„Biometrikus membránok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. október 20., 10:42-kori változata

A biometrikus membránok (más néven biológiai membránok) a sejtekben előforduló, különböző tereket elválasztó felületek. Kettős foszfolipid réteg alkotja őket, ezek poláris (vízvonzó, hidrofil) fele kifelé néz, apoláris (víztaszító, hidrofób) fele pedig befelé, egymáshoz kapcsolódik. Halmazállapotuk félfolyékony, összetételük és a hőmérséklet ezt befolyásolhatja.

Feladatai

A sejthártya feladatai:

Elhatárolja a környezettől a sejtet
Összeköti környezetével
Tápanyagok átvitele (anyagok felvétele, leadása)
Védelem
Sejtek belső tereinek elválasztása (pl. sejtszervecskék, sejtmag)

Felületén a következők fordulhatnak elő:

antigén: minden olyan anyag, amit az immunrendszer idegenként ismer fel (pl. baktériumok, bizonyos bomlástermékek, stb.)
antitest: fehérje, amelyet bizonyos fehérvérsejt termel idegen anyag jelenlétére, az antigén lebontása céljából

A sejthártya felépítése I.

Kettős foszfolipid réteg (5-10 nm): a foszfatid molekulák fejét Ca₂⁺ ionok kapcsolják össze
Fehérjék fontos alkotórészei (membránban úsznak):
- transzport fehérjék, feladatuk: a sejt számára fontos anyagok érzékelése, megkötése, átjuttatása a sejthártyán
- jelölő fehérjék: külső felszín fehérjéi, egyediek.
- (immunrendszer) receptor fehérjék: jelfelfogó fehérjék, meghatározott mintázatokat ismernek fel, pl. baktériumokét

A sejthártya felépítése:

Vizes közegben apoláris részeikkel egymás felé fordulnak, kettős membránt hoznak létre.
1 nanométernél kisebb részecskék átmehetnek akadálytalanul: szén-dioxid, víz, monoszacharidok, aminosavak
Féligáteresztő (szemipermeabilis) hártya

Diszperz rendszerek (heterogén rendszer, melynél az egyik fázis részecskéi egyenletesen oszlanak el egy következő fázisig)

Diffúzió: nagyobb koncentrációjú helyről a kisebb felé történő anyagáramlás. pl.: teában a cukor, vízben a tojás

A sűrűségkülönbség mozgatja.

Ozmózis: Féligáteresztő hártyán át történő diffúzió. A hártya pórusain a nagyméretű molekula nem fér át, így az alacsonyabb sűrűségű hely felől fog a nagyobb felé anyagáramlás történni.
Aktív transzport: ATP-igényes folyamatok, illetve felszíni érzékelő és szállító molekulák kellenek hozzá.
- legegyszerűbb esetben szállító és érzékelő rendszer megegyezik (ezen funkciókat fehérjék látják el)

sejthártyák:

ER (endoplazmatikus retikulum): a sejthártyához nagyon hasonló hártyája van, a sejt belsejében helyezkedik el.

Más típusú fehérjék vannak itt, mint a sejtmembránban.

Maghártya: az ER-ből alakult ki, sejtosztódáskor is ebből képződik újra. Pórusok törik át, ezeken valósul meg a szelektív transzport.
Golgi-készülék (apparátus): vastag a membránja, a sejthártya vastagságát is elérheti.
Lizoszóma: ER képződménye a sejtfal
Növények: cellulózból (szénhidrát polimer) épül fel
Baktérium: peptidoglükán (cukrok és aminosavak polimerje)
Gombák: kitin (N2 tartalmú poliszaharid)

