„Kunlun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{Hegy infobox |
|||
| név = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| helyi név = |
|||
| kép = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| képméret = |
|||
| képaláírás = |
|||
| magasság = <!-- méter --> |
|||
| hely = |
|||
| hegység = |
|||
| relatív magasság = <!-- méter --> |
|||
| legmagasabb pont = |
|||
| típus = |
|||
| terület = <!-- négyzetkilométer --> |
|||
| hegység hossza = <!-- kilométer --> |
|||
| hegység szélessége = <!-- kilométer --> |
|||
| kor = |
|||
| utolsó kitörés = |
|||
| első megmászás = |
|||
| legkönnyebb útvonal = |
|||
<!-- Világörökség --> |
|||
| világörökség-azonosító = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| kategória = |
|||
| vör-típus = |
|||
| kritériumok = |
|||
| év = |
|||
| szélesség = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| szélességi fok = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| szélességi ívperc = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| szélességi ívmásodperc = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| hosszúság = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| hosszúsági fok = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| hosszúsági ívperc = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| hosszúsági ívmásodperc = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| pozíciós térkép = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
| pozíciós térkép2 = |
|||
| szöveg pozíciója = |
|||
| szöveg pozíciója helyi = |
|||
| térkép = |
|||
| térképméret = |
|||
| térképaláírás = |
|||
| wikicommons = <!-- WIKIDATÁBÓL --> |
|||
}} |
|||
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] |
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] |
||
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a [[Pamír]]tól a [[Szecsuáni-medence|Szecsuáni-medencéig]] közel {{szám|4000}} km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a [[Tien-san]] rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység. |
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a [[Pamír]]tól a [[Szecsuáni-medence|Szecsuáni-medencéig]] közel {{szám|4000}} km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a [[Tien-san]] rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység. |
||
A lap 2016. október 19., 06:43-kori változata
| Kunlun | |
 | |
| Magasság | 7167 m |
| Ország | Kína |
| Legmagasabb pont | Liushi Shan |
| Hosszúság | 3000 km |
| Elhelyezkedése | |
 Kunlun
Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 36°, k. h. 84°Koordináták: é. sz. 36°, k. h. 84° | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kunlun témájú médiaállományokat. | |
A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel 4000 km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a Tien-san rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.
Jellemzői
A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
Legmagasabb pontja a Liushi Shan (más nevein: Liushi Feng, Kunlun I., angol: Kunlun Goddess) 7167 méter.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Jegyzetek
Források
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)
