„Hurka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Xia (vitalap | szerkesztései) |
|||
76. sor: | 76. sor: | ||
''egymaga mint csap le kezével a szemtelenekre.''<br> |
''egymaga mint csap le kezével a szemtelenekre.''<br> |
||
[[Odüsszeia]] |
[[Odüsszeia]] |
||
</blockquote> |
|||
== Képek == |
== Képek == |
A lap 2016. november 28., 09:49-kori változata
|
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
hurka | |
Disznótoros hurkák | |
Típus | húsétel |
Nemzet, ország | Magyarország |
Alapanyagok | sertéshús, rizs vagy zsemle, sertésbelsőségek, sertésvér |
Fűszerek | vöröshagyma, fekete bors, majoránna, só, pirospaprika, fűszerkömény |
A Wikimédia Commons tartalmaz hurka témájú médiaállományokat. |
A hurka egy azonnali fogyasztásra szánt töltelékáru, amely készülhet marhahúsból, sertéshúsból valamint egyéb vágóállatok húsából, ehető belsőségekből, szalonnából, bőrkéből, különféle fűszerekből. A főtt összetevőkből készült fűszerezett keveréket természetes vagy mesterséges burkolatba (bélbe) töltik. Magyarországon számos receptváltozata létezik, leginkább véres-, rizses-, májas- és tüdős hurka variációkat készítenek. Házi változatát Magyarországon többnyire a disznótorok alkalmával készítik a színhúsból és szalonnából készülő kolbász mellett. A színhúson kívűli állati részeket fejhús, pofahús, máj, szív, vese, lép, tüdő, bőrke, szalonna, állati vér és húsnyesedéket is felhasználják a bélbe töltendő keverékhez.[1][2]
Etimológia
„ | hurka [1330 tn. (?), 1490] Származékszó, melynek alapszava a húr ’bél’ főnév, végződése a -ka kicsinyítő képző, a képzés módjára vö. borsóka, hóka. A dél-dunántúli nyelvjárásban a szó eleji h helyett cs áll: csurka. | ” |
– ETIMOLÓGIAI SZÓTÁR Magyar szavak és toldalékok eredete, Tinta kiadó, 2006, ISBN 963 7094 01 6 |
„ | HURKA, (hur-ka, kor-g-ó?) fn. tt. hurkát. 1) Az emlős állatok hosszubele. Megtöltötte a hurkáját, ám. jól lakott 2) Eledel neme, azaz vágómarhának, de különösen disznónak bele bizonyos töltelékkel megtömve, milyenek : köles- és riskása, vér, összvevagdalt máj, tüdő, hús, (s mind ebből több is együtt) és némely fűszerek. Véres hurka, kásás hurka, húsos hurka, gömböcs- (v. vastag) hurka, májas hurka (májos), tüdős hurka {tüttüs). Az apróra vagdalt hússal és szalonnával töltött és süttetni szokott belet különösen kolbász-nak mondják. Hurkát tölteni. Hurkát tormával feladni. Szép, mint a kifordított hurka. (Km.). Megbecsüli, mint Balázs a hurkát. (Km.). A finn hurmet, mely a szavói és kajául szójárásokban vért jelent, semmi viszonyban nem látszik lenni a magyar hurka szóval. A szláv nyelvben hurka Dankovszky szerént am. a magyar gömböcs. | ” |
– Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára 1865[3] |
A „kesselfleisch” szó, disznótor alkalmával az üstben a hurkához való különféle egyben abált hozzávalók, a sóval, borssal, fokhagymával, hagymával ízesített fejhús, máj, szív, vese, lép, tüdő, bőrke, szalonna, húsnyesedék elnevezése a magyarországi németek körében.[4]
Székelydályán a véres, a májas hurka és a kolbász közös neve »kőccség«. „Teli vót a lábas finom disznókőccséggel.”[5]
Története
Réges-régi hagyomány Magyarországon, hogy disznóvágáskor különféle töltelékkel töltött hurkákat és gömböcöket készítettek a disznó feldolgozásakor. A hurkához főként háromfajta tölteléket készítettek a falusi böllérek a májas-, tüdős-, és véreshurkához. Falvanként számos variáció született. A különbségek a töltőmassza alapját képező kásafélékben és a fűszerezésben mutatkoztak meg.