Biológiaportál
Kémiaportál

@@ 4. sor: / 4. sor: @@
 [[Fájl:Phospholipids aqueous solution structures.svg|bélyegkép|jobb]]
+A '''biometrikus membránok''' (más néven '''biológiai membránok''') a [[sejt]]ekben előforduló, különböző tereket elválasztó felületek. Kettős [[foszfolipid]] réteg alkotja őket, ezek [[poláris molekula|poláris]] (vízvonzó, hidrofil) fele kifelé néz, [[apoláris molekula|apoláris]] (víztaszító, hidrofób) fele pedig befelé, egymáshoz kapcsolódik. Halmazállapotuk félfolyékony, összetételük és a hőmérséklet ezt befolyásolhatja.
-A membránok
-* Alapszerkezet: kettős foszfolipid réteg alkotja.
-* 2 részük:
-** hidrofób, apoláris külseje
-** hidrofil, poláris belseje
-* A membrán félfolyékony, összetétele és a hőmérséklet ezt befolyásolhatja
-Szakszavak
-* Poláris: kifelé nem semleges töltésű pl.: [[víz]]
-* Apoláris: kifelé semleges pl.: [[aceton]]
-Érthetőbben:
+== Feladatai ==
-Például a víz molekulában (anyagok kovalens kötéséből származó új anyagot molekulának nevezzük) is kovalens kötés van (nem fém kötődik nem fémmel 2 db hidrogén +1 db oxigén). Ez a kötés úgy működik, hogy az oxigén külső elektronhéján '''6 elektron van''', ebből '''2-vel tud kötést létrehozni'''. Úgy lesz a legkisebb energiaszinten ha 8 elektronja lesz. '''A két hidrogénnek 1-1 elektronnal több kell''' így 2H+1O beadja a közösbe az elektronjait, így 2 elektron kering az egyik hidrogén és az oxigén körül is, a másik hidrogénnél ugyanígy. Az oxigén pedig kap 1-1-et a H-ektől.
-Így mindannyian jól érzik magukat. De az oxigénnek nagyobb az elektron vonzó képessége ("nagyobb markú") így többet keringenek körülötte a közös elektronok(mindenki ugyanannyi marokkal vesz de a nagyobb markúnak több jut). Az elektron töltése - ezért ha az oxigén körül többet van akkor az oxigén töltése enyhén -(δ<sup>-</sup>), a hidrogénekké enyhén +(δ<sup>+</sup>)töltésű.<br />
-[[Fájl:Δεσμοί Η στο νερό.svg|bélyegkép|közép]]<br />Így másodrendű (gyenge) kötések jöttek létre evvel magyarázható: a furcsa hőtágulás, a {{szám|21|°C}}-n folyékony halmazállapot, {{szám|4|°C}} a legsűrűbb.
-<br />
-Apoláris mikor ugyanakkora az elektron vonzó képesség ("igazságos" az eloszlás)
-* Hidrofób: víztaszító, vizes fázistól elválik (mert '''apoláris''' a víz pedig poláris, '''hasonló a hasonlóban oldódik''')
-* Hidrofil: vízkedvelő, vizes fázisban oldódik(mert '''poláris''' és a víz is poláris)
-* Kettős jellegű molekula: poláris és apoláris részt is tartalmazó molekula. pl.: alkohol
+A [[sejthártya]] feladatai:
-Oldódás: hasonló a hasonlóban<br />
-A sejthártya feladatai
 * Elhatárolja a környezettől a sejtet
 * Összeköti környezetével
-* Tápanyagátvitel folyamatok (anyagok felvétele, leadása)
+* Tápanyagok átvitele (anyagok felvétele, leadása)
 * Védelem
+* Sejtek belső tereinek elválasztása (pl. sejtszervecskék, sejtmag)
-Antigén: Minden olyan anyag, amit az immunrendszer idegenként ismer fel, antitest termelést eredményez.
-Antitest: fehérje, amelyet bizonyos fehérvérsejt termel idegen anyag jelenlétére, antigén-antitest kapcsolódás, megjelölik, fehérvérsejt
+Felületén a következők fordulhatnak elő:
-elpusztítja.<br />
+* antigén: minden olyan anyag, amit az immunrendszer idegenként ismer fel (pl. baktériumok, bizonyos bomlástermékek, stb.)
+* antitest: fehérje, amelyet bizonyos fehérvérsejt termel idegen anyag jelenlétére, az antigén lebontása céljából
+<!--
+ eddig van formázva
+-->
 A sejthártya felépítése I.
-* Kettős foszfolipid réteg 5-10&nbsp;nm: a foszfatid molekulák fejét Ca<sub>2</sub><sup>+</sup> kapcsolják össze
+* Kettős foszfolipid réteg (5-10&nbsp;nm): a foszfatid molekulák fejét Ca<sub>2</sub><sup>+</sup> ionok kapcsolják össze
 * Fehérjék fontos alkotórészei (membránban úsznak):
-** transzport fehérjék feladata: a sejt számára fontos anyagok érzékelése, megkötése, átjuttatása a sejthártyán
+** transzport fehérjék, feladatuk: a sejt számára fontos anyagok érzékelése, megkötése, átjuttatása a sejthártyán
 ** jelölő fehérjék: külső felszín fehérjéi, egyediek.
-** (immunrendszer) receptor fehérjék: jelfelfogó fehérjék, meghatározott mintázatokat ismernek fel. pl.: baktériumokét
+** (immunrendszer) receptor fehérjék: jelfelfogó fehérjék, meghatározott mintázatokat ismernek fel, pl. baktériumokét
 A sejthártya felépítése: