„Neurózis” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. december 22., 16:36-kori változata

A neurózis szorongással járó funkcionális mentális zavar.

Mivel a neurózist nem kísérik hallucinációk, illetve téveszmék, nem esik kívül a társadalmilag elfogadott viselkedési normákon. A pszichoneurózisban (neurotikus zavarban) szenvedő betegeket neurotikus személyiségnek nevezzük.

Maga a kifejezés a görög neuron- (ideg) és a toldalékszó –osis (betegség vagy abnormális állapot) együtteséből ered.

A neurózis tünetei

Boeree, C. George 2002-ben megjelent összefoglalója ^[1] alapján a neurózis tünetei többek között:

Általános tünetek:

szorongás
rossz kedélyállapot, depresszió
harag
irritáltság
mentális zavarodottság
önértékelési zavarok

Viselkedési tünetek:

fóbiás cselekvések
éberség
impulzív és megrögzött cselekvések
letargia

Kognitív problémák:

kellemetlen vagy zavaró gondolatok
megszállottság, fantáziálás
negatív gondolkodás
cinizmus

Interperszonális problémák:

társfüggés
agresszivitás
skizoid izoláció
szocio-kulturális tekintetben illetlen viselkedés

A neurózisnak főbb formái: szorongásos neurózis, pirománia, kényszercselekvések, hisztéria és fóbiák sora.

A neurózist kiváltó okok

Mint betegség, a neurózis szorongás, tudattalan konfliktusok és egyéb mentális problémák fizikális és pszichés megjelenésének együttese, mely bizonyos esetekben fizikai tünetekkel is járhat (pl. hisztéria). A pszichoanalitikus megközelítés szerint a neurózis az ego személyiségrész védekezési mechanizmusának következménye.

A neurózis története

A betegséget elsőként egy skót orvos, William Cullen jegyezte fel 1769-ben mint "érzelmi és motivációs zavar"-t, melyet az idegrendszerre gyakorolt hatás okoz. Ez számára többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, melyekről úgy vélte, hogy nem magyarázhatóak pusztán fiziológiai tünetekkel.

Cullen könyvében négy kategóriába sorolta a betegségeket:

lazák
cachexiák (az idült betegségek miatti leépülést kísérő panaszokra^[2])
lokális betegségek
neurózis (idegenergia túltengése vagy hiánya)

Idővel a neurózis fogalma egyre szűkebbé vált. A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül Carl Jung és Sigmund Freud alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom.^[3]

Dr. Tringer László kimerítő cikkben^[4] foglalkozik a definícióval. Megfogalmazása szerint a jelenleg a neurózis az, ami:

nem az idegrendszer szervi elváltozására vezethető vissza,
nincs egyéb szervi eltérés sem
nem elmebetegségről van szó

A negatív kritériumok alapján történő diagnosztizálás miatt sok felesleges és költséges vizsgálatnak veteik alá a beteget, hogy a neurózisok esetén feltételezett szervi betegségeket kizárják.

A betegség gyakorisága a lakosság körében különböző felmérések szerint 15-30% az alkalmazott diagnosztikai kritériumok szigorúságától függően.

A neurózis új megfogalmazása

Dr. Tringer írása szerint a neurózisok közös ismérve a szenvedés, valamint az örömképesség elvesztése. A személy negatív szűrőn át éli meg a valóságot, embertársait, a jövőt és legfőképpen önmagát, így a neurózis negatív önkléppel, vagy ennek narcisztikus kompenzációjával jár együtt. A neurotikus egyén inkább a valóság hiánymozzanataira nyitott, arra reagál, ami nincs jelen de jelen kellene lennie. Az állapot súlyosbodásával egyre inkább előtérbe kerül a negatív öndefiníció.

Jegyzetek

↑ Boeree, C. George (2002) "A Bio-Social Theory of Neurosis" http://webspace.ship.edu/cgboer/genpsyneurosis.html
↑ http://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_kiemelt_cikk/hir/3366
↑ http://pszichoterapia.eu/fogalmak.html
↑ Tringer L.: A neurózis fogalmának rehabilitációja. Orvosi Hetilap 2012. 34. szám. 1327–1333.

Ez a pszichológiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!

[1] Boeree, C. George (2002) "A Bio-Social Theory of Neurosis" http://webspace.ship.edu/cgboer/genpsyneurosis.html

[2] ttp://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_kiemelt_cikk/hir/3366

[3] ttp://pszichoterapia.eu/fogalmak.html

[4] Tringer L.: A neurózis fogalmának rehabilitációja. Orvosi Hetilap 2012. 34. szám. 1327–1333.