„ | A tüdős hurka alapanyaga a megdarált tüdő és a lép. Ehhez jött a kása, az abárolt bélkövér és a fűszerek. A só mellett nem maradhatott el a bors, Zsákán paprikázták is, s majoránnával ízesítették. A tüdős hurkát Hencidán kásás hurkának is nevezték. Zsákán, főleg a román nemzetiségűek fehér kukoricakásával csinálták, ezért fehér hurkának is nevezték. Kismarjában a májas és a tüdős hurkát nevezték fehér hurkának. Újabban sok helyen a kétfajta masszát összekeverik, s ezt nevezik fehér hurkának. Mindkét hurkafajtát vastagbélbe töltötték, de a májast lehetőleg vastagabba, mint a tüdőst. | ” |
– Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében |
A leölt állatok vérét többféle módon felhasználták. Ecsedi István etnográfus szerint egyes henteslegények, böllérek megitták a meleg vért, némelyek a tüdőbaj gyógyszerének tartották. Természetesen legtöbben azonban a nyers vértől undorodtak, s a vért alapanyagnak tekintették. Elsősorban a sertés és a baromfiak vérét hasznosították az ételkészítéshez, a juh és a szarvasmarha vérét legtöbbször azonban elfolyatták.[6]
Készítési módja
Hurka készítés
|
Receptje tájegységenként változó, a majoránna, a fehér-, és fekete bors, Cayenne-bors, szegfűbors őrlemény, vöröshagyma, az édes vagy csípős pirospaprika, a fűszerkömény, őrölt szegfűszeg, kapormag, köleskása, só, mellett akár alma, burgonya, tej, tejszín, kukorica vagy szilva is kerülhet a képlékeny keverékbe.[9] Rizs mellett zsemle vagy hajdinakása, kukoricakása is kerülhet bele. Az alapvető összetevők főzése (abálása), összevagdalása illetve darálása után, a fűszerezett masszát bélbe töltik és a kész hurkákat tartósítási célból újra abálják az abalében. A hurkák frissen, a kihűlésük után, süthetők, majd fogyaszthatók. Nagyobb mennyiség készítésekor felfüstölik vagy lefagyasztják, így kb. 6-12 hónapig is felhasználható, az ekkor már csak sütést igénylő étel. A disznósajt vagy gömböc a hurkához hasonló technológiával készül jellemzően a sertés fejhúsából, nyelvéből, szalonnáből, sertésbőrkéből. A házi készítésű disznósajt fűszeres keverékébe rendszerint beleteszik az egész sertésnyelvet és a lépet is, majd beletöltik a megtisztított sertésgyomorba, amit bevarrnak vagy egy vastagabb fapálcával bezárnak. A fűszeres keverékkel megtöltött gömböcöt abálással, folyamatos, forráspont alatti hőmérsékleten a disznósajt tartósításának céljából, a forró vízben párolva hőkezelik, majd nehezékkel lesajtolva kihűtik, amíg megdermed. Füstölve vagy füstöletlenül is fogyasztható.[10] A szintén bélbe töltött kenőmájasnak is nevezett hurkaféle a fűszereken és hagymán kívül jellemzően májból és szalonnából készül.[11]
Hasonló ételek más kultúrákban
Belgiumban és Franciaországban közkedveltek a különféle kézműves hurkák, mint például a boudin blanc és a boudin noir.[12]
Angol nyelvterületen white puddingnak, black puddingnak, néha blood puddingnak[13] nevezik a hurkához hasonló, bélbe töltött ételféleséget,[14] amely a híres és tradicionális »The full irish breakfast« egyik alkotórésze.[15]
Disznósajt alakú tipikus skót hurkaféle a haggis, ami a skót nemzeti identitás egyik szimbólumának számít. Az angolokat szokták vele riogatni, akik állítólag borzadnak tőle. Hagyományos receptje, hogy az apróra darabolt birka- vagy borjúbelsőségből (szív, tüdő, máj) faggyúval, hagymával, zabliszttel és fűszerekkel keveréket készítenek, majd juhbélbe vagy birkabendőbe töltik és megfőzik.[16]
A véres hurkához hasonló étel a koreai szunde, ami az angol blood pudding-hoz vagy a magyar véreshurkához hasonló étel, sokféle változata létezik, zöldségek, üvegtészta és sertésvér keverékét sertésbélbe töltik, majd párolják.[17]
Spanyol disznótoros étel a katalán véres hurka (botifarra negra), aminek a tölteléke sertés vérével kevert rizs, szalonna és fekete bors, hagyma, fenyőmag krveréke és a katalán nemzeti kolbász (botifarra blanca), amelynek a fő összetevői: sovány sertéshú só, bors, fokhagyma és egyéb fűszerek.
