„Poszler György” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Kékítés |
|||
26. sor: | 26. sor: | ||
Diplomájának megszerzése után két évig [[Mosonmagyaróvár]]ott, majd 1960-ig [[Szombathely]]en tanított mezőgazdasági technikumokban magyart és történelmet. 1960 és 1964 között a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben oktatott. 1964-től 1968-ig a Népművelési Intézetben, illetve ezt követően 1972-ig a Művelődésügyi Minisztériumban közművelődési területen dolgozott. |
Diplomájának megszerzése után két évig [[Mosonmagyaróvár]]ott, majd 1960-ig [[Szombathely]]en tanított mezőgazdasági technikumokban magyart és történelmet. 1960 és 1964 között a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben oktatott. 1964-től 1968-ig a Népművelési Intézetben, illetve ezt követően 1972-ig a Művelődésügyi Minisztériumban közművelődési területen dolgozott. |
||
1972-ben került az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] (ELTE) [[esztétika]] tanszékére, illetve a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színművészeti Főiskolára]], ahol egyetemi docensként kezdett el dolgozni. 1983-ban kapta meg [[egyetemi tanár]]i kinevezését. 1982 és 1987 között az ELTE általános rektorhelyettese volt. 2001-ben [[professor emeritus]]i címet kapott. Az ELTE-n esztétikát és irodalomelméletet, a Színművészetin pedig [[irodalomtörténet]]et oktatott. |
1972-ben került az [[Eötvös Loránd Tudományegyetem]] (ELTE) [[esztétika]] tanszékére, illetve a [[Színház- és Filmművészeti Egyetem|Színművészeti Főiskolára]], ahol egyetemi docensként kezdett el dolgozni. 1983-ban kapta meg [[Beosztás (felsőoktatás)|egyetemi tanár]]i kinevezését. 1982 és 1987 között az ELTE általános rektorhelyettese volt. 2001-ben [[professor emeritus]]i címet kapott. Az ELTE-n esztétikát és irodalomelméletet, a Színművészetin pedig [[irodalomtörténet]]et oktatott. |
||
1971-ben védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Esztétikai, valamint Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 1990-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1995-ben rendes tagjává. Dolgozott az MTA Kutatásértékelési Bizottsága elnökeként és a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyetteseként (1996–1999), valamint bekerült az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába is. 1991 és 1995 között a [[Tudományos Minősítő Bizottság]] tagja volt, majd bekerült az MTA Doktori Tanácsába, amelynek póttagja lett. Az ''Irodalomtörténet'' című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 2006 óta a [[Balassa Péter-díj]] kuratóriumának tagja. |
1971-ben védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Esztétikai, valamint Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 1990-ben megválasztották a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező, 1995-ben rendes tagjává. Dolgozott az MTA Kutatásértékelési Bizottsága elnökeként és a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyetteseként (1996–1999), valamint bekerült az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába is. 1991 és 1995 között a [[Tudományos Minősítő Bizottság]] tagja volt, majd bekerült az MTA Doktori Tanácsába, amelynek póttagja lett. Az ''Irodalomtörténet'' című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 2006 óta a [[Balassa Péter-díj]] kuratóriumának tagja. |
A lap 2016. november 14., 23:55-kori változata
Poszler György | |
Született | 1931. június 12. Kolozsvár |
Elhunyt | 2015. augusztus 13. (84 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | irodalomtörténész, esztéta |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Poszler György (Kolozsvár, 1931. június 12. – 2015. augusztus 13.) Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, esztéta, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Az irodalmi esztétika neves kutatója. 1982 és 1987 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem általános rektorhelyettese.
Életpályája
1945-ben jött családjával Magyarországra. A gimnázium első négy osztályát még Kolozsvárott végezte, majd 1945-től Budapesten tanult. 1949-ben érettségizett, majd felvették a Pázmány Péter Tudományegyetem (1950-től ELTE) magyar–történelem szakára, ahol 1953-ban szerzett tanári diplomát. 1963-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját.
Diplomájának megszerzése után két évig Mosonmagyaróvárott, majd 1960-ig Szombathelyen tanított mezőgazdasági technikumokban magyart és történelmet. 1960 és 1964 között a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben oktatott. 1964-től 1968-ig a Népművelési Intézetben, illetve ezt követően 1972-ig a Művelődésügyi Minisztériumban közművelődési területen dolgozott.
1972-ben került az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) esztétika tanszékére, illetve a Színművészeti Főiskolára, ahol egyetemi docensként kezdett el dolgozni. 1983-ban kapta meg egyetemi tanári kinevezését. 1982 és 1987 között az ELTE általános rektorhelyettese volt. 2001-ben professor emeritusi címet kapott. Az ELTE-n esztétikát és irodalomelméletet, a Színművészetin pedig irodalomtörténetet oktatott.
1971-ben védte meg az irodalomtudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Esztétikai, valamint Irodalomtudományi Bizottságának lett tagja. 1990-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben rendes tagjává. Dolgozott az MTA Kutatásértékelési Bizottsága elnökeként és a Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály elnökhelyetteseként (1996–1999), valamint bekerült az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsába is. 1991 és 1995 között a Tudományos Minősítő Bizottság tagja volt, majd bekerült az MTA Doktori Tanácsába, amelynek póttagja lett. Az Irodalomtörténet című szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja volt. 2006 óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának tagja.
