„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
18. sor: 18. sor:
[[1937]]-ben a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] döntése nyomán a körgyűrű egyes szakaszai külön elnevezést kaptak,<ref>[http://regiujsag.blog.hu/2009/06/17/dgsdf Nem tolják el helyéről a belvárosi plébánia templomot], Pesti Hírlap 1937. június 17. (régiújság blog)</ref> így azóta a XIII. kerületi szakasz teljes hosszában a ''Róbert Károly körút'', a ferencvárosi és részben józsefvárosi-kőbányai szakaszok (a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]tól a Dunáig) pedig a ''Könyves Kálmán körút'' nevet viselik. Az eredeti elnevezést már csak a XIV. kerületi szakasz őrzi, illetve a józsefvárosi-kőbányai rész a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]ig a [[Budapest XIII. kerülete|XIII. kerülettől]].
[[1937]]-ben a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] döntése nyomán a körgyűrű egyes szakaszai külön elnevezést kaptak,<ref>[http://regiujsag.blog.hu/2009/06/17/dgsdf Nem tolják el helyéről a belvárosi plébánia templomot], Pesti Hírlap 1937. június 17. (régiújság blog)</ref> így azóta a XIII. kerületi szakasz teljes hosszában a ''Róbert Károly körút'', a ferencvárosi és részben józsefvárosi-kőbányai szakaszok (a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]tól a Dunáig) pedig a ''Könyves Kálmán körút'' nevet viselik. Az eredeti elnevezést már csak a XIV. kerületi szakasz őrzi, illetve a józsefvárosi-kőbányai rész a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]ig a [[Budapest XIII. kerülete|XIII. kerülettől]].


A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. [[1982]]-tól az Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az 1-es villamos pályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Lágymányosi hídig (előtte a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamospálya, nagy részén pedig mindössze 2x1 sávos szélességű volt az úttest). Immár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon is végighalad a viszonylat.<ref>http://hvg.hu/itthon/20150320_mar_ujbudaig_jar_a_fovarosi_1es_villamos</ref> Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték ki az egykori bazalt nagykockakő burkolatot modern [[aszfalt]]ra. A Salgótarjáni utca és a Köbányai út között úgynevezett „Dohánygyári aluljáró” a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi iránynak átvezető műtárgy az alacsony belmagasság miatt az átlagnál magasabb rakományú járművek számára nem járható. Az ezredfordulóra elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.
A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. [[1982]]-tól az [[óbuda]]i Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az 1-es villamos pályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Lágymányosi hídig (előtte a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamospálya, nagy részén pedig mindössze 2x1 sávos szélességű volt az úttest). Immár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon keresztül az [[újbuda]]i Fehérvári útig végighalad a viszonylat.<ref>http://hvg.hu/itthon/20150320_mar_ujbudaig_jar_a_fovarosi_1es_villamos</ref> Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték ki az egykori bazalt nagykockakő burkolatot modern [[aszfalt]]ra. A Salgótarjáni utca és a Köbányai út között úgynevezett „Dohánygyári aluljáró” a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi iránynak átvezető műtárgy az alacsony belmagasság miatt az átlagnál magasabb rakományú járművek számára nem járható. Az ezredfordulóra elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.


==Nevezetes épületek==
==Nevezetes épületek==

A lap 2017. január 17., 00:34-kori változata

Hungária körgyűrű
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésBudapest
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Hungária körgyűrű (Magyarország)
Hungária körgyűrű
Hungária körgyűrű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 06′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 09″, k. h. 19° 06′ 28″
A Wikimédia Commons tartalmaz Hungária körgyűrű témájú médiaállományokat.

A Hungária körgyűrű Budapest harmadik körútja a Kiskörút és a Nagykörút után, a belvárosból kifelé haladva. Ma a főváros egyik legforgalmasabb útja. Északról dél felé haladva a Róbert Károly körút, a Hungária körút és a Könyves Kálmán körút alkotja.

