„Deák téri evangélikus templom (Budapest)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Pozíciós térkép |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 39. sor: | 39. sor: | ||
| szöveg2 = Az oszlopfők és a timpanon |
| szöveg2 = Az oszlopfők és a timpanon |
||
}} |
}} |
||
A templom [[Pollack Mihály]] tervei alapján épült [[1799]]-[[1808]]-ban. [[1809]] júliusától [[1811]] tavaszáig katonai ruharaktár volt. [[1811]]-ben szentelték fel. Kettős karzata [[1820]]-ban készült. A [[Heinrich Hentzi|Hentzi]]-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, [[timpanon]]nal lezárt, nemes vonalú főhomlokzatát [[1856]]-ban [[Hild József]] építette. [[1867]]-től {{forrás|Benkó Károly}} irányította a templommal kapcsolatos építkezési feladatok megoldását. A [[klasszicizmus|klasszicista]] tornyocskát [[1875]]-ben statikai okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom [[dongamennyezet]]ét megtört síkú [[Kazettás mennyezet|kazettamennyezetre]] cserélték. A [[második világháború]]ban és |
A templom [[Pollack Mihály]] tervei alapján épült [[1799]]-[[1808]]-ban. [[1809]] júliusától [[1811]] tavaszáig katonai ruharaktár volt. [[1811]]-ben szentelték fel. Kettős karzata [[1820]]-ban készült. A [[Heinrich Hentzi|Hentzi]]-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, [[timpanon]]nal lezárt, nemes vonalú főhomlokzatát [[1856]]-ban [[Hild József]] építette. [[1867]]-től {{forrás|Benkó Károly}} irányította a templommal kapcsolatos építkezési feladatok megoldását. A [[klasszicizmus|klasszicista]] tornyocskát [[1875]]-ben statikai okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom [[dongamennyezet]]ét megtört síkú [[Kazettás mennyezet|kazettamennyezetre]] cserélték. A [[második világháború]]ban és az [[M2-es metróvonal]] építésekor is károkat szenvedett. A [[torony]] és [[harang]] nélküli templom az ezredfordulón egy kis ([[számítógép]]pel vezérelt) harangsort kapott, ami naponta többször harangjátékot szólaltat meg. A legutóbbi külső felújításra [[2003]]-ban került sor. |
||
Az [[1838-as pesti árvíz|1838. márciusi pesti árvíz]] alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint [[Kossuth Lajos]] itt kereszteltette meg fiait, [[Kossuth Ferenc|Ferencet]] és Lajos Tivadart. Az udvar felőli falon két bronz dombormű [[Luther Márton]] 500. és [[Johann Sebastian Bach]] 300. születési évfordulójára emlékeztet. |
Az [[1838-as pesti árvíz|1838. márciusi pesti árvíz]] alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint [[Kossuth Lajos]] itt kereszteltette meg fiait, [[Kossuth Ferenc|Ferencet]] és Lajos Tivadart. Az udvar felőli falon két bronz dombormű [[Luther Márton]] 500. és [[Johann Sebastian Bach]] 300. születési évfordulójára emlékeztet. |
||
A lap 2016. december 26., 14:19-kori változata
| Deák téri evangélikus templom | |
 | |
| Vallás | protestantizmus |
| Felekezet | evangélikus |
| Egyházkerület | Déli Evangélikus Egyházkerület |
| Egyházmegye | Pesti Egyházmegye |
| Egyházközség | Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezet |
| Lelkész | ifj. Cselovszky Ferenc, Gáncs Péter püspök, Gerőfiné dr. Brebovszky Éva, Smidéliusz Gábor |
| Építési adatok | |
| Építése | 1799-1808 |
| Stílus | neoklasszicista építészet |
| Tervezője | |
| Felszentelés | 1811 pünkösdje |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest, V. kerület |
| Hely | 1052 Budapest, Deák tér 4. |
| Elhelyezkedése | |
 Deák téri evangélikus templom
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 03′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 50″, k. h. 19° 03′ 17″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Deák téri evangélikus templom témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Deák téri evangélikus templom Budapest legrégebbi és legismertebb evangélikus temploma, torony nélküli klasszicista stílusú teremtemplom a budapesti Deák Ferenc téren (az V. kerületben). A legnagyobb budapesti protestáns templom. A csatlakozó épületekkel együtt alkotott tömbben sok más evangélikus intézmény is működik (evangélikus gimnázium, lelkészi hivatal, lelkészlakások, könyvesbolt, múzeum, óvoda) ezért a területet gyakran Insula Lutherana-nak („evangélikus sziget”-nek) nevezik.
