„Örökmozgó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a File: → Fájl:, apróbb javítások |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Perpetual Motion by Norman Rockwell.jpg|bélyegkép|jobbra|A Popular Science magazin 1920. októberi kiadása, címlapján egy örökmozgóval]] |
[[Fájl:Perpetual Motion by Norman Rockwell.jpg|bélyegkép|jobbra|A Popular Science magazin 1920. októberi kiadása, címlapján egy örökmozgóval]] |
||
Az '''örökmozgó''' (perpetuum mobile) olyan hipotetikus [[gép]], amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el [[energia|energiát]] a [[környezet]]étől és a [[belső energia|belső energiája]] is állandó szinten marad. |
Az '''örökmozgó''' (perpetuum mobile) olyan hipotetikus [[gép]], amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el [[energia|energiát]] a [[környezet]]étől, és a [[belső energia|belső energiája]] is állandó szinten marad. |
||
==Az örökmozgókról általában== |
==Az örökmozgókról általában== |
||
A lap 2016. október 26., 07:53-kori változata
Az örökmozgó (perpetuum mobile) olyan hipotetikus gép, amit ha egyszer beindítunk, örökké mozgásban marad, miközben nem von el energiát a környezetétől, és a belső energiája is állandó szinten marad.
Az örökmozgókról általában
A termodinamika kétféle örökmozgót különböztet meg:
- az elsőfajú örökmozgó olyan gép, ami több munkát végez, mint amennyi energiát felvesz a környezetétől. Egy ilyen gép hatásfoka nagyobb, mint 100%. Az energiamegmaradás törvénye, vagyis a termodinamika első főtétele alapján ilyen gépet nem lehet készíteni.
- a másodfajú örökmozgó olyan gép, ami a környezetéből felvett hőenergiát veszteségek nélkül munkavégzésre tudja fordítani. Egy ilyen gép hatásfoka pontosan 100%. A termodinamika második főtétele alapján ilyen gépet sem lehet készíteni.
- A dimenzió-elméletek, Maxwell-démon, a Noether-tétel és a szimmetriaelv csak a szubatomi részecskék szintjén nyilvánulnak meg, emiatt energia termelésére nem alkalmazhatók.
Eddig mindenki, aki azt állította, működő örökmozgóval rendelkezik, vagy elbukott, vagy eltitkolta találmánya lényegét, ezért egyetlen ilyen állítólagos eszköz működési elvét sem lehet ellenőrizni. A titkolózás szokásos hivatkozási alapja valamilyen összeesküvés-elmélet, például a kőolaj- és földgázkitermelésben érdekelt üzleti körök ellenérdekeltsége és aktív ellentevékenysége. Az örökmozgó megvalósíthatóságában hívők a tudományosan soha nem igazolt kísérletek alapján nyitottnak tekintik egy ilyen gép működőképességének lehetőségét.
Napjainkban két magyar ember létezik, aki állítása szerint ilyen szerkezettel rendelkezik, de a titkot ők sem árulták el. Az egyik legismertebb magyar ember, aki ezzel a témával foglalkozik, a kutató-fejlesztő mérnök Egely György. Könyveiben - mint például a Tiltott találmányok - hosszan ír az eszközökről, de tudományosan értékelhető megállapításokat nem tesz.
Galéria
Források
További információk
