„M3-as metróvonal (Budapest)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a (GR) File renamed: File:81-717.jpg → File:Budapest, metró 3, Határ út, 81-717.jpg File renaming criterion #4: To harmonize the file names of a set of images: so that only one part of all names dif… |
a (GR) File renamed: File:M3koki.jpg → File:Budapest, metró 3, Kőbánya-Kispest, 25.jpg File renaming criterion #4: To harmonize the file names of a set of images: so that only one part of all names… |
||
100. sor: | 100. sor: | ||
== Galéria == |
== Galéria == |
||
<gallery> |
<gallery> |
||
Kép: |
Kép:Budapest, metró 3, Kőbánya-Kispest, 25.jpg|[[Kőbánya-Kispest (metróállomás)|Kőbánya-Kispest]] végállomás 2005-ben |
||
Kép:81-717 Kőbánya-Kispesten.jpg|Egy [[MMZ 81–717 és 81–714|81-717]] típusú szerelvény Kőbánya-Kispest és Határ út között |
Kép:81-717 Kőbánya-Kispesten.jpg|Egy [[MMZ 81–717 és 81–714|81-717]] típusú szerelvény Kőbánya-Kispest és Határ út között |
||
Kép:Budapest, metró 3, Határ út, 81-717.jpg|Az alagút bejárata előtti szakasz [[Határ út (metróállomás)|Határ út]] és [[Kőbánya-Kispest (metróállomás)|Kőbánya-Kispest]] között |
Kép:Budapest, metró 3, Határ út, 81-717.jpg|Az alagút bejárata előtti szakasz [[Határ út (metróállomás)|Határ út]] és [[Kőbánya-Kispest (metróállomás)|Kőbánya-Kispest]] között |
A lap 2016. december 20., 08:03-kori változata
Budapesti M3-as metróvonal | |
Észak-Déli metróvonal | |
Térkép | |
Adatok | |
Átadás | 1976. december 31. |
Állomások száma | 20 |
Járműtelep | Kőér utca |
Nyomtáv | 1435 mm |
Megengedett sebesség | 60 (80) km/h |
Áramellátás | 750V (825V betáplált) egyenáram (harmadik sín) |
Üzemeltető | Budapesti Közlekedési Zrt. |
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti M3-as metróvonal témájú médiaállományokat. |
Útvonaldiagram | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az M3-as metróvonal a budapesti metróhálózat leghosszabb vonala. Végállomásai: Kőbánya-Kispest és Újpest-Központ. A Budapesten jelenleg működő metróvonalak főirányaira vonatkozó elképzelések nem új keletűek, mivel ezek az irányok már a földalatti vasút század elején készült építési terveiben – és azt követően is – fellelhetők. Ez kézenfekvő, mivel a földalatti vasút javasolt nyomvonalai követték a forgalom illetve az utasszállítási igény kialakult főirányát. A budapesti földalatti vasút építéséről 1950-ben hozott kormányhatározat már említést tesz az észak-déli vonal nyomvonaláról és építéséről is. Később, a kelet-nyugati vonal továbbépítését jóváhagyó 3428/1963 számú kormányhatározat már teljesen előírta az észak-déli metróvonal beruházási programjának elkészítését is. E határozat alapján 1966-ban elkészült az észak-déli, pontosabban: észak-délkeleti, a mai M3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja.
A Határ úti metróállomás úgy épült meg, hogy onnan a vonal Kispest felé az Üllői út irányába bármikor továbbépíthető. Az M3-as vonal építése 1970-ben kezdődött meg; jelenlegi forgalmi hossza 16,3 km, építési hossza 17,3 km, állomásainak száma 20.
Története
A beruházási célban kitűzött nyomvonalként az újpesti István tér és a kispesti Vörös Csillag Traktorgyár közötti összeköttetés szerepelt. A program jóváhagyása során – elsősorban anyagi okok miatt – olyan döntés született, hogy a vonal Újpest István tér és Kispest Határ út között épüljön meg. A kitűzött határidő az 1985. év vége, a tervezett vonalhossz 14,8 km, az állomások száma 19 volt. A beruházási programot 1968-ban hagyták jóvá, az építés 1970-ben kezdődött el és megszakítás nélkül folytatódott 1990 végéig.
Időközben a vonal déli végállomása a Határ úti csomópontból Kőbánya-Kispest MÁV állomás mellé, az északi végállomás pedig Káposztásmegyerre került, mivel ott egy új városrész építését kezdték el. A vonal tervezett hossza ekkor 20,5 km-re, az állomások száma 24-re változott. A káposztásmegyeri lakótelepet már úgy tervezték, hogy ott a metróépítés számára a szükséges helyet szabadon hagyták. Budapest fejlesztésében ez lett volna az első eset, amikor egy új városrész tömegközlekedési feladatait a városrész építésével egy időben és összehangoltan megoldják. Az építés ideje alatt bekövetkezett gazdasági-politikai változások ezt végül megakadályozták. A vonal északi végállomása jelenleg Újpest-Központban van. Az ún. kék metró első szakaszát 1976-ban adták át a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér között, ennek déli hosszabbítása 1980-ra épült meg Kőbánya-Kispestig. Egy évvel később a Deák tér és a Lehel (akkor: Élmunkás) tér közötti szakaszt helyezték üzembe, amit 1984-ben az Árpád hídig továbbépítettek.
