„Marhabögöly” változatai közötti eltérés

Marhabögöly
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Csoport:	Ősszájúak (Protostomia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Kétszárnyúak (Diptera);
Alrend:	Légyalkatúak (Brachycera);
Alrendág:	Bögölyalakúak (Tabanomorpha);
Öregcsalád:	Bögölyszerűek (Tabanoidea);
Család:	Bögölyfélék (Tabanidae);
Alcsalád:	Nagybögölyök (Tabaninae);
Nem:	Tabanus;
Faj:	T. bovinus;
Tudományos név
	Tabanus bovinus; Linnaeus, 1758
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Marhabögöly témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Marhabögöly témájú médiaállományokat és Marhabögöly témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. november 15., 14:53-kori változata

A marhabögöly (Tabanus bovinus) a kétszárnyúak rendjébe (Diptera), a légyalkatúak vagy rövidcsápúak alrendjébe (Brachycera) és a bögölyfélék családjának Tabanus nemébe tartozó faj.

Előfordulása

Szinte egész Európában elterjedt, kivéve a zord északi területeket. Ezenkívül megtalálható még Észak-Ázsiában és Északnyugat-Afrikában. Hazánkban igen gyakori; jóval gyakoribb, mint Közép-Európa más területein, ahol egyes helyeken egyenesen ritka. Évtizedekkel ezelőtt hazánkban is sokkal gyakoribb volt. Visszaszorulásának oka valószínűleg az állattartási mód megváltozása: nagyobb mértékűvé vált az istállóban tartás. Előfordulása Magyarországon ennek megfelelően szigetszerű, nem egyenletes.

Megjelenése

Testhossza 2–2,5 centiméter. Testalkata erőteljes, a tor oldalán hosszanti csíkok találhatók. A potroh széles, vaskos. A potroh oldali élénkebb vöröses színűek, mint az egyébként nagyon hasonló, kissé nagyobb termetű szudétabögöly (Tabanus sudeticus) esetében.A félgömb alakú fejen nagy összetett szemek, és rövid csápok találhatóak.

Életmódja

A marhabögöly legelők, rétek, erdőszélek, kertek és nagyobb parkok lakója. A hegyvidékeken kb. 2 ezer m magasságáig hatol fel.

Táplálkozása

A nőstények vérszívók, és patásállatok (szarvasmarha, ló, házisertés, őz, szarvas) vérét szívják, de akár az embert is megtámadják. Akár 60 mg-nyi vért is képesek kiszívni az áldozatukból. Zaklatásukkal olyannyira felingerelhetik az állatokat, hogy az a munkateljesítményükre, hús- és tejhozamukra is kihathat.

A nőstényekkel ellentétben a hímek nem szívnak vért, békés viráglátogatók: nektárral és virágporral táplálkoznak.

Szaporodása

A nőstényeknek meleg vérű állat vérét kell szívniuk, hogy petét érlelhessenek. A nőstény a petéket a víz vagy nedves talaj fölötti növényi szervekre, levelekre, szárakra helyezi. A petéből kikelő bögölylárvák a vízbe vagy a nedves talajra pottyannak. Itt ragadozó életmódot folytatnak: kis férgeket, rovarlárvákat, rákocskákat zsákmányolnak, sőt a nagyobb termetű bögölylárvák a kisebb halakat, kétéltűeket (pl. ebihalakat) is megtámadják. A lárvák a vízből, nedves talajból kimászva bebábozódnak.

Források és ajánlott irodalom

Móczár László (szerk.): Állathatározó II., Tankönyvkiadó, Bp., 1984.
Reichholf-Riehm, Helgard: Rovarok és pókszabásúak, Természetkalauz sorozat, Magyar Könyvklub, Bp., 1997.
Aradi Mátyás Pál: Bögölyök (Tabanidae), Diptera I., Magyarország állatvilága (Fauna Hungariae) 37., XIV. kötet, 9. füzet, Akadémia Kiadó, Bp., 1958.
Urania Állatvilág II. – Rovarok, Gondolat Kiadó, Bp., 1970.
Móczár László–Csépe Magdolna: Legyek, hangyák, méhek, darazsak – Búvár Zsebkönyvek, Móra Kiadó, Bp., 1974.