Kutatási területe az esztétika, az irodalomtörténet és az irodalomelmélet. Publikációi megjelentek magyar nyelven kívül angolul, németül és olaszul is.
Díjai, elismerései
- Az Év Könyve jutalom (1989)
- Apáczai Csere János-díj (1992)
- Fehér Rózsa-díj (1993)
- a Soros Alapítvány alkotói díja (1997)
- Széchenyi-díj (1998) – A magyar irodalom értékelésének esztétikai és filozófiai gondolkodású irányt adó munkássága elismeréseként.
- Nemes Nagy Ágnes-díj (1999)
- Alföld-díj (2001)
- Komlós Aladár-díj (2006)
Főbb publikációi
- Az esztétika általános kérdései; Tankönyvkiadó, Bp., 1964
- Szerb Antal pályakezdése; Akadémiai, Bp., 1965 (Irodalomtörténeti füzetek, 51.)
- Földényi László–Poszler György: Az általános esztétika kérdései; Tankönyvkiadó, Bp., 1973
- Földényi László–Poszler György: Irodalomesztétika; Tankönyvkiadó, Bp., 1973
- Szerb Antal; Akadémiai, Bp., 1973 (Irodalomtörténeti könyvtár, 29.)
- Művészet és társadalom; MSZMP Politikai Főiskola, Művelődéspolitikai Tanszék, Bp., 1975
- Az esztétikai nevelésről; szerk. Poszler György; Kossuth, Bp., 1980 (Vélemények, viták)
- Katarzis és kultúra. Tanulmányok az esztétikai nevelés köréből; Tankönyvkiadó, Bp., 1980
- A regény válaszútjai. Műfaji változatok a XIX. század második felében; Tankönyvkiadó, Bp., 1980 (Műelemzések kiskönyvtára)
- Poszler György–Vekerdy Tamás: Kőszegi beszélgetések. 1981. május 18-23.; Magyar Televízió, Bp., 1981
- Kétségektől a lehetőségekig. Irodalomelméleti kísérletek; Gondolat, Bp., 1983
- A jéghegy csúcsa és a láthatatlan szisztéma. Szubjektív portrévázlat Lukács Györgyről; / Poszler György ; TIT, Bp., 1985 [a Filozófiai Választmány kiadványa]
- Az évszázad csapdái. Tanulmányok Lukács Györgyről; Magvető, Bp., 1986 (Gyorsuló idő)
- Filozófia és műfajelmélet. Költői műfajok Hegel és Lukács esztétikájában; Gondolat, Bp., 1988
- Eszmék, eszmények, nosztalgiák; Magvető, Bp., 1989
- Találkozások; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1992; (Liget könyvek)
- Vonzások és taszítások; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1994 (Liget könyvek)
- Fényjelek. Esszék; Magyar Írószövetség–Belvárosi, Bp., 1995 (Bibliotheca Hungarica)
- Duna-völgyi reálfantasztikum; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 1998 (Liget könyvek)
- Keserű Imre–Poszler György: Szelíd biciklisták. Válogatás a Szentesi élet című hetilapban 1995-1998 között megjelent írásokból; Szentes, szerzői, 1999
- Ezredvégi palackposta. Kérdések és kételyek; Krónika Nova, Bp., 2001 (Esszék – irodalomról)
- Az angyal és a kard; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2003 (Liget könyvek)
- Kié ez a történelem?; Csokonai, Debrecen, 2003 (Alföld könyvek, 13.)
- A "másik" város. Esszék; Komp-Press–Korunk Baráti Társaság, Kolozsvár, 2005 (Ariadné könyvek)
- Ars poetica – ars teoretica. Válogatott tanulmányok; Magvető, Bp., 2006
- Az eltévedt lovas nyomában; Balassi, Bp., 2008
- Az elszabadult hajóágyú; Magvető, Bp., 2011
- Az erdélyi magyarság száz évéről. Bizonytalan remények és tétova kételyek; Komp-Press, Kolozsvár, 2016
- Zuhanás a végkifejlet felé; Magvető, Bp., 2016
Források
- Dombormű. Esszék, tanulmányok Poszler György 70. születésnapjára; szerk. Bárdos Judit; Liget Műhely Alapítvány, Bp., 2001 (Liget könyvek)
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825–2002 II. (I–P). Főszerk. Glatz Ferenc. Budapest: MTA Társadalomkutató Központ. 2003. 1021. o.
- MTI Ki Kicsoda 2009, Magyar Távirati Iroda Zrt., Budapest, 2008, 890. old., ISSN 1787-288X
- Adatlap a Magyar Tudományos Akadémia honlapján
- Életrajz az ELTE BTK esztétika tanszékének honlapján
- Elhunyt Poszler György, mta.hu, 2015. aug. 14.
Kapcsolódó szócikkek
- Szerb Antal és a romániai magyar irodalom
- Poszler György előadása Rejtő Jenőről (Szentes, városi könyvtár, 2008. máj. 28.: "Lidércfény Rádió 0. kísérleti adása")