„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 0
17. sor: 17. sor:
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''.


Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát, a Magyar Állami Leányiskolát, és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra).
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a [[Transilvania Egyetem]] szárnya), a Magyar Állami Leányiskolát (jelenleg az Unirea líceum), és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra, a megyei tanács, és a fellebbviteli bíróság osztozik rajta).


==Leírása==
==Leírása==

A lap 2016. szeptember 28., 06:24-kori változata

Kapu utcai kapu
A kapu a 19. században
A kapu a 19. században
OrszágRománia
TelepülésBrassó
HelyBrassó
Építési adatok
Építés éve15. század
Rekonstrukciók évei1524, 1725
Bezárás1857
Lebontás éve1857
Típuskapu
Elhelyezkedése
Kapu utcai kapu (Brassó belváros)
Kapu utcai kapu
Kapu utcai kapu
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapu utcai kapu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A brassói Kapu utcai kapu (románul: Poarta Străzii Porții vagy Poarta Principală) a Kapu utca északkeleti végén helyezkedett el. Poarta Moldavica (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet értelmében a moldvai kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és ezen keresztül hagyták el azt.

Története

Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, Zsigmond magyar király felhívására, és a 15. század első felében készültek el. A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az Üstkészítők utcája (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. 1537-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített órát helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a Fekete templom és a Városháza órái után).

1613-ban megerősítették a bástyákat, Báthory Gábor esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a Csizmadia-zwingert.

Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802-es földrengés helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Kertsch-villát (ennek a helyén áll ma a Modarom épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a CFR regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a Transilvania Egyetem szárnya), a Magyar Állami Leányiskolát (jelenleg az Unirea líceum), és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra, a megyei tanács, és a fellebbviteli bíróság osztozik rajta).

Leírása

A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt. A városon kívülről a külső bástyába egy felvonóhídon lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt). A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.

Források

  • Poarta Străzii Porții. brasov.ro, 2010. június 29. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
  • Mihăilescu, Teofil. Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban (román nyelven). Brassó: Libris. ISBN 9786061904006 (2014) 
  • Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag. ISBN 9783412206024 (2010) 
  • Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chroniken (német nyelven). Bukarest: Kriterion. ISBN 9789732601440 (1981) 
  • Pascu, Ștefan. Voievodatul Transilvaniei II (román nyelven). Kolozsvár: Dacia (1979) 
  • Petraru, Ștefan; Catrina, Constantin. Brașovul Memorial (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-Turism (1975) 
  • Onciu, Camelia. „Cele șapte porți ale Brașovului”, Monitorul Expres, 2013. június 7. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 26.)