„Sárga-folyó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
}} |
}} |
||
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó {{kínai|[[Lancsou|Lanzhou]]|[[Lancsou]]}}nál]] |
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó {{kínai|[[Lancsou|Lanzhou]]|[[Lancsou]]}}nál]] |
||
A '''Sárga-folyó''' vagy '''(Huang He)''' a világ hetedik leghosszabb folyója. (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített |
A '''Sárga-folyó''' vagy '''(Huang He)''' a világ hetedik leghosszabb folyója. (tradicionális kínai: 黃河; [[egyszerűsített kínai írás]]: 黄河; [[pinjin]]: Huáng Hé, {{audio|Huanghe pron.ogg|hallgat}} Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen ''„A folyó”''-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) [[Kína]] második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a [[Tibet]] melletti [[Csinghaj]] (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol [[gleccser]]ekből táplálkozik, melyek a [[globális felmelegedés]] olvadásnak indultak (a [[Halong-gleccser]] 17%-a elolvadt). A folyó egyes szakaszait kiszáradás veszélyezteti. |
||
A [[Kínai-alföld]]ön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a [[Pohaj-tenger]]be ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a [[Jangce]] vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-[[Kína]] löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államok, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A [[környezetszennyezés]] és a globális felmelegedés miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. [[Cholnoky Jenő]] földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a [[Jangce]] tanulmányozásával. |
|||
| ⚫ | A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai [[Pohaj-tenger]] északi partján volt, a legdélibb pedig onnan 800 kilométerre, ott, ahol ma a {{kínai|[[Huaj|Huai]]|[[Huaj]]}} folyó ömlik a [[Kelet-kínai-tenger]]be.{{refhely|Ázsiaföldr|157. o.|azonos=Á157}} Az 1887-es áradásnak {{szám|900000}} és {{szám|2000000}} közötti, az 1931-es áradásnak {{szám|1000000}} és {{szám|4000000}} közötti áldozata volt.<ref>http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]</ref> A [[második kínai–japán háború]] részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő [[A Sárga-folyó 1938-as áradása|a folyó áradását]], aminek {{szám|500000}} és {{szám|900000}} közé teszik az áldozatai számát.<ref>Diana Lary: ''The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster'', in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.</ref> |
||
| ⚫ | A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai [[Pohaj-tenger]] északi partján volt, a legdélibb pedig onnan 800 kilométerre, ott, ahol ma a {{kínai|[[Huaj|Huai]]|[[Huaj]]}} folyó ömlik a [[Kelet-kínai-tenger]]be.{{refhely|Ázsiaföldr|157. o.|azonos=Á157}} Az 1887-es áradásnak {{szám|900000}} és {{szám|2000000}} közötti, az 1931-es áradásnak {{szám|1000000}} és {{szám|4000000}} közötti áldozata volt.<ref>http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]</ref> A [[második kínai–japán háború]] részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő [[A Sárga-folyó 1938-as áradása|a folyó áradását]], aminek {{szám|500000}} és {{szám|900000}} közé teszik az áldozatai számát.<ref>Diana Lary: ''The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster'', in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.</ref> |
||
A folyót csak 1947-ben vezették vissza - egyébként 1851 óta létező - mai medrébe, ahonnan több nagyváros, így {{kínai|[[Tiencsin|Tianjin]]|[Tiencsin]]}} és {{kínai|[[Csingtao|Qingdao]]|[[Csingtao]]}} vízellátásaát is biztosítani lehet csatornákon keresztül.{{refhely|azonos=Á157}} |
A folyót csak 1947-ben vezették vissza - egyébként 1851 óta létező - mai medrébe, ahonnan több nagyváros, így {{kínai|[[Tiencsin|Tianjin]]|[Tiencsin]]}} és {{kínai|[[Csingtao|Qingdao]]|[[Csingtao]]}} vízellátásaát is biztosítani lehet csatornákon keresztül.{{refhely|azonos=Á157}} |
||
A lap 2016. október 16., 21:10-kori változata
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Sárga-folyó | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Országok | |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 5464 km |
| Forrásszint | 1078 m |
| Vízhozam | (90 808 ft³/s), 2571 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 752 000 km² |
| Forrás | Bayankala Mountains, Qinghai Province |
| Torkolat | Csendes-óceán, (Pohaj-tenger) |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-folyó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Sárga-folyó vagy (Huang He) a világ hetedik leghosszabb folyója. (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé, 
hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) Kína második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik, melyek a globális felmelegedés olvadásnak indultak (a Halong-gleccser 17%-a elolvadt). A folyó egyes szakaszait kiszáradás veszélyezteti.
A Kínai-alföldön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államok, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A környezetszennyezés és a globális felmelegedés miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Cholnoky Jenő földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.
A kínai feljegyzések szerint i. e. 602-től a 20. század végéig a Sárga-folyón 1573 alkalommal történt jelentős gátszakadás, és ezek nyomán 26-szor a folyó medre is áthelyeződött. Az idők során a legészakibb torkolata a mai Pohaj-tenger északi partján volt, a legdélibb pedig onnan 800 kilométerre, ott, ahol ma a Huaj () folyó ömlik a Kelet-kínai-tengerbe.[1] Az 1887-es áradásnak 900 000 és 2 000 000 közötti, az 1931-es áradásnak 1 000 000 és 4 000 000 közötti áldozata volt.[2] A második kínai–japán háború részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek 500 000 és 900 000 közé teszik az áldozatai számát.[3]
A folyót csak 1947-ben vezették vissza - egyébként 1851 óta létező - mai medrébe, ahonnan több nagyváros, így [Tiencsin]] () és Csingtao () vízellátásaát is biztosítani lehet csatornákon keresztül.[1]
A Sárga-folyó mellékfolyói
- Fehér-folyó (白河)
- Fekete-folyó (黑河)
- Huang-folyó (湟水)
- Zuli-folyó (祖厉河)
- Qingshui-folyó (清水河)
- Dahei-folyó (大黑河)
- Kuye-folyó (窟野河)
- Wuding-folyó (无定河)
- Fen-folyó (汾河)
- Wei-folyó (渭河)
- Luo-folyó (洛河)
- Qin-folyó (沁河)
- Dawen-folyó (大汶河)
Jegyzetek
- ↑ a b Ázsiaföldr 157. o.
- ↑ http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]
- ↑ Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.
Források
- ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215
További információk
- Tibet is melting and turning into desert a Sárga-folyó kiszárad – YouTube
- Sárga-folyó, információ
- (angolul) Illustrations of Guarding the Yellow River
