„Bányamúzeum (Salgótarján)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Robot: Salgótarjáni_Bányamúzeum_.jpg cseréje a következőre: Salgótarjáni_Bányamúzeum.jpg (requeste… |
OH 229. o. földalatti vs. föld alatti |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
A kiállítóterem udvarán került kialakításra a skanzen, ahol mozdonyok, csillék, szállítóvagonok kaptak helyet. Három keskenynyomtávú vasútvonalon a körbejárható szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett térkép segít értelmezni. |
A kiállítóterem udvarán került kialakításra a skanzen, ahol mozdonyok, csillék, szállítóvagonok kaptak helyet. Három keskenynyomtávú vasútvonalon a körbejárható szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett térkép segít értelmezni. |
||
== A |
== A föld alatti bányamúzeum == |
||
A múzeumegyüttes ezen részében a bányajárás élményeiben részesülhetnek a látogatók. A múzeum lejáratánál található [[Szabó István (szobrász, 1903)|id. Szabó István]] vájárt ábrázoló alkotása. A lejtősakna bal oldalán lármafát, jobb oldalán a [[székvölgy]]i bányatelep haranglábját tekinthetik meg. |
A múzeumegyüttes ezen részében a bányajárás élményeiben részesülhetnek a látogatók. A múzeum lejáratánál található [[Szabó István (szobrász, 1903)|id. Szabó István]] vájárt ábrázoló alkotása. A lejtősakna bal oldalán lármafát, jobb oldalán a [[székvölgy]]i bányatelep haranglábját tekinthetik meg. |
||
A tárószerűen indított lejtősaknát [[1937]]-ben mélyítették, hogy az egykori József akna visszahagyott szénpilléreit, a bennhagyott alsópadot leműveljék. Ezeknek a vágatoknak az egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára. Igyekeztek megőrizni bányajellegét, és közel 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról és annak berendezéséről. |
A tárószerűen indított lejtősaknát [[1937]]-ben mélyítették, hogy az egykori József akna visszahagyott szénpilléreit, a bennhagyott alsópadot leműveljék. Ezeknek a vágatoknak az egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára. Igyekeztek megőrizni bányajellegét, és közel 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról és annak berendezéséről. |
||
A |
A föld alatti bányarendszerben ma muzeális gépek, a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a légvágat zömében az eredeti állapotokat megőrizve reprezentálja a [[19. század|19]]-[[20. század]]i megyei [[szénbányászat]]ot |
||
== Források == |
== Források == |
||
A lap 2016. október 8., 08:01-kori változata
Magyarország első földalatti bányamúzeuma 1965. április 30-án nyílt meg az egykori József lejtősakna épségben lévő vágatrendszerében. A szomszédos bányakolónia egyik volt tiszti lakásában 1985-ben a történeti kiállítás, 1986-ban pedig a külszíni bemutató, 1995-ben a felújított múzeum kiállítása nyílt meg.
A történeti kiállítás
Nógrád megye barnakőszénterülete legnagyobbrészt a Mátra északi és a Cserhát északkeleti részén található. Három nagy vállalat: a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., az Észak-magyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat a szénmedence északi és középső részén termelte a szenet.
A kiállításban a bányász ünnepi viseletek, kiegészítők mellett korabeli szerszámok, világítóeszközök, táró- és aknaképek, üzemi felvételek, térképek, statisztikák és dokumentumok teszik érthetővé a bányászat fejlődését a megyében.
A külszíni bemutató
A kiállítóterem udvarán került kialakításra a skanzen, ahol mozdonyok, csillék, szállítóvagonok kaptak helyet. Három keskenynyomtávú vasútvonalon a körbejárható szállítóeszközök használatát az épület falán elhelyezett térkép segít értelmezni.
A föld alatti bányamúzeum
A múzeumegyüttes ezen részében a bányajárás élményeiben részesülhetnek a látogatók. A múzeum lejáratánál található id. Szabó István vájárt ábrázoló alkotása. A lejtősakna bal oldalán lármafát, jobb oldalán a székvölgyi bányatelep haranglábját tekinthetik meg.
A tárószerűen indított lejtősaknát 1937-ben mélyítették, hogy az egykori József akna visszahagyott szénpilléreit, a bennhagyott alsópadot leműveljék. Ezeknek a vágatoknak az egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára. Igyekeztek megőrizni bányajellegét, és közel 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerhet egy bányáról és annak berendezéséről.
A föld alatti bányarendszerben ma muzeális gépek, a vágathálózat, a portálé, a bemeneti tárórész, a lejtős szállítóvágat, a légvágat zömében az eredeti állapotokat megőrizve reprezentálja a 19-20. századi megyei szénbányászatot
Források
- Salgótarjáni új almanach (szerk. Cs. Sebestyén Kálmán, Szvircsek Ferenc), Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre, Salgótarján, 1997. ISBN 963 7224 440
