„Selye János” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Partmoso (vitalap | szerkesztései)
Selye János Álomtól a felfedezésig 1966, 1974. ISBN 963 05 0165 1
30. sor: 30. sor:


Az ''Életünk és a stressz'' című könyve [[1964]]-ben jelent meg [[Magyar nyelv|magyarul]], ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult [[Magyarország|hazánkban]], előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is.
Az ''Életünk és a stressz'' című könyve [[1964]]-ben jelent meg [[Magyar nyelv|magyarul]], ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult [[Magyarország|hazánkban]], előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is.

=== Álomtól a felfedezésig ===
Fordította Józsa Péter, ellenőrizte dr. Benedek István. Előszó Lissák Kálmán, Pécs, 1967.02. Előszó a magyar kiadáshoz, 1966.04. - Nem az eszményi tudóst igyekszik rajzolni. Kórrajz. Bonckés alá vette önmagát. Nézete - aki becsületes, nem hallgatja el a rosszat. Quasimodo (V. Hugó) - mérhetetlenül sóvárogja és ontja magából a gyöngédséget. A tartalom - forgatókönyv is: Levél Johnnak. Bevezetés. 1. Miért lesz valaki kutató? ....11. Hogyan beszéljünk? Utószó. Akadémiai Kiadó, nyomda 74.75779


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==
36. sor: 39. sor:
==Források==
==Források==
*{{MÉL|2||ABC13280/13730.htm}}
*{{MÉL|2||ABC13280/13730.htm}}
* Selye János Álomtól a felfedezésig 1966, 1974. ISBN 963 05 0165 1

== További információk ==
== További információk ==
{{Wikidézet}}
{{Wikidézet}}

A lap 2016. október 26., 16:22-kori változata

Selye János
Selye János mellszobra Komáromban, a róla elnevezett egyetemnek otthont adó Tiszti pavilon udvarán
Selye János mellszobra Komáromban, a róla elnevezett egyetemnek otthont adó Tiszti pavilon udvarán
Született1907. január 26.
Bécs
Elhunyt1982. október 15. (75 évesen)
Kanada, Montréal
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaorvos,
belgyógyász,
vegyész,
endokrinológus,
egyetemi oktató
Tisztségeprofesszor
Iskolái
  • Károly Egyetem (–1929, orvostudomány)
  • Johns Hopkins Egyetem (–1931)
  • College of Philosophy of the Prague German University (–1931)
  • Prágai Német Egyetem Orvosi Kar (–1931)
  • faculty of science, German University in Prague (–1931)
  • McGill Egyetem (–1933, tudományok doktora)
Kitüntetései
  • honorary doctorate at the Laval University[2]
  • a Grazi Egyetem díszdoktora
  • Companion of the Order of Canada (1968)
  • a Masaryk Egyetem díszdoktora (1969)[3]
  • F.N.G. Starr Award (1972)[4]
  • Acfas Urgel-Archambeault Award (1974. október)[5]
  • Canadian Medical Hall of Fame (2006)[6]
A Wikimédia Commons tartalmaz Selye János témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Selye János (Bécs, 1907. január 26.Kanada, Montréal, 1982. október 15.) osztrák-magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus.

Fájl:Stamps of Hungary, 130-07.jpg
A 2007. augusztus 23-26. között Budapesten megrendezésre kerülő 2. Stressz Világkonferencia alkalmából kiadott emlékbélyeg, amely egyúttal a stressz kutatójaként világhírt szerzett Selye János születésének 100. évfordulóját is köszönti. (2007)

Pályafutása

Édesanyja osztrák, édesapja magyar volt, ő maga Komáromban nőtt fel; róla nevezték el a komáromi Selye János Egyetemet és a Selye János Gimnáziumot. A városban szobrot is állítottak tiszteletére, egykori lakóházán, a Határőr utcában pedig emléktábla látható. Tanult Prágában, Párizsban, és Rómában is. Prágában szerezte meg orvosi diplomáját 1929-ben, ugyanott vegyészetből is doktorált.

1929-1932 között a prágai egyetemen oktatott. 1932-től a kanadai McGill Egyetemen volt kutató.

1945-1976 között Montréalban egyetemi tanár volt. Ugyanakkor az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött.

A stressz kutatójaként szerzett világhírnevet. 1936-ban jelent meg erről első publikációja a Nature című folyóiratban.

Az Életünk és a stressz című könyve 1964-ben jelent meg magyarul, ami azonnal hihetetlenül olvasottá és idézetté vált. Gyakran megfordult hazánkban, előadásokat tartott, interjúkat adott és gyakran szerepelt különböző televíziós műsorokban is.

Álomtól a felfedezésig

Fordította Józsa Péter, ellenőrizte dr. Benedek István. Előszó Lissák Kálmán, Pécs, 1967.02. Előszó a magyar kiadáshoz, 1966.04. - Nem az eszményi tudóst igyekszik rajzolni. Kórrajz. Bonckés alá vette önmagát. Nézete - aki becsületes, nem hallgatja el a rosszat. Quasimodo (V. Hugó) - mérhetetlenül sóvárogja és ontja magából a gyöngédséget. A tartalom - forgatókönyv is: Levél Johnnak. Bevezetés. 1. Miért lesz valaki kutató? ....11. Hogyan beszéljünk? Utószó. Akadémiai Kiadó, nyomda 74.75779

Jegyzetek

Források

További információk

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Selye János témában.

Kapcsolódó szócikkek