„Pentium Pro” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
javítás
a nexgen előbb volt
18. sor: 18. sor:


== Architektúra ==
== Architektúra ==
A Pentium Pro sok változást hozott a Pentium I-hez képest architekturális szempontból. Ez volt az első kereskedelmi forgalomban elérhető CPU, ami az utasításokat [[RISC]]-szerű mikroutasításokká fordította le, majd ezeket nagy sebességgel hajtotta végre. Az 1995-ben bemutatott, első processzorok {{szám|150|MHz}}-es órajellel bírtak és 500 nanométeres technológiával készültek, míg az utolsókat {{szám|200|MHz}}-en, és {{szám|350|nm}}-es csíkszélességgel gyártották. Ez volt az első processzorcsalád, aminek L2-es [[gyorsítótár]]át már a processzor lapkájára integrálták, az addigi alaplapi helyett, így annak sebessége a processzor magjáéval azonos lett, nagymértékben hozzájárulva a teljesítmény növekedéséhez. A futószalagok számát is megnövelték ötről 14-re. 36 bites szélességben, maximum 64 GB memóriát képes megcímezni, továbbá egy alaplapon akár négy processzor is dolgozhat párhuzamosan. A spekulatív utasítás-végrehajtás és a [[regiszterátnevezés]] ennél a processzornál jelent meg először az x86-os processzorok között, ami szintén nagyban növelte a teljesítményt.<ref>{{cite web | url= http://www.intel.com/support/processors/pentiumpro/sb/CS-023719.htm | title=Intel Pentium Pro processors - Datasheets, 2010-08-17}}</ref>
A Pentium Pro sok változást hozott a Pentium I-hez képest architekturális szempontból. A processzor az utasításokat [[RISC]]-szerű mikroutasításokká fordította le, majd ezeket nagy sebességgel hajtotta végre. Az 1995-ben bemutatott, első processzorok {{szám|150|MHz}}-es órajellel bírtak és 500 nanométeres technológiával készültek, míg az utolsókat {{szám|200|MHz}}-en, és {{szám|350|nm}}-es csíkszélességgel gyártották. Ez volt az első processzorcsalád, aminek L2-es [[gyorsítótár]]át már a processzor lapkájára integrálták, az addigi alaplapi helyett, így annak sebessége a processzor magjáéval azonos lett, nagymértékben hozzájárulva a teljesítmény növekedéséhez. A futószalagok számát is megnövelték ötről 14-re. 36 bites szélességben, maximum 64 GB memóriát képes megcímezni, továbbá egy alaplapon akár négy processzor is dolgozhat párhuzamosan. A spekulatív utasítás-végrehajtás és a [[regiszterátnevezés]] ennél a processzornál jelent meg először az x86-os processzorok között, ami szintén nagyban növelte a teljesítményt.<ref>{{cite web | url= http://www.intel.com/support/processors/pentiumpro/sb/CS-023719.htm | title=Intel Pentium Pro processors - Datasheets, 2010-08-17}}</ref>


=== Specifikációk ===
=== Specifikációk ===

A lap 2016. szeptember 28., 12:59-kori változata

Pentium Pro

Gyártás1995. november 1. - 1998
TervezőIntel
GyártóIntel
Max CPU órajel150 MHz - 200 MHz
FSB sebességek60 MHz, 66 MHz
Gyártás technológia méret0,50 µm - 0,35 µm
Utasításkészletx86
MikroarchitektúraP6
Magok száma1
TokozásSocket 8
ElődPentium I
UtódPentium II
A Pentium Pro weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pentium Pro témájú médiaállományokat.

A Pentium Pro az Intel által kifejlesztett, és 1995 novemberében bemutatott x86-os, hatodik generációs mikroprocesszor-család. Eredetileg szerverekben való felhasználásra tervezték, emiatt nem lett annyira közismert, mint az előd Pentium I, vagy az utód Pentium II.

Architektúra

A Pentium Pro sok változást hozott a Pentium I-hez képest architekturális szempontból. A processzor az utasításokat RISC-szerű mikroutasításokká fordította le, majd ezeket nagy sebességgel hajtotta végre. Az 1995-ben bemutatott, első processzorok 150 MHz-es órajellel bírtak és 500 nanométeres technológiával készültek, míg az utolsókat 200 MHz-en, és 350 nm-es csíkszélességgel gyártották. Ez volt az első processzorcsalád, aminek L2-es gyorsítótárát már a processzor lapkájára integrálták, az addigi alaplapi helyett, így annak sebessége a processzor magjáéval azonos lett, nagymértékben hozzájárulva a teljesítmény növekedéséhez. A futószalagok számát is megnövelték ötről 14-re. 36 bites szélességben, maximum 64 GB memóriát képes megcímezni, továbbá egy alaplapon akár négy processzor is dolgozhat párhuzamosan. A spekulatív utasítás-végrehajtás és a regiszterátnevezés ennél a processzornál jelent meg először az x86-os processzorok között, ami szintén nagyban növelte a teljesítményt.[1]

Specifikációk

A Pentium Pro családban összesen 6-féle processzor jelent meg:

Név Bevezetés éve Mag órajele Tranzisztorok száma
milliókban (CPU + L2)
L2 mérete
Pentium Pro 150 1995 150 MHz 5,5 + 15,5 256 KiB
Pentium Pro 166 1995 166 MHz 5,5 + 31 512 KiB
Pentium Pro 180 1995 180 MHz 5,5 + 15,5 256 KiB
Pentium Pro 200 (256 KB) 1995 200 MHz 5,5 + 15,5 256 KiB
Pentium Pro 200 (512 KB) 1996 200 Mhz 5,5 + 31 512 KiB
Pentium Pro 200 (1 MB) 1997 200 Mhz 5,5 + 62 1 MiB

Az összes processzor 64 bit széles adatbusszal rendelkezik, és 16 KiB-os L1 gyorsítótárral.[2]

Utóélet

1998-ban az Intel kiadta a 300/333 Mhz-es Pentium II Overdrive-okat, abból a szándékból, hogy leváltja vele a Pentium Pro-kat. Ezek bár 512 KiB gyorsítótárral rendelkeztek, viszont csak 2 processzor működhetett párhuzamosan, így ez a processzor nem mutatta fel a Pentium Pro-k összes előnyét.

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

  • AMD K5 – egy 1996-os konkurens, amely belsőleg szintén RISC utasításokat használ