„Kisboldogasszony” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás áthelyezése az írásjel mögé, egyéb apróság AWB
YiFeiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 2 interwiki link áthelyezve a Wikidata d:q501107 adatába
40. sor: 40. sor:
[[Kategória:Szűz Mária-jelenések]]
[[Kategória:Szűz Mária-jelenések]]
[[Kategória:Ünnepek szeptemberben]]
[[Kategória:Ünnepek szeptemberben]]

[[es:Nacimiento de la Virgen]]
[[nl:Maria Geboorte]]

A lap 2016. október 16., 09:15-kori változata

Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án, vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Latinul Nativitate Beatae Mariae Virginis. A hagyomány szerint Mária a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett született.[1]

Az ünnep kialakulása, története

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen van, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve.[2]

A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony-templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenés megtörtént.

A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.

Népszokások

Ennek a napnak a hajnalát a hívők a szabadban várták, és „csatlakoztak az angyalokhoz”, akik a mennyben örvendeztek a Szűzanya születésén. Együtt mondták: „Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk.” Aki érdemes volt rá, az megláthatta a felkelő napban Szűz Máriát.

Ha nem tudták Egyed napján az őszi búzát elvetni, akkor azt Kisboldogasszony napján tették meg. A szárított búzát szétterítették, hogy a pap szentelt vízzel meghintse, miközben a jelenlévők imádkoztak. A Balaton- és Göcsej régióban az Istent kérték, hogy szentelje meg harmattal, az „Úristen szentelje meg” ima kéréssel. Majd vetésnél, a megüresedett zsákokat feldobálva kérlelték Istent, hogy olyan nagyra növessze a gabonát. Az ilyen gabona bőven terem és nem üszkösödik meg.[2]

Ha ezen a napon esik, akkor nem jó a vetés idejére.

A dióverés kezdetének napja.[3]

A népi megfigyeléshez tartozik, hogy a fecskék ezen a napon hagyják el Európa ezen részét és a Közel-Kelet érintésével költöznek délre.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Commons:Category:Birth of Mary
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony témájú médiaállományokat.