„Csébi Pogány család” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor: 10. sor:
Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára, polyanai Brodarics Mátyás kamarás felesége. Brodarics Mátyás [[1547]]-ben máramarosi sókamaraispán volt;<ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref> fivére, [[Brodarics István]] kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy Andrásné]]. A két Brodarics asszony révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref>
Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára, polyanai Brodarics Mátyás kamarás felesége. Brodarics Mátyás [[1547]]-ben máramarosi sókamaraispán volt;<ref name="brodaricsmatyas">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_HEVE_agria41/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=109&layout=s|title=Agria – Az Egri Múzeum Évkönyve – Annales Musei Agriensis Agria 41. (Az Egri Múzeum Évkönyve - Annales Musei Agriensis, 2005)Csiffáry Gergely: Mekcsey István egri várkapitány életrajzához}}</ref> fivére, [[Brodarics István]] kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, [[Perneszy András (alispán)|osztopáni Perneszy Andrásné]]. A két Brodarics asszony révén az osztopáni [[Perneszy család]] földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.<ref name="bardoly">{{Cite web|url=https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Mm_12_Etudok/?query=brodarics%20m%C3%A1ty%C3%A1s&pg=151&layout=s|title=Bardoly István szerk.: Etűdök Tanulmányok Granasztóiné Györffy Katalin tiszteletére (Budapest, 2004)Valter Ilona: A zalalövői-zalamindszenti r. k. templom barokk oltára}}</ref>


Az [[Illésházy család]]ból származó illésházi [[Illésházy Tamás]] feleségül vette csébi Pogány Annát.
===A máramarosi ág===
===A máramarosi ág===
A család ága csébi Pogány Zsigmond máramaros sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik.
A család ága csébi Pogány Zsigmond máramaros sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik.

A lap 2016. október 12., 05:50-kori változata

A csébi Pogány család egy ősrégi Zala vármegyei eredetű nemesi család, amely az évszázadok során több vármegyére terjedt ki.

A család története

A zalai ág

A legkorábbi ismert őse a családnak, Enyerei Herczeg, akinek a fia Enyerei Imre a 13. század végén és a 14. század elején élt. 1326 április 7.-én Károly Róbert Enyerei Imre fia, Enyerei Miklósnak és testvéreinek adományozott egy sisakdíszt, amelyen szerepelt egy kiterjesztett két szárnyú csőrében leveles ágat tartó arany sólyom; ez majd a csébi Pogány család címerének a pajzs alakjává vált. Ez volt a legkorábbi magyar címeradomány, amely ekkor még csak sisakdíszadomány formában létezett. Enyerei Imre fia, Enyerei András vitte tovább a családot, és az ő unokája, Enyerei Péter fia, Enyerei István volt az első aki a "Pogány" vezetéknevet vette fel: ilyen módon Pogány Istvánként szerepelt.

A csébi Pogány családnak a törzsbirtokai a Zala vármegyei Csében és Salomváron feküdtek.

Pogány Péter 1412. november 4. és 1415. augusztus 23. Zala vármegye alispánja volt. Az ő feleségétől, Katalintól, született a fia csébi Pogány Dénes, akinek majd a fia csébi Pogány Péter pozsoni ispán lett. Hunyadi Mátyás magyar király korában az udvar utazásának csebi Pogány Péter, a király fő udvarmestere volt a fő szervezője és irányitója.[1] Másrészt, Pogány Péter és neje Katalinnak egy másik fia csébi Pogány Imre volt, aki pallosjogot szerzett 1458-ban. Imre felesége az Osl nemzetségből való herbotyai Osl Borbála lett, herbotyai Osl János és alsólendvai Bánffy Katalin lánya. A házasságukból három fiú született: csébi Pogány György, akinek a felesége szenterzsébeti Terjék Dorottya; csébi Pogány János és csébi Pogány Zsigmond máramarosi sókamaraispán.[2] Pogány Zsigmond, királyi zászlótartó, majd a királyi tábla ülnöke is volt, és élete utolsó éveit ismét Zalában töltötte be a máramarosi hivatala után; 1526-ban a mohácsi csatában esett el. Zsigmondnnak két felesége volt: Az elsőtől a fiú gyermekei születtek, a második viszont a nála jóval rangosabb Várdai Fruzsina volt, akit 1516-ban vett el.

Pogány János egyetlen leánya csébi Pogány Sára, polyanai Brodarics Mátyás kamarás felesége. Brodarics Mátyás 1547-ben máramarosi sókamaraispán volt;[3] fivére, Brodarics István kancellár. Brodarics Mátyás és Pogány Sára házasságából két leány született: Brodarics Klára, osztopáni Perneszy Farkasné és Brodarics Katalin, osztopáni Perneszy Andrásné. A két Brodarics asszony révén az osztopáni Perneszy család földbirtokos lett Zalában, és sok évszázadon keresztül igen befolyásos tisztségeket és szerepet töltöttek be a vármegyében.[4]

Az Illésházy családból származó illésházi Illésházy Tamás feleségül vette csébi Pogány Annát.

A máramarosi ág

A család ága csébi Pogány Zsigmond máramaros sókamaraispán és az ismeretlen nevű első feleségétől származik.

Jegyzetek