„Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
| 19. sor: | 19. sor: | ||
A [[Tétényi-fennsík]]on, [[Érd]] és [[Diósd]] közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a [[Kaptárkői-barlang]] bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A [[diósd]]i Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található természetes, ovális bejárata 0,75 méter széles és 0,66 méter magas. Porózus, középső [[miocén]], [[bádeni]] [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] alakult ki a barlang. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége 0,5 méter, a magassága 1 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján. Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]. |
A [[Tétényi-fennsík]]on, [[Érd]] és [[Diósd]] közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a [[Kaptárkői-barlang]] bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A [[diósd]]i Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található természetes, ovális bejárata 0,75 méter széles és 0,66 méter magas. Porózus, középső [[miocén]], [[bádeni]] [[Mészkő (kőzet)|mészkőben]] alakult ki a barlang. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége 0,5 méter, a magassága 1 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján. Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a [[Duna–Ipoly Nemzeti Park]]. |
||
Előfordul irodalmában ''Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang'' (Gazda 2005) néven is. |
A közelében található [[Kaptárkő|kaptárkövekről]] lett elnevezve. Előfordul irodalmában ''Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang'' (Gazda 2005) néven is. |
||
== Kutatástörténete == |
== Kutatástörténete == |
||
A lap 2016. december 11., 13:29-kori változata
| Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang | |
| Hossz | 8,4 m |
| Mélység | 0,5 m |
| Függőleges kiterjedés | 1,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 185 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Diósd |
| Földrajzi táj | Tétényi-fennsík |
| Típus | kifagyásos kőzetaprózódással keletkezett |
A Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang egy barlang a Tétényi-fennsíkon.
Leírása
A Tétényi-fennsíkon, Érd és Diósd közigazgatási határának a közelében, a Szidónia-hegy oldalában, a Kaptárkői-barlang bejáratától körülbelül 10 méterre, egy sziklakibúvásban nyílik. A diósdi Hegyalja utca egyik ingatlanán, magánterületen található természetes, ovális bejárata 0,75 méter széles és 0,66 méter magas. Porózus, középső miocén, bádeni mészkőben alakult ki a barlang. Tektonikus törésvonalak mentén jött létre valószínűleg kifagyásos kőzetaprózódással és korróziós hatásra. Egyszerű, egyszintes és vízszintes barlang. A járatainak a jellemző szelvénytípusa az alagútszelvény. Egy főjáratból és az azt keresztező mellékjáratból áll a barlang. Nincsenek benne képződmények. A barlang egy része lehet, hogy mesterségesen lett kibővítve. A barlang hossza 8,4 méter, a mélysége 0,5 méter, a magassága 1 méter, a függőleges kiterjedése 1,5 méter és a vízszintes kiterjedése 6,3 méter a részletes felmérés alapján. Csak engedéllyel látogatható és a megtekintéséhez csak alapfelszerelés szükséges. A barlang illetékes természetvédelmi hatósága a Duna–Ipoly Nemzeti Park.
A közelében található kaptárkövekről lett elnevezve. Előfordul irodalmában Kaptárkői 2.sz. forrásbarlang (Gazda 2005) néven is.
Kutatástörténete
A barlangról az első információ a Karszt és Barlang 1964. 2. félévi számában jelent meg, ekkor a Kaptárkői-barlang térképén a Kaptárkői 2. sz. forrásbarlang alaprajzi térképe is szerepel egy hosszmetszettel és egy keresztmetszettel. A tanulmányban nincs név szerint említve. Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában nem szerepel a neve. 2005. március 5-én Gazda Attila szerkesztette meg az alaprajzi térképét egy hosszmetszettel és két keresztmetszettel, a saját felmérése alapján.
Irodalom
- Balázs Dénes: A Kaptárkői barlang felmérése. Karszt és Barlang, 1964. 2. félév. 55. old.
- Gazda Attila: Barlang nyilvántartólap. Kézirat, 2005. április 5. (a kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon)
- Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Kiadó, Budapest. 1984. (nincs benne említve)