Története

A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1871-ben kiírt egy nemzetközi pályázatot a hamarosan (1873-ban) létrejövő Budapest fejlődésének koncepciójára. Lechner Ödön az erre írt pályázatában vetette fel először egy külső pesti körút ötletét, ami messze kívül az akkori Pest város határa mentén futott volna. Pest, Buda és Óbuda lakossága ekkor együttesen volt háromszázezer fő körül, a terv mégis már ekkor milliós várossal számolt, évtizedekkel előre gondolkodva. A Közmunkatanács 1872. június 2-i ülésén fogadta el saját műszaki osztályának tervezetét egy „külső nagykörútra”, ami félkörívben ölelte körül Pest városát.

A párizsi körgyűrűrendszer mintájára kigondolt utat egyben egy új városfal nyomvonalának is gondolták. A korabeli terv fő hiányossága az volt, hogy nem gondolta tovább az utat Budán, mindkét végén a Dunának ütközve végződött.

Ugyan egészen az 1896-os millenniumi ünnepségekig nem épült meg rendesen az út, a helyet a kezdetektől meghagyták neki. Ezt persze nem mindenki vette figyelembe, például ezért törik meg a szabályos, egyenes szelvényekből álló, végig ugyanazon irányba kanyarodó szerkesztett körív a Közvágóhídnál. Ezt akkoriban egyszerűen a kijelölt útvonalra építették, ami miatt a Ferencváros pályaudvarnál az egyenes szelvény kénytelen volt az ívvel ellentétes irányú kanyarban megtörni.

A két végpontja a mai Árpád híd pesti hídfője, illetve a mai Rákóczi híd pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a Dunapart). A budai folytatást hamar kigondolták, már 1903-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az első és a második világháború is hátráltatták elkészültét, így az Árpád híd csak 1950-re készült el. A körút déli, ferencvárosi részét már csak a rendszerváltás után építették ki rendesen, Budára pedig csak 1995-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis a Rákóczi (Lágymányosi) híd. Mai, 2x3 sávos formáját is csak a motorizáció berobbanása után, a 20. század folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az 1990-es évek közepéig, azaz valamivel több, mint 120 évig tartott.

1937-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsa döntése nyomán a körgyűrű egyes szakaszai külön elnevezést kaptak,[1] így azóta a XIII. kerületi szakasz teljes hosszában a Róbert Károly körút, a ferencvárosi és részben józsefvárosi-kőbányai szakaszok (a Budapest–Hatvan-vasútvonaltól a Dunáig) pedig a Könyves Kálmán körút nevet viselik. Az eredeti elnevezést már csak a XIV. kerületi szakasz őrzi, illetve a józsefvárosi-kőbányai rész a Budapest–Hatvan-vasútvonalig a XIII. kerülettől.

A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. 1982-tól az óbudai Bécsi úttól kezdve kezdve párhuzamosan építették ki az irányonként három forgalmi sávval együtt az 1-es villamos pályáját az út közepén, ami csak 2000-ben ért el a Lágymányosi hídig (előtte a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamospálya, nagy részén pedig mindössze 2x1 sávos szélességű volt az úttest). Immár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon 1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon keresztül az újbudai Fehérvári útig végighalad a viszonylat.[2] Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték ki az egykori bazalt nagykockakő burkolatot modern aszfaltra. A Salgótarjáni utca és a Köbányai út között úgynevezett „Dohánygyári aluljáró” a Budapest–Hatvan-vasútvonal alatt a körgyűrű szűkre és alacsonyra megépített műtárgya. Emiatt a jelenlegi északi iránynak átvezető műtárgy az alacsony belmagasság miatt az átlagnál magasabb rakományú járművek számára nem járható. Az ezredfordulóra elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.

Nevezetes épületek

Országos Rendőr-főkapitányság („Rendőrpalota”)
Magyar Államkincstár (volt Nyugdíjfolyósító Intézet)
Papp László Budapest Sportaréna
Groupama Aréna

Források

Budapest teljes utcanévlexikona. Szerk. Ráday Mihály. (hely nélkül): Sprinter. 2003. 238–239., 303 és 424. o. ISBN 963 9469 06 8  

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hungária_körgyűrű&oldid=18350791”