„Sóly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Története: tagolás, kékítés
→‎Galéria: jogsértő képek ki
68. sor: 68. sor:
<gallery>
<gallery>
Fájl:Katolikus kápolna3 sóly.jpg|Kápolna
Fájl:Katolikus kápolna3 sóly.jpg|Kápolna
Fájl:Katolikus kápolna2 sóly.jpg|A kápolna Kossuth utcai képe
Fájl:katolikus kápolna sóly.jpg|Az iskolakápolna bejárati képe
</gallery>
</gallery>

== Források ==
== Források ==
* Veress D. Csaba: Sóly ezer éve (Sóly,1997) ISBN 963 03 72219
* Veress D. Csaba: Sóly ezer éve (Sóly,1997) ISBN 963 03 72219

A lap 2017. január 20., 13:21-kori változata

Sóly
Sóly címere
Sóly címere		 Sóly zászlaja
Sóly zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
VármegyeVeszprém
JárásVeszprémi
Jogállásközség
PolgármesterKaptur József (független)[1]
Irányítószám8193
Körzethívószám88
Népesség
Teljes népesség547 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség46,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″Koordináták: é. sz. 47° 07′ 46″, k. h. 18° 01′ 56″
Sóly (Veszprém vármegye)
Sóly
Sóly
Pozíció Veszprém vármegye térképén
Sóly weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóly témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sóly község Veszprém megyében, a Veszprémi járásban.

Fekvése

A Balaton-felvidéknek a Bakony hegységgel találkozó törésvonalában, Veszprém és Várpalota között félúton,a 8-as főúttól déli irányban néhány száz méterre találjuk a szép fekvésű kis települést.

Története

Betereg vagy más néven Sóly falu a jelenlegi település helyén állt, már feltehetően a magyarok honfoglalása előtt is, vagy rövidesen azután.

1002-ben vagy 1009-ben I. (Szent) István magyar király a veszprémi püspököt, illetve a püspökséget rendelte – természetesen csak egyházi vonatkozásban – Veszprém, Kolon (Zala), Alba (Fejér) és Visegrád királyi várispánságok fölé. Az adományozó okiratot – melynek csak másolata lelhető fel a veszprémi káptalan levéltárában – István király Sólyban adta ki. A keltezés a következőképpen íródott: "Datum in Sool apud capellam beati Stephani protomartiris. Anno ab icarnatione Domini millesimo VIIII", azaz: "Datálva Sólyban, boldog István protomártír kápolnája mellett. Az Úr megtestesülésének 1009. évében."

Valószínűsíthető, hogy Sóly település környéke volt a színhelye a magyarság későbbi történelmét alapvetően befolyásoló István-Koppány csatának, vagy valamilyen vonatkozásban érintette azt.

Sóly faluról Fényes Elek 1854-ben készített alaposabb leírást. Könyvében az alábbiakat írta: "Sóly, magyar-német falu Veszprém vármegyében, Palota és Veszprém között, mindeniktől egyforma távolságra, 254 katholikus és 454 református lakos. Ez előtt a katholikusok is mind magyarok voltak, de most köztük több a német. A reformátusok temploma igen régi épület, s hihető, hogy még Szt. István király idejében formáltatott, mert a veszprémi püspökség itt erősíttetett meg, mint azt az oklevél vége mutatja: "Datum in villa nostra Sóly". Határán keresztül foly a Séd vize, s ezen van egy hegyoldalban az uradalomnak egy igen mesterséges készületű papirosmalma. Földjei soványak, legelője köves, kopár, rétjei jók, bora nagyon derék, s ha sokáig áll, a somlyóival vetélkedik. Földesura: a zirci cisztercita apátság."

Szomorú nevezetessége Sólynak, hogy 1880-ban a zirci apátság sólyi szőlőjében észlelték annak a filoxérának az első jeleit, amely fertőzés két év alatt elérte a vörösberényi szőlőhegyet, s az 1890-es évek közepére a Balaton-felvidék teljes szőlőkultúráját megsemmisítette.

Nevezetességek és látnivalók

Fájl:Református templom, Sóly.JPG
Református templom
  • Református templom: Győzelme után István kápolnát emeltetett Sólyban, a települést pedig – mint királyi birtokot – kiemelte a kialakuló közigazgatási rendből és sajátjaként kezelte. A fogadalmi kápolnát a Kr. u. 1009-ből származó királyi okirat az egyetlen olyan templommá teszi az országban, amely dokumentáltan Szent István személyéhez fűződik. A templomban folytatott ásatás során a padozat alatt középkori csontvázakat találtak 2009-ben.
Fájl:Katolikus templom,Sóly.JPG
Katolikus templom
  • Katolikus templom: 1910-ben a Zirci ciszterci apátság építtette az ún. iskolakápolnát. A templom iskolaként is szolgált 64 éven át.
  • Szent Kard: 1998-ban állították István és Koppány csatájának emlékére. Mindmáig a világ legnagyobb (12 méter magas) fából készült kardja.
Fájl:Papírmalom.JPG
A sólyi papírmalom romjai
  • Papírmalom: A zirci apátság építtette, papírszükségletének kielégítésére. A papírmalomban 1790-től 1851-ig több mint hatvan különböző vízjelű és típusú papírt készítettek. Az épület romjai ma is láthatók.
Fájl:Solynagyhaz.jpg
Népi műemlék lakóházak
  • Népi műemlék lakóházak
  • Kálvária
Fájl:Kőhíd.JPG
Kőhíd a Séd patakon
  • Kőhidak a Séd patakon
  • Malmok

Kultúra

Rendezvények

  • Szent Kard Fesztivál:
  • Egyéb rendezvények:

Kiállítások

  • Helytörténeti kiállítás
  • Pajta Galéria
  • Maci kiállítás

Híres szülöttei

Testvértelepülés

Galéria

  • Kápolna
    Kápolna

Források

Jegyzetek

  1. ↑ Sóly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)

Külső hivatkozások

Sablon:Veszprém megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sóly&oldid=18359885”