@@ 26. sor: / 26. sor: @@
 A '''marhabögöly''' ''(Tabanus bovinus)'' a [[kétszárnyúak]] rendjébe ''(Diptera)'', a [[légyalkatúak]] vagy rövidcsápúak alrendjébe ''(Brachycera)'' és a [[bögölyfélék]] családjának ''Tabanus'' nemébe tartozó [[faj]].
-== Jellegzetességei ==
+== Előfordulása ==
+Szinte egész [[Európa|Európában]] elterjedt, kivéve a zord északi területeket. Ezenkívül megtalálható még [[Ázsia|Észak-Ázsiában]] és [[Afrika|Északnyugat-Afrikában]]. Hazánkban igen gyakori; jóval gyakoribb, mint [[Közép-Európa]] más területein, ahol egyes helyeken egyenesen ritka. Évtizedekkel ezelőtt hazánkban is sokkal gyakoribb volt. Visszaszorulásának oka valószínűleg az állattartási mód megváltozása: nagyobb mértékűvé vált az [[istálló]]ban tartás. Előfordulása [[Magyarország]]on ennek megfelelően szigetszerű, nem egyenletes.
-Testhossza 2–2,5 cm. Testalkata erőteljes, a tor oldalán hosszanti csíkok találhatók. A potroh széles, vaskos. A potroh oldali élénkebb vöröses színűek, mint az egyébként nagyon hasonló, kissé nagyobb termetű [[szudétabögöly]] ''(Tabanus sudeticus)'' esetében.A félgömb alakú fejen nagy összetett [[szem]]ek, és rövid [[csáp]]ok találhatóak.
-== Élőhely ==
+== Megjelenése ==
+Testhossza 2–2,5 centiméter. Testalkata erőteljes, a tor oldalán hosszanti csíkok találhatók. A potroh széles, vaskos. A potroh oldali élénkebb vöröses színűek, mint az egyébként nagyon hasonló, kissé nagyobb termetű [[szudétabögöly]] ''(Tabanus sudeticus)'' esetében.A félgömb alakú fejen nagy összetett [[szem]]ek, és rövid [[csáp]]ok találhatóak.
-A marhabögöly legelők, rétek, [[erdő]]szélek, kertek és nagyobb parkok lakója. A hegyvidékeken kb. 2 ezer m magasságáig hatol fel.
-== Elterjedés ==
+== Életmódja ==
+A marhabögöly legelők, rétek, [[erdő]]szélek, kertek és nagyobb parkok lakója. A hegyvidékeken kb. 2 ezer m magasságáig hatol fel.
-Szinte egész [[Európa|Európában]] elterjedt, kivéve a zord északi területeket. Ezenkívül megtalálható még [[Ázsia|Észak-Ázsiában]] és [[Afrika|Északnyugat-Afrikában]]. Hazánkban igen gyakori; jóval gyakoribb, mint [[Közép-Európa]] más területein, ahol egyes helyeken egyenesen ritka. Évtizedekkel ezelőtt hazánkban is sokkal gyakoribb volt. Visszaszorulásának oka valószínűleg az állattartási mód megváltozása: nagyobb mértékűvé vált az [[istálló]]ban tartás. Előfordulása [[Magyarország]]on ennek megfelelően szigetszerű, nem egyenletes.
-== Táplálkozás ==
+=== Táplálkozása ===
-A nőstények vérszívók, és [[patások|patásállatok]] ([[szarvasmarha]], [[ló]], [[sertés]], [[őz]], [[szarvas (állat)|szarvas]]) [[vér]]ét szívják, de akár az [[ember]]t is megtámadják. Akár 60 mg-nyi vért is képesek kiszívni az áldozatukból. Zaklatásukkal olyannyira felingerelhetik az állatokat, hogy az a munkateljesítményükre, hús- és [[tej]]hozamukra is kihathat.
+A nőstények vérszívók, és [[patások|patásállatok]] ([[szarvasmarha]], [[ló]], [[házisertés]], [[őzek|őz]], [[szarvas (állat)|szarvas]]) [[vér]]ét szívják, de akár az [[ember]]t is megtámadják. Akár 60 mg-nyi vért is képesek kiszívni az áldozatukból. Zaklatásukkal olyannyira felingerelhetik az állatokat, hogy az a munkateljesítményükre, hús- és [[tej]]hozamukra is kihathat.
 A nőstényekkel ellentétben a hímek nem szívnak vért, békés [[virág (botanika)|viráglátogatók]]: nektárral és virágporral táplálkoznak.
@@ 52. sor: / 52. sor: @@
 [[Kategória:Bögölyfélék]]
 [[Kategória:Rovarfajok]]
+[[Kategória:Európa ízeltlábúi]]
+[[Kategória:Ázsia ízeltlábúi]]
+[[Kategória:Afrika ízeltlábúi]]