A templom homlokzatát négy dór falpillér díszíti, fölöttük triglifdíszes és metopés főpárkány tart sima, háromszögű oromzatot. Az épületet hatalmas, domború bádog tetőszerkezet fedi. A templombelső egyterű, téglalap alaprajzú csarnok, kettős karzattal. Az oltár Pollack Mihály műve, Raffaello Transzfigurációjának (Krisztus Tábor hegyi színeváltozása) művészi átköltése díszíti Lochbichler Ferenctől. A szószéket és a vörösmárvány keresztelőmedencét Dunaiszky Lőrinc készítette.
A templom Pollack Mihály tervei alapján épült 1799-1808-ban. 1809 júliusától 1811 tavaszáig katonai ruharaktár volt. 1811-ben szentelték fel. Kettős karzata 1820-ban készült. A Hentzi-féle ágyúzáskor megrongálódott. Mai, dór falpillérekkel tagolt, timpanonnal lezárt, nemes vonalú főhomlokzatát 1856-ban Hild József építette. 1867-től Benkó Károly[forrás?] irányította a templommal kapcsolatos építkezési feladatok megoldását. A klasszicista tornyocskát 1875-ben statikai okból el kellett távolítani, s ugyanekkor a templom dongamennyezetét megtört síkú kazettamennyezetre cserélték. A második világháborúban és az M2-es metróvonal építésekor is károkat szenvedett. A torony és harang nélküli templom az ezredfordulón egy kis (számítógéppel vezérelt) harangsort kapott, ami naponta többször harangjátékot szólaltat meg. A legutóbbi külső felújításra 2003-ban került sor.
Az 1838. márciusi pesti árvíz alkalmával sokaknak szolgált menedékül. A homlokzaton levő márványtábla szerint Kossuth Lajos itt kereszteltette meg fiait, Ferencet és Lajos Tivadart. Az udvar felőli falon két bronz dombormű Luther Márton 500. és Johann Sebastian Bach 300. születési évfordulójára emlékeztet.
E templom lelkésze volt többek között Ján Kollár, Székács József, Raffay Sándor és Keken András is, valamint püspökként Ordass Lajos.
A templom ma is a Deák téri evangélikus gyülekezet életének központja, minden vasárnap és ünnepnapon több időpontban is van gyülekezeti istentisztelet a templomban.
A templom számos jelentős esemény színhelye volt. Többek között a Bányai és a Déli Evangélikus Egyházkerület több püspökét és egyházkerületi felügyelőjét is itt iktatták be hivatalába. A Déli Evangélikus Egyházkerület püspöke egyszersmind a Deák téri gyülekezet lelkésze is. Az evangélikusok az ország templomának tekintik, a Magyarországi Evangélikus Egyház sok központi eseménye is itt zajlik le. Itt kerül megrendezésre 1990 óta minden év júniusában a Budapesti Bach-hét. A templom az udvar felől mozgássérültek számára is megközelíthető.
Harangok
A templom homlokzatában harangjáték foglal helyet.
Minden egész órában szólal meg az adott hét Evangélikus főénekét játssza.
Irodalom
- Fabiny Tibor: Az első kövek. A gyülekezetet, templomot és iskolát építő pesti evangélikusok története 1787–1811. Budapest, Pesti Evangélikus Egyház Deák téri Egyházközség, 2000. ISBN 963-00-5068-4 online elérés
- Rados Jenő: Hild József, Pest nagy építőjének életműve (Budapest, 1958)
- Somorjai Ferenc: Budapest (Panoráma, 1996) 338. o. ISBN 9632437667