„Hófehér” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam az utolsó  változtatást (92.249.181.99), visszaállítva Pkunk szerkesztésére: inkább visszavonom
Nincs szerkesztési összefoglaló
8. sor: 8. sor:
| vezető producer =
| vezető producer =
| alapmű =
| alapmű =
| műfaj = [[fantasy]], [[mese]], [[paródia]], [[komédia|vígjáték]]
| műfaj = [[fantasy]], [[paródia]], [[komédia|vígjáték]]
| forgatókönyvíró = [[Nepp József]]
| forgatókönyvíró = [[Nepp József]]
| dramaturg = [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]]
| dramaturg = [[Romhányi József (költő)|Romhányi József]]

A lap 2016. október 11., 07:50-kori változata

Ez a szócikk az 1983-ban bemutatott magyar animációs mozifilmről szól. Hasonló címmel lásd még: Hófehérke (egyértelműsítő lap).
Hófehér
1983-as magyar animációs film
RendezőNepp József
ProducerKunz Román
AlapműHófehérke
Műfajfantasy, paródia, vígjáték
ForgatókönyvíróNepp József
DramaturgRomhányi József
Hang
ZeneDeák Tamás
OperatőrHenrik Irén
VágóHap Magda
HangmérnökRéti János
GyártásvezetőMarsovszky Emőke
Gyártás
GyártóPannónia Filmstúdió
Ország Magyarország
Nyelvmagyar
Játékidő89 perc
Képarány1,37:1
Forgalmazás
ForgalmazóMagyarország Mokép
BemutatóMagyarország 1984. július 5.
Eredeti magyar adóDuna, RTL Klub, M1, Satelit, Filmmúzeum, M2
Korhatár
  • Korhatár nélkül megtekinthető (Duna, RTL Klub, M1, Satelit, Filmmúzeum)
  • Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott (M2)
További információk
Sablon • Wikidata • Segítség

A Hófehér 1983-ban bemutatott egész estés, de nem elsősorban gyermekeknek szóló magyar rajzfilm, amely a Macskafogó, a Szaffi és a Lúdas Matyi mellett a hazai rajzfilmtörténet egyik legendás, nemzetközi sikert aratott darabja. Ez az alkotás hozta meg Nepp József számára az életműdíjat a Giffoni Nemzetközi Filmfesztiválon 1984-ben. A Hófehér, mint címe is utal rá, Hófehérke örökbecsű történetének némileg elferdített változata, paródiája, amely jó adag alig érezhető fricskát is tartogat a magyarországi 1980-as évek világának. A filmet Nepp József írta és rendezte, a zenéjét Deák Tamás szerezte, a producere Kunz Román. A Pannónia Filmstúdió készítette, a Mokép forgalmazta. Magyarországon 1984. július 5-én mutatták be a mozikban.

Rövid cselekmény

A címszereplő elvileg királyi leány – Utolsó, avagy Oroszlánszagú Leó és Lady Konstans Fridzsider gyermeke –, de valójában az udvari professzor-kuruzsló készítette… jóval a királyné halála után! Az enervált Fridzsidert udvarhölgye, a szépséges Arrogancia mérgezte meg, aki ezt követően feleségül ment az elaggott, csak tyúkjainak élő és kizárólag zöldtakarmánnyal táplálkozó királyhoz. Miután tetemes mennyiségű húst sikerült urába gyömöszölnie, megörökölte a trónt mint I. avagy Egetverő Arrogancia. A csúf, fehér hajú, vörös szemű és szőrös Hófehérrel eleinte nem törődtek, de a túlságosan is életrevaló kislány előbb a palotában lopkodva, később a jámbor városi kovácshoz kerülve életben maradt.

Mivel királyi vér, Arrogancia igyekszik felügyelet alatt tartani Hófehért, aki hihetetlenül erős és ügyes nővé cseperedik, és a rá kiszabott cselédmunkákat örömmel teljesíti. Sőt mi több, a rövidlátó Alfonz, a szomszédos Retrográd királyának, III. avagy Cukorbeteg Edgárnak a fia a kezét is megkéri! Ez már sok a retrográdi trón megszerzésével birodalmat kiépíteni vágyó Arroganciának, így elhatározza, hogy Szatiróval, a neki hódoló vadásszal megöleti a lányt. Hófehérrel azonban nem olyan könnyű elbánni, így a felsült vadász inkább elsántikál a királyságból. A főhős beveszi magát az erdőbe, ahol talál egy kicsiny, vidéki villára hajazó házikót. Este hazatérnek a ház gazdái, a bányában ékszerekből és drágakövekből érceket készítő törpék (Hétfő, Kedd, Szerda, Csütörtök, Péntek, Szombat és Vasárnap ugyanúgy néznek ki, mint a kastély lakói – szakállasan, és a hangjukat is ugyanaz a színész kölcsönözte nekik. A rangidős Vasárnap Leó királyra, Szombat a professzorra, Péntek az udvarmesterre, Csütörtök a szakácsra, Szerda a vadászra, Kedd a kovácsra, Hétfő pedig a vaksi Alfonzra hasonlít), akik eredendően nő- és „óriás”-ellenesek, azonban Hófehér rumos teájától megrészegülve nem dobják ki a hívatlan vendéget.

Másnap Hófehér egyedül marad otthon, ám takarítás közben akaratlanul lebontja a törpék kies lakhelyét, és egy hatalmas, csúf tákolmányt készít helyette. A hazatérő bányászok dühükben elmennek az időközben kisebbfajta plasztikaiműtét-sorozaton átesett Arroganciához, aki személyesen indul útnak, hogy megmérgezze Hófehért – a lánynak közben támogatói is akadtak az udvarban, akik állítólag készek voltak trónra tenni őt. A gyilkossági kísérlet azonban nem válik be: Hófehér almás pitéjét megízlelve a királynő összerogy. A hazatérő törpék gyilkosnak kiáltják ki az ártatlan lányt, és befut Alfonz is, aki Arroganciát meglátva beleszeret a holtnak hitt királynőbe. A palotából időközben kiköltözött professzor végül feléleszti Arroganciát, akiről kiderül, hogy csak a sütőport nem bírja. A történet, amint az illik, hepienddel zárul: Alfonz ellovagol szíve új választottjával, Hófehér pedig ahelyett, hogy a tudós által felkínált trónkövetelési lehetőséggel élne, a törpékkel marad, akik végül befogadják őt.

Gyártás

A film gyártásában részt vett személyek a következők:

Szereplők

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Hófehér témában.

Sablon:Magyar rajzfilm

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hófehér&oldid=18022221”