Kevermes

Kevermes
Kevermes címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Mezőkovácsházai
Jogállás	nagyközség
Polgármester	Lantos Zoltán (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	5744
Körzethívószám	68
Népesség
Teljes népesség	1634 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség	46,17 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	43,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 25′, k. h. 21° 11′46.416666666667, 21.183333333333
Kevermes Pozíció Békés vármegye térképén
Kevermes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kevermes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kevermes nagyközség Békés megye Mezőkovácsházai járásában.

Fekvése

Kevermes község Magyarország délkeleti részén, Békés-megyében, a magyar-román országhatár közelében található. A legközelebbi település, s egyben vasútállomás is: Lőkösháza (5 km).

Története

A község déli részénél végzett ásatások alapján a környéket már a bronzkorban is lakhatták, ezt alátámasztják az 1962 őszén földből előkerült bronzkori edénytöredékek. A szarmaták településeinek nyomai behálózzák a belterületeket és a környező határt.

1964 tavaszán az 1. sz. Sóderbánya területén homokot lapátoló diákok avar sírra bukkantak, mely igen értékes leleteket tartalmazott, amelyek alapján szakértők megállapították, hogy vélhetően kora-avar női sírra bukkanhattak.

1989. július 21-30-ig Medgyesi Pál (a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze)ásatásokat végzett a "Kevermes-Bakófenék" lelőhelyen, mely a községtől északkeletre található. A feltárás során késő avarkori kemencét és munkagödrét, árokrendszert, valamint egy őskori tűzhely maradványait tárták fel a régész jelentése szerint. A leletek gyakorisága alapján megállapították, hogy a terület a honfoglalás korában is éppen annyira lakottnak bizonyulhatott, mint a szarmaták idejében.

Magyar középkorból származó lelet (1000-1526) csak a Barta-halomból került elő, valamint csatornaásás közben a Déli utca mellett 1942-43-ban, a Búzási-dombban 1964-ben és a község keleti szélén termelőszövetkezeti építkezések közben. Az első falu melyről hivatalos információk léteznek a mai Kevermestől északnyugatra fekvő, már említett Barta-halom körül helyezkedett el. A török megszállás idején a törökök Kevermest az aradi náhjéba osztották be, és 1557-58-ban összeírták a lakosságot, majd évek múlva 1596-ban a török-tatár csapatok a környező településekkel együtt elpusztították. A lakosság vagy elmenekült vagy rabságba hurcolták, vagy meghalt. Ezután több mint 200 évig az egész környék lényegében kihalt puszta volt.

Később a XVIII. században I. József Tököly Jánosnak adományozta Iratos helységet, valamint a kevermesi és vizesi birtokot, s ezzel a "Kevermesi és Vizesi" előnevet is. A Tököly-család 1815-ben dohánykertészekkel telepítették újjá a falut, így 1794-ben 15-en lakták a falut, 6 római katolikus és 9 görög szertartású hívő. 1800-ban, s az azt követő években is csak néhány család élt ezen a területen. Az első valós telepítések ezen a vidéken lényegében 1813-ban kezdődtek, amikor az 1806-ban Napóleon által elrendelt kontinentális zárlat miatt az amerikai dohány nem juthatott el Európába, s a szükséglet fedezésére dohányültetvényeket kellett létesíteni. Mivel a dohánytermesztés jövedelmezőnek bizonyult, a vidék földesurai és bérlői egyre szorgalmazták a telepítéseket. A telepítés gyakran hirdetésre, meghívásra történt, az események ezután gyorsan peregtek, Kevermes számára az 1815-ös év bizonyult döntőnek.

1815-ben a telepítés már olyan nagy arányú volt, hogy a lakosság száma már megközelítette az 1500-at.(Néhány nincstelen napszámos család valószínűsíthetően a maga készített verem-lakásokban élhetett, hiszen a terület ekkor még szinte egyenlő volt a puszta földdel, kevés építmény volt ekkor még létesítve.) A letelepült családok leginkább dohánykertészek ("gányók") voltak, akik a földesúrral szerződéses viszonyban álltak (innen a község akkori neve: "Kevermesi kertezség").

1816-ban Kevermes már egy rendes kis községnek látszott, egyenes, rendezett utcabeosztásokkal. A község eredetileg három, egymástól elég távol eső, hosszú párhuzamos utcából állt, melyeket közepén egy keresztutca szelt át. Az északi utca a Palócz utca volt (később Tököly Sebők, majd gróf Széchenyi István), a déli a Makói utca (később Déli és Makói utca, ma már ismét Déli) középen pedig a Középső utca helyezkedett el (később Dalacsi, ma Battonyai).

Templomépítés

Az új község húsz éven keresztül templom és plébános nélkül élt, Kevermes ekkor még, mint leányegyház 1819-ig Elekhez, majd 1835-ig az Arad vármegyei Szentmártonhoz tartozott. Mígnem Tököly Péter főispáni helytartó vállalta a római katolikus plébánia alapítását.