Jelenlegi formájában 1990 óta létezik, ugyanis ekkor adták át az Árpád híd – Újpest-Központ közötti szakaszt. A vonalon közlekedő szerelvények 1990 óta Automatikus Vonatvezető Rendszerrel (AVR) ellátva, egyvezetős üzemben közlekednek.
A metróvonal több mint 30 éves pályája napjainkra olyan rossz műszaki állapotba került, hogy 2011. december 13-tól a teljes vonalon 60 km/h-ra korlátozták az alkalmazható legnagyobb sebességet.[1] A növekvő számú pályahibákat elsősorban az alagút egyre romló szigetelésén átszivárgó talajvíz okozza. Az agresszív talajvíz mára komoly mértékben tönkretette a metróvonal pályalemezét, illetve korrodálta a sínleerősítéseket. A pályahibák miatt egyre több metrószerelvény szenvedett forgóváz-repedést, ezért, valamint a pályalemezre ható dinamikus erők csökkentése érdekében korlátozták a sebességet.[2] A bevezetett sebességkorlátozásnak egyelőre nincs jelentős hatása a menetrendszerűségre, mivel a rövid állomásközök miatt a legtöbb szakaszon a szerelvények legnagyobb sebessége a 60 km/h-t el sem éri. A metróvonal felújítását a BKV régóta tervezi, azonban forráshiány és a 4-es metró folyamatosan növekvő építési költségei következtében mindig lekerül a napirendről. Ideiglenes megoldásként 2014. július eleje óta síncseréket végez a BKV használt, de jó állapotú sínszálak beépítésével, délről fokozatosan észak felé haladva.
2013-ban bejelentették, hogy meg kívánják hosszabbítani a nyomvonalat a Rákospalota-Újpest vasútállomásig vagy Káposztásmegyerig.[3]
Nyomvonala
A metró nyomvonala főként Budapest két forgalmas sugárútja, a Váci út és az Üllői út alatt halad.
Az eredeti tervekben szerepelt a vonal meghosszabbítása Káposztásmegyerig, ahol a végállomás és a járműtelep helyét ki is hagyták (utóbbit jellegzetes „metrós” betonkerítéssel elkerítve. A pénz és a politikai akarat hiánya miatt azonban ez a beruházás évtizedek óta várat magára. 2008 márciusában jelentette be Újpest polgármestere, hogy pert indítanak a főváros ellen károkozás miatt (mivel sokan épp a metró reményében költöztek oda a 90-es években, és a tervezett nyomvonalon lévő ingatlanok máig forgalomképtelenek, valamint a BKV járatritkítási terveket is nyilvánosságra hozott), amellyel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy mégis továbbépítsék a metrót öt-hat megállóval.[4]
Az is szóba került, hogy ha felújítják, akkor a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérig meghosszabbítják.[5]
Galéria
-
Kőbánya-Kispest végállomás 2005-ben
-
Egy 81-717 típusú szerelvény Kőbánya-Kispest és Határ út között
-
Az alagút bejárata előtti szakasz Határ út és Kőbánya-Kispest között
-
Határ út állomás
-
Klinikák állomás
-
Corvin-negyed állomás
-
Újpest-Városkapu állomás
Állomáslista és átszállási lehetőségek
Jegyzetek
- ↑ Tenczer Gábor: Keddtől korlátozzák a metró sebességét (html). index.hu, 2011. december 12. (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- ↑ Tossenberger Adél: Rohad a 3-as metró: kommunikációs trükk lenne? (html). hvg.hu, 2011. december 13. (Hozzáférés: 2011. december 16.)
- ↑ Továbbépítenék a 3-as metrót
- ↑ Újpest Káposztásmegyerig kényszerítené a 3-as metrót (Index, 2008. március 13.)
- ↑ Metros.hu: A 3-as metróvonal jellemzői, Ferihegyig érhet a 3-as metró (Index, 2004. november 19.)
Források
További információk
- bkk.hu: Az M3-as metró menetrendje
- bkk.hu: Műholdas járatkövető-rendszer (BudapestGO)
- online.winmenetrend.hu: Forgalmi számok a Winmenetrend adatbázisában
- A metrót üzemeltető BKV Zrt. honlapja
- Honlap a budapesti metróról
- 'A budapesti közlekedés jelenlegi helyzete civil szemmel'
- Újpest-Városkapu állomás közelebbről
- 1976. december 31-én átadják a forgalomnak az észak-déli metró első, Deák Ferenc tér és Nagyvárad tér közötti szakaszát (videó)