„Léon Foucault” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.6.157.117 (vita) szerkesztéséről GegeZ szerkesztésére |
|||
45. sor: | 45. sor: | ||
[[Kép:Foucault pendulum animated.gif|bélyegkép|Foucault-inga gyorsított animációja]] |
[[Kép:Foucault pendulum animated.gif|bélyegkép|Foucault-inga gyorsított animációja]] |
||
'''Jean Bernard Léon Foucault''' ([[Párizs]], [[1819]]. [[szeptember 18.]] – Párizs, [[1868]]. [[február 11.]] ) francia fizikus. Leginkább a [[Foucault-inga|róla elnevezett ingáról]] híres, melynek segítségével a Föld tengely körüli forgása kimutatható volt. Jelentős még a [[fénysebesség]] meghatározására végzett munkássága is. |
'''Jean Bernard Léon Foucault''' ([[Párizs]], [[1819]]. [[szeptember 18.]] – Párizs, [[1868]]. [[február 11.]] ) francia fizikus. Leginkább a [[Foucault-inga|róla elnevezett ingáról]] híres, melynek segítségével a [[Föld]] tengely körüli forgása kimutatható volt. Jelentős még a [[fénysebesség]] meghatározására végzett munkássága is. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
54. sor: | 54. sor: | ||
Armand Fizeau-val vizsgálatsorozatba kezdett, a [[fény]]t és a [[hő]]t tanulmányozták. Elsőként sikerült közösen [[dagerrotípia|dagerrotípiát]] készíteniük a [[Nap]]ról, amiből megállapították, hogy a Nap külső rétege gáz állapotú (nem folyékony vagy szilárd). A Párizsi Obszervatórium akkori igazgatója, François Arago a saját fotometrikus észlelései alapján úgy vélte, hogy a Nap külső rétege folyékony. |
Armand Fizeau-val vizsgálatsorozatba kezdett, a [[fény]]t és a [[hő]]t tanulmányozták. Elsőként sikerült közösen [[dagerrotípia|dagerrotípiát]] készíteniük a [[Nap]]ról, amiből megállapították, hogy a Nap külső rétege gáz állapotú (nem folyékony vagy szilárd). A Párizsi Obszervatórium akkori igazgatója, François Arago a saját fotometrikus észlelései alapján úgy vélte, hogy a Nap külső rétege folyékony. |
||
[[1850]]-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben - forgótükrök segítségével - megmérte a fény sebességét, eredménye |
[[1850]]-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben - forgótükrök segítségével - megmérte a fény sebességét, eredménye 5%-on belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel. A mérés eredménye révén a Nap-Föld távolság értékét is sikerült pontosabban meghatározni. |
||
Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel földi kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a |
Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel földi kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására. Ehhez egy 67 méter hosszú huzalon lengő, súlyos vasgömb mozgását elemezte a [[Panthéon (Párizs)|Panthéonban]]. Az ilyen „[[Foucault-inga]]” mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, de ez a függőleges sík a forgó Földhöz viszonyítva lassan változik az inga [[földrajzi szélesség]]étől függő mértékben és irányban. A kísérlet nagy nyilvánosságot kapott, 1851-ben [[III. Napóleon francia császár]] is meglátogatta. Foucault [[1855]]-ben ezért a munkájáért és egy hasonló, (az általa 1852-ben feltalált) [[giroszkóp]]pal végzett kísérletéért megkapta a londoni [[Royal Society]] [[Copley-érem|Copley-érmét]], és a párizsi Császári Obszervatórium fizikus munkatársa lett. |
||
Felfedezte az [[örvényáram]]okat (a „Foucault-áramokat”), amelyek erős [[mágneses tér]]ben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl. |
Felfedezte az [[örvényáram]]okat (a „Foucault-áramokat”), amelyek erős [[mágneses tér]]ben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl. |
||
62. sor: | 62. sor: | ||
Tökéletesítette a tükrös [[távcső|távcsövet]] az üveg felületéhez ezüstréteget adva, amitől javult a képminőség és tartósabb lett a tükör; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére (Foucault-féle késélpróba). |