A község első plébánosa kegyúri bemutatás alapján Mikosevics József temesgyarmati káplán lett. A plébánialak felépítését a Boldogságos Szűz Mária születése tiszteletére felajánlott (új) templom építése követte. Az új templomot 1835. szeptember 20-án Róka József makói esperes-plébános szentelte fel. Ebből fakadóan volt és van minden év szeptember 8-án a római katolikus egyház szerint "Kisboldogasszony" ünnepén a kevermesi templombúcsú. Az említett templom később összedőlt, a jelenlegi, az előző helyén 1848-ban épült fel.

Ezt követően szorgalmazták egy iskola építését is, így került sor 1836-ban a község akkor még egytantermes iskolájának felépítésére, közvetlenül a templom szomszédságába.

Politikai élete

Kevermes nagyközség a Mezőkovácsházi járásban. Polgármestere a FIDESZ-KDNP-s Lantos Zoltán. A képviselő-testület héttagú. A képviselő-testületben egy frakció van a FIDESZ-KDNP frakció (mely egyben egy frakciószövetség is, több párt lévén), amely a helyek 86 százalékával rendelkeznek, a 7-ből 6 hellyel rendelkeznek (a 6 képviselőből 5 FIDESZ-KDNP-s). A községben három állandó önkormányzati bizottság működik, ezek az Ügyrendi, a Pénzügyi és a Szociális Bizottságok. A községnek egy alpolgármestere van, Lévai Lajos. A képviselő-testületben egyetlen független képviselő dolgozik, dr. Harmadi Pál Tibor.

Képviselő/polgármester neve	Tisztsége(i)	Jelölő szervezet/párt
Lantos Zoltán	Polgármester	FIDESZ-KDNP
Lévai Lajos aki egy köcsög	Alpolgármester	FIDESZ-KDNP
Dr. Harmadi Pál Tibor	Képviselő, Ügyrendi Bizottság képviselő elnöke, Pénzügyi Bizottság képviselő tagja	független
Bozó László	Képviselő, Ügyrendi Bizottság képviselő tagja, Szociális Bizottság képviselő tagja	FIDESZ-KDNP
Bauer Károly	Képviselő, Ügyrendi Bizottság képviselő tagja, Szociális Bizottság képviselő tagja	FIDESZ-KDNP
Restye János	Képviselő, Pénzügyi Bizottság képviselő tagja, Szociális Bizottság képviselő elnöke	FIDESZ-KDNP
Kotroczó Zsuzsanna	Képviselő, Pénzügyi Bizottság képviselő elnöke	FIDESZ-KDNP

Ügyrendi Bizottság tagjának neve	Pozíciója
Dr. Harmadi Pál Tibor	képviselő elnök
Bozó László nagyképű buzeráns	képviselő tag
Bauer Károly	képviselő tag

Pénzügyi Bizottság tagjának neve	Pozíciója
Kotroczó Zsuzsanna	képviselő elnök
Dr. Harmadi Pál Tibor	képviselő tag
Restye János	képviselő tag
Recskiné Molnár Éva	nem képviselő tag

Szociális Bizottság tagjának neve	Pozíciója
Restye János	képviselő elnök
Bozó László	képviselő tag
Bauer Károly	képviselő tag
Sallai Ildikó	nem képviselő tag

A Kevermesi Közös Hivatal

A Kevermesi Közös Hivatal jegyzője Gácsér Béla. A Kevermesi Közös Hivatalhoz tartozik Kisdombegyház és Magyardombegyház.

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 4%-a cigány és 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.

Nevezetességei

A köztemető sarkában található a kisméretű, részben gondozott zsidó temető, benne a község kereskedő, iparos zsidó családjainak síremlékeivel. Itt áll Ignácz Mihály és felesége nagyméretű gránit oszlopos síremléke.

A falu központjában található katolikus templom, mely műemlék, s a mellette található régi iskola épület -ma már meglehetősen romos állapotban-.

A község parkja, melyben helyett kapott két emlékmű, melyeket a világháború kevermesi, hősi halottainak emlékére emeltek.

A falu régi piacterén álló a tiszti laktanya , mely egy ideig kollégiumként működött, ma a földszinti részen üzemi konyha, az emelete pedig kihasználatlan.

A szintén a piac téren található több évtizedes platán fák, melyek szerves részét képezik a falu történetének.

A Milleniumi Emlék Park.

A falu mellett található bányatavak a környéken igen népszerű horgászvizek.

Gazdaság

• Kevermes a székhelye a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezetnek.

Közélet

A községben általános iskola és művelődési ház található

Testvértelepülés

• Mácsa (Románia)

További információk

• Kevermes honlapja