„Héliopolisz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2017. január 22., 22:01-kori változata

Heliopolis Baalbek libanoni város ókori neve is. Ez a cikk az egyiptomi városról szól.

Iunu

vagy

Héliopolisz (egyiptomi nyelven Junu, a Bibliában On néven szerepel) az ókori Egyiptom egyik legősibb városa, a 13. alsó-egyiptomi nomosz fővárosa. Ré napisten kultuszának központja volt. Neve görögül azt jelenti: „a Nap városa”; egyiptomi neve oszlopokat jelent.

Története

Héliopolisz már a predinasztikus kor óta lakott volt; az Óbirodalom és a Középbirodalom idején jelentős építkezések zajlottak itt. Mára ezekből szinte semmi nem maradt, a köveket nagyrészt már a középkorban elhordták Kairó építéséhez; legtöbb információnk a városról írott forrásokból származik.

Diodórosz szerint Héliopoliszt Aktisz alapította, Héliosz és Rhodé egyik fia, és apjáról nevezte el.^[1] Míg a görög városokat elpusztította az özönvíz, az egyiptomiak megmaradtak. Héliopolisz főistene Atum volt, temploma Per-Aat (pr-ˁ3t; „Nagy ház”) és Per-Atum (pr-ỉtmw; „Atum háza/temploma”) néven volt ismert. A városból indult ki az enneád tisztelete is, de később, mikor Hórusz egyre nagyobb jelentőségre tett szert, a Rével azonosított Hórusz, Ré-Harahti napistenség (neve jelentése szó szerint: Ré, a Két Horizont Hórusza) istene került a középpontba.

Ehnaton fáraó vallási nézeteire is hatással lehetett Héliopolisz, amelynek több szülötte is feltűnik később Amenhotep kíséretében.^[2] Ehnaton egy templomot is építtetett a városban, a Wetjesz-Atont (wṯs ỉtn, „A napkorong felemeltetése”). Ennek a templomnak a köveit felhasználták a középkori Kairó városfalának építéséhez és egyes városkapukban még látszanak. Héliopoliszban volt a Ré megtestesülésének tartott szent Mnevisz-bika kultuszközpontja és temetkezési helye is.

Héliopolisz a görög-római korban

Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: Ptolemaiosz, iv. 5. § 54; Hérodotosz, ii. 3, 7, 59; Sztrabón, xvii. p. 805; Diodórosz, i. 84, v. 57; Arrianus, Exp. Alex. iii. 1; Aelianus, H. A. vi. 58, xii. 7; Plutarkhosz, Solon. 26, Is. et Osir. 33; Diogenész Laertiosz, xviii. 8. § 6; Josephus, Ant. Jud. xiii. 3, C. Apion. i. 26; Cicero, Nat. Deor. iii. 21; idősebb Plinius, v. 9. § 11; Tacitus, Ann. vi. 28; Pomponius Mela, iii. 8. Felkeltette a 6. századi bizánci író, Sztephanosz Büzantiosz figyelmét is.

Arrianus szerint (iii. 1) Nagy Sándor Pelusiumból Memphiszbe tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta Orfeusz, Homérosz,^[3] Püthagorasz, Platón, Szolón és más görög filozófusok is.

A római korban Héliopolisz Augustamnica provincia része volt. Népessége valószínűleg jelentős számban arabokból állt. Ebben az időben a város obeliszkjeiből többet a Deltába, Rómába vagy még távolabb vitték; a „Kleopátra tűi” (valójában III. Thotmesz korából származik) néven ismert három obeliszket pedig Párizsba, Londonba és New Yorkba.^[4] Végül a Héliopolisztól alig 6 km-re elterülő Fusztát és Kairó épülése a város pusztulását okozta: köveit elhordták építőanyagnak. A területet az arabok ˁAyn Šams („a Nap kútja”), később ˁArab al-Ḥiṣn néven ismerték. Ma egykori területének nagy részét szántóföld fedi, de egykori tégla városfalainak nyomai láthatóak, és nagy temploma helyén még mindig áll egy obeliszk – a legkorábbi ismert egyiptomi obeliszk, egyik fele egy párnak, melyet I. Szenuszert állíttatott. II. Ramszesz nevével ellátott gránittömbök is láthatóak.

Jegyzetek

↑ The Historical Library of Diodorus Siculus, Book V, ch.III.
↑ Aldred, Cyril. Akhenaten, King of Egypt. London: Thames and Hudson (1991). ISBN 0-500-27621-8 , p.260
↑ The Historical Library of Diodorus Siculus, Book I, ch VI.
↑ Egyiptom visszavenné Kleopátra tűjét

Források

James Paul Allen: Heliopolis. In The Oxford Encyclopedia of Ancient Egypt, edited by Donald Bruce Redford. Vol. 2 of 3 vols. Oxford, New York, and Cairo: Oxford University Press and The American University in Cairo Press. 88–89. 2001
Donald Bruce Redford: Heliopolis. In The Anchor Bible Dictionary, edited by David Noel Freedman. Vol. 3 of 6 vols. New York: Doubleday. 122–123. 1992
Mubabinge Bilolo: Les cosmo-théologies philosophiques d'Héliopolis et d'Hermopolis. Essai de thématisation et de systématisation, (Academy of African Thought, Sect. I, vol. 2), Kinshasa–Munich 1987; new ed., Munich-Paris, 2004.
Mark Collier és Bill Manley: How to Read Egyptian Hieroglyps: Revised Edition. Berkeley: University of California Press, 1998.

Külső hivatkozások

Koordináták: é. sz. 30° 07′ 46″, k. h. 31° 17′ 20″30.129527777778, 31.28888888888930.129528°N 31.288889°E

[1] The Historical Library of Diodorus Siculus, Book V, ch.III.

[2] Aldred, Cyril. Akhenaten, King of Egypt. London: Thames and Hudson (1991). ISBN 0-500-27621-8 , p.260

[3] The Historical Library of Diodorus Siculus, Book I, ch VI.

[4] Egyiptom visszavenné Kleopátra tűjét

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 14. sor: / 14. sor: @@
 == Héliopolisz a görög-római korban ==
-Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Ptolemaiosz Klaudiosz|Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophón|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Josephus Flavius|Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Caius Plinius Caecilius|idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író, [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is.
+Az ókori görögök és rómaiak jól ismerték Hélipoliszt. Említik a kor legfontosabb írói közül sokan, például: [[Klaudiosz Ptolemaiosz|Ptolemaiosz]], iv. 5. § 54; [[Hérodotosz]], ii. 3, 7, 59; [[Sztrabón]], xvii. p. 805; [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]], i. 84, v. 57; [[Lucius Flavius Arrianus Xenophon|Arrianus]], ''Exp. Alex.'' iii. 1; [[Aelianus Tacticus|Aelianus]], ''H. A.'' vi. 58, xii. 7; [[Plutarkhosz]], ''Solon.'' 26, ''Is. et Osir.'' 33; [[Diogenész Laertiosz]], xviii. 8. § 6; [[Iosephus Flavius|Josephus]], ''Ant. Jud.'' xiii. 3, ''C. Apion.'' i. 26; [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]], ''Nat. Deor.'' iii. 21; [[Caius Plinius Secundus|idősebb Plinius]], v. 9. § 11; [[Publius Cornelius Tacitus|Tacitus]], ''Ann.'' vi. 28; [[Pomponius Mela]], iii. 8. Felkeltette a [[6. század]]i [[bizánc]]i író, [[Sztephanosz Büzantiosz]] figyelmét is.
 Arrianus szerint (iii. 1) [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] [[Pelusium]]ból [[Memphisz]]be tartva megállt a városban. Hérodotosz szerint a heliopoliszi papok voltak a legtájékozottabbak a történelem kérdéseiben az egyiptomiak közül. Általában is a tudás fellegvárának tartották. Filozófiai és csillagászati iskoláit a hagyomány szerint látogatta [[Orfeusz]], [[Homérosz]],<ref>The Historical Library of Diodorus Siculus, [https://books.google.com/books?id=agd-eLVNRMMC&printsec=titlepage#PPA72,M1 Book I, ch VI].</ref> [[Püthagorasz]], [[Platón]], [[Szolón]] és más görög filozófusok is.
@@ 21. sor: / 21. sor: @@
 == Jegyzetek ==
-{{források}}
+{{jegyzetek}}
 == Források ==