28-án Szigethy Attila egy szélsőséges tüntetés hatására lemondatta pozíciójáról, aminek hatására átmenetileg visszavonult és csak a szovjet csapatok november 4-ei támadása után tért vissza a politikai életbe. Felvette a Hazánk című lap szerkesztőivel a kapcsolatot, cikkeket is írt. Színházi rendezvényekkel próbálta ébren tartani a forradalom eszméjét. (Utolsó bemutatója 1957. április 16-án volt. Guy de Maupassant Fogadósné a határon című darabját rendezte.) Mindezek miatt 1957. május 3-án letartóztatták, majd halálra ítélték. Hiába járt közben érdekében Magyarország számos híres színművésze, az ítéletet 1958. január 15-én végrehajtották.[1]

1990-ben, akárcsak a többi '56-os elítéltet, őt is rehabilitálták.

Színházi munkáiból

A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: rendező-25; színész-10.[2]

Színész

Rendezései

Emlékezete

Győrben az Árpád úton, az egykori munkahelye a régi színházépület falán 2004 októberében Sándor József Péter által készített csempeportré lett elhelyezve.

Jegyzetek

  1. Földes Gábor tragédiája - A főrendező, akinek Kádár írta a finálét, hetek.hu
  2. 2012. január 22-i lekérdezés
  3. Első regisztrált szerepe a Színházi Adattárban. Színhely: Belvárosi Színház, a bemutató időpontja: 1948. december 1. Partnerei voltak főiskolás társai, Szirtes Ádám és Molnár Tibor is.
  4. Szerepkettőzés Tándor Lajossal.
  5. Utolsó, regisztrált színpadi szerepe. A bemutató helyszíne: Győri Kisfaludy Színház], időpontja: 1956. szeptember 15.
  6. Első regisztrált rendezése a Színházi Adattárban. A darabot az Állami Bányász Színház mutatta be 1949. október 5-én Dorogon.

Források

További információk