„Harmadik Nagy Imre-kormány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései)
botok
317 860 szerkesztés
→‎top: clean up AWB
8. sor: 8. sor:
| előző kormány = [[Második Nagy Imre-kormány]]
| előző kormány = [[Második Nagy Imre-kormány]]
| következő kormány = [[Első Kádár-kormány]]|}}
| következő kormány = [[Első Kádár-kormány]]|}}
[[Kép:Magyar Közlöny 1956. november 12.pdf|thumb|250px|A [[Harmadik Nagy Imre-kormány]] felmentése és az [[Első Kádár-kormány]] kinevezése [[1956]]. [[November 12.|november 12-én]]]]
[[Kép:Magyar Közlöny 1956. november 12.pdf|thumb|250px|A Harmadik Nagy Imre-kormány felmentése és az [[Első Kádár-kormány]] kinevezése [[1956]]. [[November 12.|november 12-én]]]]
A '''harmadik Nagy Imre-kormány''' [[1956]]. [[november 3.|november 3-án]] alakult meg,<ref>''Naplók, interjúk '56-ról.'' Összeállította és szerkesztette: Sümegi György. Enciklopédia Kiadó, Bp., 2006. 61-62. o.</ref><ref>''Krónika 1956''. Főszerk.: Izsák Lajos. Szerk.: Stemler Gyula. Kossuth Kiadó - Tekintet Alapítvány, Bp., 2006. 159. o.</ref><ref>''Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban''. Válogatta, összeállította Huszár Tibor. A felhasznált interjúkat készítette Huszár Tibor és Hanák Gábor. A kötetet szerkesztette: Litván György és S. Varga Katalin. 1956-os Intézet - Osiris-Századvég, Bp., 1995. 445. o.</ref> amely már valódi többpártrendszert képviselő koalíciós kormány volt. A kormányban a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] ([[MSZMP]]) négy, a [[Független Kisgazdapárt]] ([[FKgP]]) és a [[Magyar Szociáldemokrata Párt]] ([[MSZDP]]) három-három, valamint a [[Petőfi Párt]] (néven újraalapított [[Nemzeti Parasztpárt]]) két tagja foglalt helyet.
A '''harmadik Nagy Imre-kormány''' [[1956]]. [[november 3.|november 3-án]] alakult meg,<ref>''Naplók, interjúk '56-ról.'' Összeállította és szerkesztette: Sümegi György. Enciklopédia Kiadó, Bp., 2006. 61-62. o.</ref><ref>''Krónika 1956''. Főszerk.: Izsák Lajos. Szerk.: Stemler Gyula. Kossuth Kiadó - Tekintet Alapítvány, Bp., 2006. 159. o.</ref><ref>''Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban''. Válogatta, összeállította Huszár Tibor. A felhasznált interjúkat készítette Huszár Tibor és Hanák Gábor. A kötetet szerkesztette: Litván György és S. Varga Katalin. 1956-os Intézet - Osiris-Századvég, Bp., 1995. 445. o.</ref> amely már valódi többpártrendszert képviselő koalíciós kormány volt. A kormányban a [[Magyar Szocialista Munkáspárt]] ([[MSZMP]]) négy, a [[Független Kisgazdapárt]] ([[FKgP]]) és a [[Magyar Szociáldemokrata Párt]] ([[MSZDP]]) három-három, valamint a [[Petőfi Párt]] (néven újraalapított [[Nemzeti Parasztpárt]]) két tagja foglalt helyet.


A lap 2016. október 15., 00:30-kori változata

Harmadik Nagy Imre-kormány
(1956. november 3. – november 12.)
Időhossz10 nap
KormányfőNagy Imre (a minisztertanács elnökeként)
ÁllamfőDobi István (az Elnöki Tanács elnökeként)
Államformaköztársaság
PártokFüggetlen Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt,
Magyarországi Szociáldemokrata Párt,
Petőfi Párt,
Magyar Szocialista Munkáspárt
Előző kormány
Következő kormány
Második Nagy Imre-kormány
Első Kádár-kormány
A Harmadik Nagy Imre-kormány felmentése és az Első Kádár-kormány kinevezése 1956. november 12-én

A harmadik Nagy Imre-kormány 1956. november 3-án alakult meg,[1][2][3] amely már valódi többpártrendszert képviselő koalíciós kormány volt. A kormányban a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) négy, a Független Kisgazdapárt (FKgP) és a Magyar Szociáldemokrata Párt (MSZDP) három-három, valamint a Petőfi Párt (néven újraalapított Nemzeti Parasztpárt) két tagja foglalt helyet.