Irodalomban
- Marcus Apicius Gavius: De re coquinaria - Szakácskönyv a római császárkorból [18]
Mint ahogyan lobogó tűz lángján forgat egy ember
vérrel meg zsírral teli bendőt erre meg arra
s várja nagy-áhitozón, hogy már megsüljön egészen,
így forgott töprengve Odüsszeusz erre meg arra,
egymaga mint csap le kezével a szemtelenekre.
Odüsszeia
Képek
Más kultúrák hurkaféléi
|
-
Disznóölés és a vér felfogása a véreshurka készítéshez
-
A házi készítésű hurkához való sertésrészek abálása
-
Frissen sült hurka
Jegyzetek
- ↑ hurka. Magyar Néprajzi Lexikon. (Hozzáférés: 2015. június 20.)
- ↑ Véreshurkák. nepmuvesz.hu. (Hozzáférés: 2015. június 20.)
- ↑ Czuczor Gergely–Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, mek.oszk.hu
- ↑ Csíki Sándor: Svábok, Sváb konyha – szajmóka és stifolder, foodandwine.hu
- ↑ Lőrincz József: Székelydálya tájnyelvének kincsei, kiejtes.hu
- ↑ Varga Gyula: A népi táplálkozás Hajdú-Bihar megyében a XX. század első felében, orvostortenet.hu
- ↑ aaschlochtn frie in Werischwar / Disznóölés anno, Pilisvörösváron, pilisisvabok.blogspot.hu
- ↑ Les secrets de fabrication du Boudin Noir à l’Ancienne, lesartcutiers.com
- ↑ Minden, amit a házi disznóvágásról tudni szeretne, origo.hu
- ↑ Codex Alimentarius Hungaricus DISZNÓSAJT Azonosító szám: MÉ 2-13/06/1, omgk.hu
- ↑ Codex Alimentarius Hungaricus KENŐMÁJAS Azonosító szám: MÉ 2-13/08/1, omgk.hu
- ↑ Ismerős ismeretlen: a belga konyha, mindmegette.hu
- ↑ Traditional black pudding. englishbreakfastsociety.com. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
- ↑ pudding. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
- ↑ The full irish breakfast. Discovering Ireland. (Hozzáférés: 2016. december 9.)
- ↑ A skót konyha, hvg.hu
- ↑ Sillim-dong's Sundae Town (Sundae Bokkeum Alley). Visit Seoul. (Hozzáférés: 2015. június 18.)
- ↑ Apicius: De re coquinaria - Szakácskönyv a római császárkorból, budai-rfg.sulinet.hu
- ↑ Véres hurka rulez!, player.hu
- ↑ Robert Burns: Address To A Haggis, robertburns.org
Források
- Remete Farkas László: Magyaros és tájjellegű hurka- és kásafélék, mek.oszk.hu
- Bernhard Gahm: Hurka, kolbász, szalámi és más finomságok házi készítése, MEZŐGAZDA KIADÓ KFT., 2011, ISBN 9789632866024
- Magyar Néprajzi Lexikon - Hurka, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977
- Magyar Néprajzi Lexikon - Gömböc, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1977
- Kisbán Eszter: A sertéshús tartósítása a paraszti háztartásban (Kutatási feladatok), Népi Kultúra – Népi Társadalom, 1969, 2–3. sz.
- Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása, Néprajzi füzetek, 6., Egyetemi Nyomda, Budapest, 1936,
További információk
- Disznóölés - Véres hurkák, gasztrokaland.hu
- Disznótoros Kolbászfesztivál - Budapest, disznotoroskolbaszfesztival.hu