„Bálint József (közgazdász)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
egyért2 |
a Csurla átnevezte a(z) Bálint József lapot a következő névre: Bálint József (közgazdász): egyértelműsítés |
(Nincs különbség)
|
A lap 2016. november 23., 08:40-kori változata
Bálint József | |
Született | 1930. január 15. (94 éves) Kemecse |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | közgazdász, statisztikus |
Tisztsége |
|
Iskolái | József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Leningrádi Tervgazdasági Egyetem |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bálint József (Kemecse, 1930. január 15. –) közgazdász, statisztikus, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke 1973-tól 1979-ig.
A közgazdaságtudományok kandidátusa.
Élete
1930. január 15-én a Szabolcs-Szatmár megyei Kemecsén született. Apja Bálint Sándor, aki fiatal korában uradalmi cselédként dolgozott, az osztrák-magyar hadsereg katonájaként harcolt az I. világháborúban. Hat gyermeke közül József az iskoláit Királytelken és Nyíregyházán végezte.
1946 és 1948 között betanított munkásként, majd vegyipari szakmunkásként a Nyírbogdányi Petróleumgyártó Rt-nél dolgozott. 1947-ben belépett a Magyar Kommunista Pártba.
Később a Dózsa György Népi Kollégiumban tanult. Sikeresen felvételizett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, majd a Szovjetunióban tanulmányi ösztöndíjas volt. 1948 és 1952 között Leningrádban közgazdasági egyetemet végzett.
Hazatérését követően 1953-tól előbb az MDP, majd későbbiekben az MSZMP tagjai közé lépett. 1967. április 12-től 1973. június 27-ig az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Osztály vezetője, a Gazdaságpolitikai Bizottság tagja.
„ | Szakmai vezetője voltam az 1968-as gazdasági reform beruházási politikát kidolgozó munkacsoportnak, egyike a reformmunkákat vezető 25 felelős közgazdásznak. E reform sok kezdeményezést fékező kötöttséget feloldott a gazdaságirányítási rendszerben, és lényeges szerepet játszott például a mezőgazdaság fellendülésében, a vidék felemelkedésében. | ” |
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1] |
1973. júliustól 1979. áprilisáig a KSH elnöke.[2]
1970. november 28. és 1980. március 27. között az MSZMP Központi Bizottságának a tagja volt.[3]
„ | Az Európai Statisztikusok Bizottságában alelnöki tisztet töltöttem be. A tőkés országok statisztikai hivatalaival még a hidegháborús szembenállás idején is kollegiális szakmai tapasztalatcserét folytattunk. Én abban az időben a viszonosságnak megfelelően a miniszterelnök főnököm hozzájárulásával többször voltam hivatalosan az Egyesült Államokban, Kanadában, Spanyolországban, Finnországban, Indiában, Irakban, Svájcban. | ” |
– Dr. Bálint József visszaemlékezése[1] |
Művei
Cikkek
- Gazdasági fejlődésünk 30 éve (Statisztikai Szemle, 1975. április) Online változat
- Az elemző és tudományos tevékenység a Központi Statisztikai Hivatalban (Statisztikai Szemle, 1975. december) Online változat
- A magyar statisztika fejlődését befolyásoló környezeti tényezők az 1980-as években (Statisztikai Szemle, 1977. április) Online változat
- A műszaki fejlődésből származó lehetőségek a statisztikai szervezetek számára (Statisztikai Szemle, 1977. június) Online változat
- A Nagy Október hatása – KGST-országok statisztikai együttműködése (Statisztikai Szemle, 1977. november) Online változat
- A statisztikai felsőoktatás és a statisztikai gyakorlat összefüggései (Statisztikai Szemle, 1978. január) Online változat
- Az elemzés célja és mértéke a Központi Statisztikai Hivatal munkájában (Statisztikai Szemle, 1978. november) Online változat
- A KGST jelentősége a magyar népgazdaság és statisztikájának fejlődésében (Statisztikai Szemle, 1979. január) Online változat
- A társadalmi mobilitás elemzésének módszertana és nemzetközi összehasonlítása (Statisztikai Szemle, 1979. február) Online változat
- A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, 1971–1975 (Statisztikai Szemle, 1979. május) Online változat
Könyvek
- Oktatási statisztika (Központi Statisztikai Hivatal, 1978) ISBN 963-340-193-3[4]
- Társadalmi rétegződés és jövedelmek (Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1983) ISBN 9630921081[5]
- 900 nap a 300 évből (Agroinform Kiadó és Nyomda Kft., Budapest, 2003) ISBN 963-502-778-8[6][7][8]
Jegyzetek
- ↑ a b Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám
- ↑ Bálint József (tortenelmitar.hu)
- ↑ A Központi Bizottság tagjai 1971 és 1980 között - Magyar Országos Levéltár
- ↑ Az Oktatási statisztika kötet adatai
- ↑ Információ a Társadalmi rétegződés és jövedelmek kötetről
- ↑ Információk a 900 nap a 300 évből kötetről
- ↑ Dr. Bálint József: 900 nap a 300 évből Leningrád (Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2010)
- ↑ Az Oroszországi Föderáció államelnöke Vlagyimir Putyin e könyv tudományos tárgyilagosságának és sokoldalúságának elismeréséül Dr. Bálint Józsefet, a KSH nyugalmazott elnökét, a közgazdaságtudományok kandidátusát a „300 éves Szentpétervár Emlékére” alapított Emlékéremmel tüntette ki 2004-ben.
Források
- Központi Statisztikai Hivatal: Életrajza a KSH honlapján (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- Központi Statisztikai Hivatal: A KSH történeti kronológiája (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2013. június 8.)
- Dr. Bálint József - Kemecsei Helytörténeti Krónika, 2006. II. évfolyam 1. szám