„Kapu utcai kapu” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a 0 |
|||
17. sor: | 17. sor: | ||
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''. |
1613-ban megerősítették a bástyákat, [[Báthory Gábor erdélyi fejedelem|Báthory Gábor]] esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a ''Csizmadia-[[zwinger]]t''. |
||
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát, a Magyar Állami Leányiskolát, és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra). |
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az [[1802]]-es [[földrengés]] helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a [[Kertsch-villa|Kertsch-villát]] (ennek a helyén áll ma a ''Modarom'' épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a [[Căile Ferate Române|CFR]] regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a [[Transilvania Egyetem]] szárnya), a Magyar Állami Leányiskolát (jelenleg az Unirea líceum), és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra, a megyei tanács, és a fellebbviteli bíróság osztozik rajta). |
||
==Leírása== |
==Leírása== |
A lap 2016. szeptember 28., 06:24-kori változata
Kapu utcai kapu | |
A kapu a 19. században | |
A kapu a 19. században | |
Ország | Románia |
Település | Brassó |
Hely | Brassó |
Építési adatok | |
Építés éve | 15. század |
Rekonstrukciók évei | 1524, 1725 |
Bezárás | 1857 |
Lebontás éve | 1857 |
Típus | kapu |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 40″, k. h. 25° 35′ 42″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kapu utcai kapu témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A brassói Kapu utcai kapu (románul: Poarta Străzii Porții vagy Poarta Principală) a Kapu utca északkeleti végén helyezkedett el. Poarta Moldavica (Moldvai kapu) néven is említik, mivel egy 1602-es rendelet értelmében a moldvai kereskedők csak ezen a kapun léphettek be a városba, és ezen keresztül hagyták el azt.
Története
Brassó várfalait 1395-ben kezdték építeni, Zsigmond magyar király felhívására, és a 15. század első felében készültek el. A kapu a legelső várfalakkal együtt épült, az Üstkészítők utcája (későbbi nevén Kapu utca) végén. Az 1519-es tűzvész elpusztította a kaput és a Kapu utca nagy részét; ezeket 1522-1524 között építették újjá. 1537-ben felépítették a kapu tornyát, melyre egy freskókkal díszített órát helyeztek (ez volt a harmadik toronyóra Brassóban, a Fekete templom és a Városháza órái után).
1613-ban megerősítették a bástyákat, Báthory Gábor esetleges ostromától tartva. 1651-ben újjáépítették a tornyot. Ugyanebben az időszakban egy keskenyebb védőfalat is emeltek, mely közrezárta a Csizmadia-zwingert.
Az 1650-es, 1689-es, 1718-as földrengések és tűzvészek megrongálták a kaput. 1724-1725 között ismét újjáépítették a kapubástyát és az erődítményeket, azonban az 1802-es földrengés helyrehozhatatlanul megrongálta azokat. 1857-ben lebontották a kaput és hozzá tartozó falakat. A helyén később felépítették a Kertsch-villát (ennek a helyén áll ma a Modarom épület), a Gyertyánfy- és a Bachmeyer-házat, a Pénzügyi Palotát (jelenleg itt működik a városháza), a Magyar Ipariskolát (jelenleg a CFR regionális igazgatósága), a Magyar Kereskedelmi Akadémiát (jelenleg a Transilvania Egyetem szárnya), a Magyar Állami Leányiskolát (jelenleg az Unirea líceum), és az Igazságügyi Palotát (jelenleg a megyei prefektúra, a megyei tanács, és a fellebbviteli bíróság osztozik rajta).
Leírása
A kapu voltaképpen egy száz méter hosszú erődítmény-komplexum volt. A városon kívülről a külső bástyába egy felvonóhídon lehetett bejutni (ez a jelenlegi Modarom épület helyén volt), mely a várfal körüli vizesárok fölött vezetett át. A patkó alakú külső bástya udvarából a középső kapun keresztül lehetett továbbhaladni. A középső kapu megközelítőleg a jelenlegi CFR-épület helyén állt, fölötte volt az őrszoba és a fegyverraktár. Innen egy hosszú, fedett folyosó vezetett a belső kapuig (ez körülbelül a Kapu utca és a Barátok utcája kereszteződésénél állt). A kapubástya mellett a várfal két méter széles és hat méter magas volt.
Források
- Poarta Străzii Porții. brasov.ro, 2010. június 29. (Hozzáférés: 2016. szeptember 27.)
- Mihăilescu, Teofil. Brașov: Atmosferă, arhitectură și spațiu urban (román nyelven). Brassó: Libris. ISBN 9786061904006 (2014)
- Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen – Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag. ISBN 9783412206024 (2010)
- Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chroniken (német nyelven). Bukarest: Kriterion. ISBN 9789732601440 (1981)
- Pascu, Ștefan. Voievodatul Transilvaniei II (román nyelven). Kolozsvár: Dacia (1979)
- Petraru, Ștefan; Catrina, Constantin. Brașovul Memorial (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-Turism (1975)
- Onciu, Camelia. „Cele șapte porți ale Brașovului”, Monitorul Expres, 2013. június 7. (Hozzáférés ideje: 2016. szeptember 26.)