„RCA (csatlakozó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Vander átnevezte a(z) RCA lapot a következő névre: RCA (csatlakozó): Azonos cégnév |
→Források: Az enwiki nem forrás |
||
| 115. sor: | 115. sor: | ||
==Források== |
==Források== |
||
[https://en.wikipedia.org/wiki/RCA_connector Wiki RCA Connector] |
|||
{{Commonscat|RCA connectors}} |
{{Commonscat|RCA connectors}} |
||
A lap 2017. január 2., 11:50-kori változata
Az RCA csatlakozó egy gyengeáramú elektromos csatlakozó fajta, melyet leggyakrabban hang-, és videó jelátvitelre használnak.
Történelem
Az RCA rövidítés a Radio Corporation of America névből ered. Ők találták ki, illetve kezdték el gyártani az 1940-es évek elején az otthoni rádió, és lemezjátszó készülékekhez. Az eredeti célkitűzés egy olcsó, egyszerű felépítésű csatlakozó kifejlesztése volt, a kommersz készülékekhez. Azóta az évek során, rengeteget finomítottak a csatlakozó kinézetén, de a mostani modellek is kompatibilisek a legelsőkkel.
Rendkívül gyorsan elterjedt, és kezdte felváltani az akkoriban népszerű jack csatlakozókat. A gyors terjedés nagyban köszönhető az 50-es években bekövetkezett Hi-fi láznak. Bár a jack csatlakozókat a mai napig használják a konzumer, és a professzionális technikában, az RCA csatlakozó is méltó helyett vívott ki magának.
Felépítés
A melegpont körül szigetelő anyaggal elválasztva körbeveszi az árnyékolás. A szigetelő anyag mostanság kivétel nélkül valamilyen műanyag. Régebben az első változatoknál még kerámiát használtak. A papa csatlakozókon a melegpont hosszabb, mint az árnyékolás, és ez utóbbi nem egybefüggő hanem elölről szabdalt, hogy rugalmasabb legyen. A legtöbb RCA kábel mindkét végén papa csatlakozó található. A mama párjuk pedig a készülékekben van. A mama csatlakozók két gyűrűből állnak, köztük ugyanazzal a szigetelőanyaggal kitöltve. A külső gyűrűjük picit kisebb átmérőben, mint a papa csatlakozón lévő, így csatlakozáskor precízen megtartja.
Színkóddal jelölik a különböző csatlakozókat, hogy egy kifejtőkábel esetén ne keveredhessenek a rossz csatlakozóba.
| Kompozit analóg videó | Sárga | ||
| Analóg hang | Bal/Monó (record a 4 csatlakozós magnó kábelen) | Fehér | |
| Jobb (record a 4 csatlakozós magnó kábelen) | Piros | ||
| Bal magnó play a 4 csatlakozós magnó kábelen | Fekete | ||
| Jobb magnó play a 4 csatlakozós magnó kábelen | Sárga | ||
| Center | Zöld | ||
| Bal Surround | Kék | ||
| Jobb Surround | Szürke | ||
| Bal hátsó Surround | Barna | ||
| Jobb hátsó Surround | Világosbarna | ||
| Mélysugárzó | Lila | ||
| S/PDIF | Narancs | ||
| Komponens analóg videó (YPbPr) | Y | Zöld | |
| PB | Kék | ||
| PR | Piros | ||
| Komponens analóg videó/VGA (RGB/HV) | R | Piros | |
| G | Zöld | ||
| B | Kék | ||
| H(Horizontális szinkron) | Sárga | ||
| V(Vertikális szinkron) | Fehér |
Felhasználás
Ahogy több csatlakozó fajtánál is előfordul, idővel az RCA is többféle jelátvitelre használható, mint eredetileg gondolták. Tápfeszültség, videójel, hang, órajel, RF...
Először csak analóg hangjelek átvitelére használták, de manapság rendkívül sokoldalú lett. Főként a konzumer készülékek esetén. A kompozit, vagy komponens videókábeleken gyakran találkozhatunk RCA csatlakozóval. Ezeknél a kábeleknél, csakúgy mint a digitális hangátvitel során, fontos az impedancia illesztés, ezért itt jobb minőségű csatlakozókat használnak a gyártók. A digitális S/PDIF hangjelek a számítógépek alaplapjáról szintén RCA kivezetésűek.
Hátrányok
Elektromos szempontból jobb, mint a Jackek. Bár ellene szól, hogy csatlakozáskor a melegpont (hegy) előbb érintkezik, mint az árnyékolás (gyűrű). Ebből adódóan gyakran pukkan a hangszóró, ha például az erősítőre kötünk valamilyen hangforrást úgy, hogy mindkét készülék be van kapcsolva. Rosszabb esetben a készülékek valamelyike tönkre is mehet.
Források