A kormányfő és a kormány tagjai

Bővebben: 1956-os forradalom

Ellentmondások

Gyakorlatilag (de facto) csak egy napig, a szovjet hadsereg másnapi általános támadásáig működött. Jogilag (de iure) ez a kormány egészen 1956. november 7-éig hivatalban volt, hiszen a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nem mentette fel. November 7-én az Elnöki Tanács végül felmentette a kormányt. (A döntés november 12-én jelent meg a Magyar Közlönyben.) Ugyanezen a napon felesküdött a Parlamentben Kádár János kormánya, amely a szovjet fegyverek védelmében alakult, törvénytelenül.

A két kormány hivatali ideje közti átfedés megoldhatatlan jogi probléma elé állította a születő Kádár-rendszert, hiszen a Kádár-kormány november 4-én hajnalban, az ungvári rádión bejelentett megalakulása nem lehetett törvényes, ha elődje akkor még hivatalban volt.

Kezdetben a Kádárt támogató szovjetek azzal próbálkoztak, hogy a Jugoszlávia budapesti nagykövetségére november 4-én menekült Nagy Imrétől néhány nappal később D. T. Sepilov külügyminiszter november 4-re visszadátumozott lemondó nyilatkozatot követelt (amit Nagy Imre megtagadott). Azért is meg kellett tagadja, mert november 11-én az MSZMP (alapító) Intéző Bizottsága a jugoszláv nagykövetségen Donáth Ferenc, Haraszti Sándor, Losonczy Géza, Lukács György, Nagy Imre és Szántó Zoltán részvételével tartott ülésén határozatban rögzítette, hogy a Nagy Imre-kormánynak nem szabad lemondania.[4]

Az ellentmondást a forradalom és szabadságharc vérbefojtói nem is tudták feloldani, egyszerűen eltusolták és évtizedekig senki nem mert nyíltan beszélni arról, hogy 1956-ban a bevonuló szovjet hadsereg nem a magyarok hívására érkezett, hanem a törvényes kormányt döntötte meg, és állította helyébe saját bábkormányát.[5]

A november 23-án a romániai Snagovba hurcolt Nagy Imre hetekkel később így fogalmazta meg ezt a tényt, illetve a belőle adódó jogi következtetést a Snagovi feljegyzésekben: "Ezek az összeütközések nem az "ellenforradalom", hanem a két hadsereg fegyveres harcának jellegét viselték magukon." Kádár "kormányát" Nagy Imre többszörösen idézőjelben említi.

Ugyancsak a Snagovi feljegyzésekben Nagy Imre azt is elmeséli, hogy szándékában állt Kádárt is bevenni harmadik kormányába. A magyar pártvezetés azonban úgy tudta, november 1-jén-én Kádárt (aki aznap rádióbeszédben állt ki a szovjet csapatok kivonása, a Varsói Szerződés felmondása és a koalíciós kormányzás mellett) akarata ellenére hurcolták el a szovjetek. "Mivel ebben biztosak mégsem voltunk, Kádárt a kabinetből november 3-án kihagytuk, és helyébe az MSZMP részéről Szántó Zoltán elvtársat vontuk be. Ez a kiadott közleményből csupán technikai hiba folytán maradt ki." (Sok forrás tévesen úgy tudja, Kádár is tagja volt ennek a kormánynak.)

Jegyzetek

  1. ↑ Naplók, interjúk '56-ról. Összeállította és szerkesztette: Sümegi György. Enciklopédia Kiadó, Bp., 2006. 61-62. o.
  2. ↑ Krónika 1956. Főszerk.: Izsák Lajos. Szerk.: Stemler Gyula. Kossuth Kiadó - Tekintet Alapítvány, Bp., 2006. 159. o.
  3. ↑ Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban. Válogatta, összeállította Huszár Tibor. A felhasznált interjúkat készítette Huszár Tibor és Hanák Gábor. A kötetet szerkesztette: Litván György és S. Varga Katalin. 1956-os Intézet - Osiris-Századvég, Bp., 1995. 445. o.
  4. ↑ Krónika 1956. Idézett mű 174. o.
  5. ↑ Bibó István (1911-1979). Életút dokumentumokban. Idézett mű 450. o.

Forrás

Külső hivatkozás

A három Nagy Imre-kormány

Első Nagy Imre-kormány

1953. július 4-től 1955. április 18-ig

Második Nagy Imre-kormány

1956. október 24-től 1956. november 3-ig

Harmadik Nagy Imre-kormány

1956. november 3-tól 1956. november 11-ig

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Harmadik_Nagy_Imre-kormány&oldid=18036444”