„Sárga-folyó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
JesseW900 (vitalap | szerkesztései)
Updated the pronunciation audio link for Huanghe to one by native speaker
Nincs szerkesztési összefoglaló
15. sor: 15. sor:
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó [[Lanzhou]]-nál]]
[[Fájl:Lanzhou-rio-amarillo-d01.jpg|right|thumb|300px|A Sárga-folyó [[Lanzhou]]-nál]]


A '''Sárga-folyó''' vagy '''(Huang He)''' a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, {{audio|Huanghe pron.ogg|hallgat}} Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen ''„A folyó”''-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) [[Kína]] második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a [[Tibet]] melletti [[Csinghaj]] (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol [[gleccser]]ekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak ([[Halong-gleccser]] 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a [[globális felmelegedés]] miatt. Az [[Észak-Kínai síkság]]on (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a [[Pohaj-tenger]]be ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a [[Jangce]] vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-[[Kína]] löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A [[környezetszennyezés]] és a [[globális felmelegedési válság]] miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Előfordult, hogy háromnegyed évre kiapadt. [[Cholnoky Jenő]] földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a [[Jangce]] tanulmányozásával.
A '''Sárga-folyó''' vagy '''(Huang He)''' a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, {{audio|Huanghe pron.ogg|hallgat}} Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen ''„A folyó”''-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) [[Kína]] második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a [[Tibet]] melletti [[Csinghaj]] (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol [[gleccser]]ekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak ([[Halong-gleccser]] 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a [[globális felmelegedés]] miatt. Az [[Kínai-alföld]]ön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a [[Pohaj-tenger]]be ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a [[Jangce]] vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-[[Kína]] löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A [[környezetszennyezés]] és a [[globális felmelegedési válság]] miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Előfordult, hogy háromnegyed évre kiapadt. [[Cholnoky Jenő]] földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a [[Jangce]] tanulmányozásával.


A folyó többször öntött ki a történelem folyamán, aminek mindig sok ember esett áldozatul. Az 1887-es áradásnak {{szám|900000}} és {{szám|2000000}} közötti, az 1931-es áradásnak {{szám|1000000}} és {{szám|4000000}} közötti áldozata volt.<ref>http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]</ref> A [[második kínai–japán háború]] részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő [[A Sárga-folyó 1938-as áradása|a folyó áradását]], aminek {{szám|500000}} és {{szám|900000}} közé teszik az áldozatai számát.<ref>Diana Lary: ''The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster'', in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.</ref>
A folyó többször öntött ki a történelem folyamán, aminek mindig sok ember esett áldozatul. Az 1887-es áradásnak {{szám|900000}} és {{szám|2000000}} közötti, az 1931-es áradásnak {{szám|1000000}} és {{szám|4000000}} közötti áldozata volt.<ref>http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]</ref> A [[második kínai–japán háború]] részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő [[A Sárga-folyó 1938-as áradása|a folyó áradását]], aminek {{szám|500000}} és {{szám|900000}} közé teszik az áldozatai számát.<ref>Diana Lary: ''The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster'', in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.</ref>

A lap 2016. október 16., 11:38-kori változata

Sárga-folyó
Közigazgatás
Országok
Földrajzi adatok
Hossz5464 km
Forrásszint1078 m
Vízhozam(90 808 ft³/s), 2571 m³/s
Vízgyűjtő terület752 000 km²
ForrásBayankala Mountains, Qinghai Province
TorkolatCsendes-óceán, (Pohaj-tenger)
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga-folyó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Sárga-folyó Lanzhou-nál

A Sárga-folyó vagy (Huang He) a világ hetedik leghosszabb folyója. (Tradicionális kínai: 黃河; Egyszerűsített Kínai: 黄河; Hanyu Pinyin: Huáng Hé, Hallgat hallgat Wade-Giles: Hwang-ho, időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak, Mongol: Hatan Gol) Kína második legnagyobb folyója, a Sárga-folyó (黄河, Huánghé) 5464 km hosszú, a Tibet melletti Csinghaj (青海, Qīnghăi) tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik, melyek 2007-re jelentős olvadásnak indultak (Halong-gleccser 17%-a elolvadt (400 méterrel visszahúzódott)). Egyes részeit kiszáradás veszélyezteti a globális felmelegedés miatt. Az Kínai-alföldön (华北平原, Huábĕi píngyuán) átfolyva a Pohaj-tengerbe ömlik. Átlagos vízhozama egyhuszada a Jangce vízhozamának. A viszonylag kiszámítható Jangcével szemben a Sárga-folyó rendkívül szeszélyes, csak kis hajókkal hajózható, vízhozama nagyon változékony. Hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz magával Észak-Kína löszfennsíkjairól (innen kapta a nevét is), ezt az alsó folyásánál lerakja, ezzel gyakran feltöltve medrét. A folyó a történelem folyamán rengeteg problémát okozott árvizeivel, mederváltoztatásaival. Ma is sok gond van vele, egyes helyeken például magasan a körülötte elterülő földek fölött folyik gátak közé szorítva, melyeket az iszaplerakódás miatt időről időre meg kell magasítani. A Sárga-folyó völgyét a kínai civilizáció bölcsőjeként tartják számon. Itt alakultak ki az első kínai államocskák, melyeket talán éppen a Sárga-folyó szabályozásának igénye hozott létre. A környezetszennyezés és a globális felmelegedési válság miatt a Sárga-folyó helyzete romlik. Előfordult, hogy háromnegyed évre kiapadt. Cholnoky Jenő földrajztudósunk két évet töltött Sárga-folyó és a Jangce tanulmányozásával.

A folyó többször öntött ki a történelem folyamán, aminek mindig sok ember esett áldozatul. Az 1887-es áradásnak 900 000 és 2 000 000 közötti, az 1931-es áradásnak 1 000 000 és 4 000 000 közötti áldozata volt.[1] A második kínai–japán háború részeként a kínaiak 1938-ban a gátak megnyitásával idézték elő a folyó áradását, aminek 500 000 és 900 000 közé teszik az áldozatai számát.[2]

Sárga-folyó mellékfolyói

Források

  1. http://internationalrivers.org/files/Deluge2007_full.pdf International Rivers Report, "Before the Deluge" 2007]
  2. Diana Lary: The Waters Covered the Earth: China's War-Induced Natural Disaster, in Mark Selden and Alvin Y. So, ed., War and State Terrorism: The United States, Japan, and the Asia-Pacific in the Long Twentieth Century (Rowman & Littlefield, 2004): 143-170.

További információk