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 7. sor: / 7. sor: @@
 Maga a kifejezés a görög neuron- (ideg) és a toldalékszó –osis (betegség vagy abnormális állapot) együtteséből ered.
-== A neurózis viselkedési tünetei ==
+== A neurózis tünetei ==
-* Fóbiás cselekvések
-* Impulzív és megrögzött cselekvések
-* Letargia
-* Kognitív problémák
-* Megszállottság, fantáziálás
+Boeree, C. George 2002-ben megjelent összefoglalója <ref>Boeree, C. George (2002) "A Bio-Social Theory of Neurosis" [http://webspace.ship.edu/cgboer/genpsyneurosis.html http://webspace.ship.edu/cgboer/genpsyneurosis.html]</ref> alapján a neurózis tünetei többek között:
-A neurózis interperszonális tünetei
+Általános tünetek:
-* Társfüggés
-* Agresszivitás
+* szorongás
-* Skizoid izoláció
+* rossz kedélyállapot, depresszió
-* Szocio-kulturális illetlen viselkedés formájában
+* harag
+* irritáltság
+* mentális zavarodottság
+* önértékelési zavarok
+Viselkedési tünetek:
+* fóbiás cselekvések
+* éberség
+* impulzív és megrögzött cselekvések
+* letargia
+Kognitív problémák:
+* kellemetlen vagy zavaró gondolatok
+* megszállottság, fantáziálás
+* negatív gondolkodás
+* cinizmus
+Interperszonális problémák:
+* társfüggés
+* agresszivitás
+* skizoid izoláció
+* szocio-kulturális tekintetben illetlen viselkedés
 A neurózisnak főbb formái: szorongásos neurózis, pirománia, kényszercselekvések, hisztéria és [[Fóbiák listája| fóbiák sora]].
@@ 27. sor: / 47. sor: @@
 == A neurózis története ==
-A betegséget elsőként egy skót orvos, [[William Cullen]] jegyezte fel [[1769]]-ben mint "érzelmi és motivációs zavar"-t, melyet az [[idegrendszer]]re gyakorolt hatás okoz. Ez számára többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, melyekről úgy vélte, hogy nem magyarázhatóak pusztán fiziológiai tünetekkel. A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül [[Carl Gustav Jung|Carl Jung]] és [[Sigmund Freud]] alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom.<ref>http://pszichoterapia.eu/fogalmak.html</ref>
+A betegséget elsőként egy skót orvos, [[William Cullen]] jegyezte fel [[1769]]-ben mint "érzelmi és motivációs zavar"-t, melyet az [[idegrendszer]]re gyakorolt hatás okoz. Ez számára többféle idegrendszeri zavart és tünetet jelentett, melyekről úgy vélte, hogy nem magyarázhatóak pusztán fiziológiai tünetekkel.
+Cullen könyvében négy kategóriába sorolta a betegségeket:
+* lazák
+* cachexiák (az idült betegségek miatti leépülést kísérő panaszokra<ref>http://semmelweisfigyelo.hu/hu/osszes_kiemelt_cikk/hir/3366</ref>)
+* lokális betegségek
+* neurózis (''idegenergia'' túltengése vagy hiánya)
+Idővel a neurózis fogalma egyre szűkebbé vált. A kifejezés pontos, ma is használt definícióját mintegy száz évvel később végül [[Carl Gustav Jung|Carl Jung]] és [[Sigmund Freud]] alkotta meg, melyet jelenleg is használ a kortárs pszichológiai és pszichiátriai szakirodalom.<ref>http://pszichoterapia.eu/fogalmak.html</ref>
+Dr. Tringer László kimerítő cikkben<ref>Tringer L.: A neurózis fogalmának rehabilitációja. Orvosi Hetilap 2012. 34. szám. 1327–1333.</ref> foglalkozik a definícióval. Megfogalmazása szerint a jelenleg a neurózis az, ami:
+* nem az idegrendszer szervi elváltozására vezethető vissza,
+* nincs egyéb szervi eltérés sem
+* nem elmebetegségről van szó
+A negatív kritériumok alapján történő diagnosztizálás miatt sok felesleges és költséges vizsgálatnak veteik alá a beteget, hogy a neurózisok esetén feltételezett szervi betegségeket kizárják.
+A betegség gyakorisága a lakosság körében különböző felmérések szerint 15-30% az alkalmazott diagnosztikai kritériumok szigorúságától függően.
+== A neurózis új megfogalmazása ==
+Dr. Tringer írása szerint a neurózisok közös ismérve a szenvedés, valamint az örömképesség elvesztése. A személy negatív szűrőn át éli meg a valóságot, embertársait, a jövőt és legfőképpen önmagát, így a neurózis negatív önkléppel, vagy ennek narcisztikus kompenzációjával jár együtt. A neurotikus egyén inkább a valóság hiánymozzanataira nyitott, arra reagál, ami nincs jelen de jelen kellene lennie. Az állapot súlyosbodásával egyre inkább előtérbe kerül a negatív öndefiníció.
 == Jegyzetek ==