Tökéletesítette a tükrös [[távcső|távcsövet]] az üveg felületéhez ezüstréteget adva, amitől javult a képminőség és tartósabb lett a tükör; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére (Foucault-féle késélpróba). |
||
1867 októberében Foucault keze zsibbadni kezdett, és rohamosan romlott az állapota, ami megakadályozta munkája folytatását. Nem ismert betegségének pontos oka. Egyes felételezések szerint a munkája során alkalmazott veszélyes vegyszerek okozhattak megbetegedést, ugyanakkor nem kizárt, hogy apja betegségre való hajlamát örökölve gyors lefolyású [[sclerosis multiplex]] miatt hunyt el 1868. február 11-én. Testét a [[ |
1867 októberében Foucault keze zsibbadni kezdett, és rohamosan romlott az állapota, ami megakadályozta munkája folytatását. Nem ismert betegségének pontos oka. Egyes felételezések szerint a munkája során alkalmazott veszélyes vegyszerek okozhattak megbetegedést, ugyanakkor nem kizárt, hogy apja betegségre való hajlamát örökölve gyors lefolyású [[sclerosis multiplex]] miatt hunyt el 1868. február 11-én. Testét a [[Montmartre-i temető]]ben helyezték örök nyugalomra. |
||
==Díjak, elismerések== |
==Díjak, elismerések== |
||
79. sor: | 79. sor: | ||
== Források == |
== Források == |
||
* [http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Foucault.html The MacTutor History of Mathematics, University of St.Andrews] |
* [http://www-history.mcs.st-andrews.ac.uk/Biographies/Foucault.html The MacTutor History of Mathematics, University of St. Andrews] |
||
* Dr. Thomas Hockey (főszerk.): ''The Biographical Encyclopedia of Astronomers'', Springer, 2007, ISBN 978-0-387-30400-7 |
* Dr. Thomas Hockey (főszerk.): ''The Biographical Encyclopedia of Astronomers'', Springer, 2007, ISBN 978-0-387-30400-7 |
||
A lap 2016. december 9., 00:53-kori változata
Jean Bernard Léon Foucault | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1819. szeptember 18. Párizs |
Elhunyt | 1868. február 11. (48 évesen) Párizs |
Sírhely | Montmartre-i temető |
Ismeretes mint | Fizikus |
Nemzetiség | francia |
Házastárs | (nem nősült meg) |
Iskolái | Collège Stanislas |
Pályafutása | |
Jelentős munkái | Fénysebesség megmérése, Foucault-inga, giroszkóp |
Szakmai kitüntetések | |
| |
A Wikimédia Commons tartalmaz Jean Bernard Léon Foucault témájú médiaállományokat. |
Jean Bernard Léon Foucault (Párizs, 1819. szeptember 18. – Párizs, 1868. február 11. ) francia fizikus. Leginkább a róla elnevezett ingáról híres, melynek segítségével a Föld tengely körüli forgása kimutatható volt. Jelentős még a fénysebesség meghatározására végzett munkássága is.
Élete
Léon Foucault 1819. szeptember 18-án született Párizsban. Apja, Jean Léon Fortuné Foucault könyvkiadással foglalkozott. Széles körben elismert volt a francia történelemről szóló könyvsorozata. Apja megrendült egészsége miatt a család még Léon Foucault gyermekkorában Nantes-ba költözött, de ez sem segített apja állapotán, aki 1829-ben elhunyt. Ezután a család visszaköltözött Párizsba. Anyja a Collège Stanislas-ba íratta, de tanulási problémái miatt hamarosan magántanuló lett.
Már fiatal korában érdekelte a modern technika, mint például a gőzgép és a távíró. A tudomány iránti tehetségét látva anyja 1839-ben orvosi iskolába küldte fiát. Kezdetben kiváló tanulónak bizonyult és ígéretesnek tűnt orvosi előremenetele, de az első kórházi gyakorlat alkalmával a vér látványától rosszul lett és elájult. Kezdetben igyekezett felülkerekedni ezen a problémán, de be kellett látnia, hogy így esélytelen az orvosi pályára. Professzora, Alfred Donné ezért felajánlott tehetséges tanítványának egy asszisztensi állást. Ekkor érdeklődni kezdett Louis Daguerre fotózási eljárása iránt, és egy barátjával fejleszteni kezdte. Ezután Donné mikroszkóp munkáival összekapcsolta kutatását, és kidolgozta a mikroszkóppal való fotózás eljárását. Az eredményeit 1845-ben publikálta, mikroszkóppal készült 80 fénykép kíséretében.
