„Kunlun” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] |
[[Fájl:Kunlun IMG 0541.jpg|bélyegkép|jobbra| A Kunlun vonulatai]] |
||
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el, |
A '''Kunlun''' ([[Kínai nyelv|kínai:]] 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) [[Ázsia]] egyik leghosszabb hegysége, amely [[Kína]] nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a [[Pamír]]tól a [[Szecsuáni-medence|Szecsuáni-medencéig]] közel {{szám|4000}} km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a [[Tien-san]] rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység. |
||
== Jellemzői == |
== Jellemzői == |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
Legmagasabb pontja a ''Liushi Shan'' (más nevein: ''Liushi Feng, Kunlun I.'', angol: ''Kunlun Goddess'') {{szám|7167}} méter. |
Legmagasabb pontja a ''Liushi Shan'' (más nevein: ''Liushi Feng, Kunlun I.'', angol: ''Kunlun Goddess'') {{szám|7167}} méter. |
||
A Tarim-medence és a [[Góbi]] felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az [[Altin-Tag]] és a [[Nansan]] vonulatai ágaznak ki, és a [[Cajdam-medence|Cajdam-medencét]] fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék. |
A [[Tarim-medence]] és a [[Góbi]] felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az [[Altin-Tag]] és a [[Nansan]] vonulatai ágaznak ki, és a [[Cajdam-medence|Cajdam-medencét]] fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék. |
||
==Jegyzetek== |
|||
== Felhasznált irodalom == |
|||
{{jegyzetek}} |
|||
==Források== |
|||
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I. '' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
* Futó József (szerk.): ''Kontinensek földrajza I. '' Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás) |
||
A lap 2016. október 19., 06:41-kori változata
A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel 4000 km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a Tien-san rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.
Jellemzői
A Tibeti-fennsík északi peremét alkotja, a Karakorum hegységtől keletre. Nyugaton a Pamírhoz kapcsolódik, Keleten a Jangcéig terjed. Az Altajidák vonulata, mely a harmadidőszakban emelkedett ki. Törésekkel tagolt láncos röghegység. A hegyvonulat átlagos gerincmagassága 6000 méter körüli.
Legmagasabb pontja a Liushi Shan (más nevein: Liushi Feng, Kunlun I., angol: Kunlun Goddess) 7167 méter.
A Tarim-medence és a Góbi felé meredek lejtőkkel szakad le, Tibet felől fokozatosan emelkedik. Láncai törmelékkel kitöltött kisebb-nagyobb medencéket fognak közre. Északra az Altin-Tag és a Nansan vonulatai ágaznak ki, és a Cajdam-medencét fogják közre. A lefolyástalan sós-agyagos medence legnagyobb része puszta, mocsárvidék.
Jegyzetek
Források
- Futó József (szerk.): Kontinensek földrajza I. Tankönyvkiadó, Budapest, 1988. (Második kiadás)
