„Edward Lawrie Tatum” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
PZoliBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Családja: Számok, évszámok névelőjének egyeztetése, kézi ellenőrzéssel. Lásd: Wikipédia:Botgazdák üzenőfala#A 1990-es AWB
Nincs szerkesztési összefoglaló
9. sor: 9. sor:
|halál helye = [[New York]]
|halál helye = [[New York]]
|halál dátuma = [[1975]]. [[november 5.]] {{életkor-holt|1909|12|14|1975|11|5}}
|halál dátuma = [[1975]]. [[november 5.]] {{életkor-holt|1909|12|14|1975|11|5}}
|ország = {{zászló|Egyesült Államok}} [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
|ország = [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
|állampolgárság = -
|házastárs =
|házastárs =
|élettárs =
|élettárs =

A lap 2016. október 2., 13:16-kori változata

Edward Tatum
Született1909. december 14.
Boulder
Elhunyt1975. november 5. (65 évesen)
New York
Foglalkozásagenetikus
Iskolái
Kitüntetései
A Wikimédia Commons tartalmaz Edward Tatum témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Edward Lawrie Tatum (Boulder, 1909. december 14. - New York, 1975. november 5.) amerikai genetikus. 1958-ban George W. Beadle-vel és Joshua Lederberggel megosztva orvostudományi Nobel-díjat kapott "annak felfedezéséért, hogy a gének kémiai reakciók szabályozásával fejtik ki hatásukat". Tatum Beadle-vel közösen kutatta a Neurospora crassa penészgomba genetikáját és kimutatták, hogy a mutációk megváltoztatják az anyagcsere egyes lépéseit befolyásoló enzimeket és ennek alapján megfogalmazták az "egy gén, egy enzim" elméletet.

Tanulmányai

Edward L. Tatum 1909. december 14-én született a coloradói Boulderben. Apja Arthur Lawrie Tatum kémiát adott elő a Coloradói Egyetemen, anyja pedig Mabel Tatum (lánykori nevén Webb) volt, akinek apja az állami iskolák szuperintendánsaként dolgozott. Edwardnak volt egy ikertestvére is, Elwood, aki azonban nem sokkal születése után meghalt. A család igen sokat költözött, ahogyan Arthur Tatum újabb állásokat kapott különböző egyetemeken míg a farmakológia professzora nem lett. Végül 1925-ben állapodtak meg a madisoni Wisconsini Egyetemen. Edward is ezen az egyetemen szerezte meg BSc oklevelét 1931-ben és MSc, valamint PhD fokozatát 1932-ben, illetve 1934-ben. Disszertációját bakteriológiai témából írta.

Tudományos munkássága

Doktori címének megszerzése után egy évet Hollandiában, az Utrechti Egyetemen töltött, ahol a Staphylococcusok növekedési faktorait kutatta. Visszatérése után 1937-ben felajánlottak neki egy kutatói állást a Stanford Egyetemen, ahol George W. Beadle genetikus a Drosophilák szemszín-mutációja mögötti biokémiát szerette volna kideríteni. Egyúttal a tejiparból is megkeresték, akiknek bakteriológusra volt szükségük a vajtermelés javítására. Tatum a jobb fizetés helyett a kutatást választotta és 1937 és 1941 között a muslica szempigmentjeit kutatta. Már közel voltak a bonyolult biokémiai útvonalak kibogozásához, mikor egy másik csoport leközölte, hogy a szem színét a triptofán egyik metabolitja határozza meg. A csalódott Tatum és Beadle új témát keresett: a Neurospora crassa penészgombában kezdték vizsgálni a mutációk hatását az anyagcserére. Röntgensugárzással mutációkat indukáltak és aztán biokémiai változatokat kerestek a kultúrákban. Aprólékos, nehéz munka volt és megállapodtak, hogy maximum 5 ezer kultúrát néznek végig, de a 299.-ben megtalálták amit kerestek. Kimutatták, hogy a genetikai mutációk enzimreakciók megváltozásához vezetnek; ezután pedig megfogalmazták az "egy gén, egy enzim" hipotézist, ami jelentősen segítette az ekkoriban kezdődő molekuláris genetikai forradalmat.

1945-ben Tatum átment a Yale Egyetemre. Korábbi módszerüket használva az Escherichia coli baktériumban keresett anyagcsere-mutációkat. Egy tehetséges doktorandusza, Joshua Lederberg felfedezte, hogy a baktériumok képesek kicserélni genetikai anyagukat.

1948-ban Tatum visszatért a Stanfordra, ahol 1956-ban megkapta a biokémiai tanszék vezetését. Pár hónappal később azonban családi okokból (elvált feleségétől) New Yorkba költözött, ahol a Rockefeller Intézetnél kapott professzori állást. Itt is maradt egészen haláláig.

Elismerései

Edward Tatum, George W. Beadle és Joshua Lederberg genetikai kutatásaikért 1958-ban orvostudományi Nobel-díjban részesült. 1953-ban Tatum megkapta az Amerikai Kémiai Társaság Remsen-díját. Tagja volt az Amerikai Tudományos Akadémiának, az Amerikai Rákkutató Társaságnak, az Amerikai Filozófiai Társaságnak és az Amerikai Kémiai Társaságnak.

Családja

Edward Tatum az 1930-as évek elején vette feleségül June Altont, akivel a Wisconsini Egyetemen ismerkedett meg. Két lányuk született, Margaret és Barbara Tatum. 1956-ban elváltak, Tatum pedig ugyanebben az évben összeházasodott Viola Kantorral. Viola 1974-ben meghalt, Tatum pedig harmadszor is megnősült, Elsie Berglandot vette feleségül.

Edward L. Tatum 1975. november 5-én halt meg 65 évesen egy szívroham következtében, amit a dohányzás okozta emfizéma súlyosbított.

Források

  1. https://acsmaryland.org/remsen-award/
  2. http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/1958/
  3. https://www.nobelprize.org/nobel_prizes/about/amounts/