Armand Fizeau-val vizsgálatsorozatba kezdett, a fényt és a hőt tanulmányozták. Elsőként sikerült közösen dagerrotípiát készíteniük a Napról, amiből megállapították, hogy a Nap külső rétege gáz állapotú (nem folyékony vagy szilárd). A Párizsi Obszervatórium akkori igazgatója, François Arago a saját fotometrikus észlelései alapján úgy vélte, hogy a Nap külső rétege folyékony.
1850-ben megállapította, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben. Ugyanebben az évben - forgótükrök segítségével - megmérte a fény sebességét, eredménye 5%-on belül megegyezik a ma ismert helyes értékkel. A mérés eredménye révén a Nap-Föld távolság értékét is sikerült pontosabban meghatározni.
Nevét a híres Foucault-féle ingakísérlet (1851) őrzi, mellyel földi kísérleti bizonyítékot szolgáltatott a Föld tengely körüli forgására. Ehhez egy 67 méter hosszú huzalon lengő, súlyos vasgömb mozgását elemezte a Panthéonban. Az ilyen „Foucault-inga” mindig ugyanabban a függőleges síkban leng, de ez a függőleges sík a forgó Földhöz viszonyítva lassan változik az inga földrajzi szélességétől függő mértékben és irányban. A kísérlet nagy nyilvánosságot kapott, 1851-ben III. Napóleon francia császár is meglátogatta. Foucault 1855-ben ezért a munkájáért és egy hasonló, (az általa 1852-ben feltalált) giroszkóppal végzett kísérletéért megkapta a londoni Royal Society Copley-érmét, és a párizsi Császári Obszervatórium fizikus munkatársa lett.
Felfedezte az örvényáramokat (a „Foucault-áramokat”), amelyek erős mágneses térben mozgó vezetőben (pl. forgó rézkorongban) lépnek föl.
Tökéletesítette a tükrös távcsövet az üveg felületéhez ezüstréteget adva, amitől javult a képminőség és tartósabb lett a tükör; 1859-ben egyszerű, de rendkívül pontos módszert dolgozott ki a teleszkóptükrök felszíni hibáinak ellenőrzésére (Foucault-féle késélpróba).
1867 októberében Foucault keze zsibbadni kezdett, és rohamosan romlott az állapota, ami megakadályozta munkája folytatását. Nem ismert betegségének pontos oka. Egyes felételezések szerint a munkája során alkalmazott veszélyes vegyszerek okozhattak megbetegedést, ugyanakkor nem kizárt, hogy apja betegségre való hajlamát örökölve gyors lefolyású sclerosis multiplex miatt hunyt el 1868. február 11-én. Testét a Montmartre-i temetőben helyezték örök nyugalomra.
Díjak, elismerések
- 1850: a Francia Köztársaság Becsületrendje, „lovagi cím”
- 1855: a Londoni Royal Society, Copley-érem
- 1862: a Francia Köztársaság Becsületrendje, „officer”
- 1865: a Francia Tudományos Akadémia tagja
Emlékezete
Róla nevezték el az 5668 Foucault kisbolygót.[1] Egyike annak a 72 embernek, akiknek a nevét feltüntették az Eiffel-tornyon.
2013. szeptember 18-án egy Google doodle emlékeztetett 194. születésnapjára.[2]
Jegyzetek
- ↑ Schmadel, Lutz D.. Dictionary of minor planet names. Berlin; New York: Springer-Verlag, 480. o. (2003). ISBN 978-3-540-00238-3. Hozzáférés ideje: 2011. szeptember 9.
- ↑ https://www.google.com/doodles/leon-foucaults-194th-birthday
Források
- The MacTutor History of Mathematics, University of St. Andrews
- Dr. Thomas Hockey (főszerk.): The Biographical Encyclopedia of Astronomers, Springer, 2007, ISBN 978-0-387-30400-7