„Páger Antal (színművész)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Bartek-Blf (vitalap | szerkesztései)
65 szerkesztés
→‎Válogatott filmográfia: Philemon és Baucisz
134. sor: 134. sor:
* [[Isten hozta, őrnagy úr!]] (1969) – Tomaji plébános
* [[Isten hozta, őrnagy úr!]] (1969) – Tomaji plébános
* A varázsló (1969) – Csilli Csalla bácsi, a varázsló
* A varázsló (1969) – Csilli Csalla bácsi, a varázsló
* [[A fekete város]] (tv-film, 1971)
* [[A fekete város (televíziós sorozat)|A fekete város]] (tv-film, 1971)
* [[Fuss, hogy utolérjenek!]] ([[1972]]) – Tanár úr
* [[Fuss, hogy utolérjenek!]] ([[1972]]) – Tanár úr
* [[Bob herceg (film, 1972)|Bob herceg]] ([[1972]]) – Tom apó
* [[Bob herceg (film, 1972)|Bob herceg]] ([[1972]]) – Tom apó
* [[Keménykalap és krumpliorr]] 1–4. (1974) – Leopoldi <!-- az imdb-n szereplő 1978 hibás-->
* [[Keménykalap és krumpliorr]] 1–4. (1974) – Leopoldi <!-- az imdb-n szereplő 1978 hibás-->
* [[Fekete gyémántok]] ([[1976]]) – Thibald herceg
* [[Fekete gyémántok]] ([[1976]]) – Thibald herceg
* [[Philemon és Baucisz]] (1978, rend. [[Makk Károly]]) – Öregember
* Szent Kristóf kápolnája (1983) – Esperes
* Szent Kristóf kápolnája (1983) – Esperes
* Különös házasság (1984) - Medve doktor
* Különös házasság (1984) - Medve doktor
* Eltüsszentett birodalom ([[1985]]) – Szépapó
* Eltüsszentett birodalom (1985) – Szépapó
* A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) – A vén bakancsos
* A vén bakancsos és fia, a huszár (1985) – A vén bakancsos
* Elveszett paradicsom (töredék) (1986) – Zoltán apja <!-- A film jelentőségét az adja, hogy a filmet ugyan nélküle fejezték be, mivel Páger meghalt, de olyan rendezői megoldással, hogy a film végén az eredetileg neki szánt szöveget nem mondta el helyette senki, csak ráhagyták a nézőre azt az érzést, hogy itt lett volna az ő szövege.-->
* Elveszett paradicsom (töredék) (1986) – Zoltán apja <!-- A film jelentőségét az adja, hogy a filmet ugyan nélküle fejezték be, mivel Páger meghalt, de olyan rendezői megoldással, hogy a film végén az eredetileg neki szánt szöveget nem mondta el helyette senki, csak ráhagyták a nézőre azt az érzést, hogy itt lett volna az ő szövege.-->

A lap 2016. szeptember 19., 22:13-kori változata

Ez a szócikk a színművészről szól. Hasonló címmel lásd még: Páger Antal (egyértelműsítő lap).
Páger Antal
Páger Antal a „Férfihűség” című filmben (1942)
Páger Antal a „Férfihűség” című filmben (1942)
Életrajzi adatok
Született1899. január 29.
Makó
Elhunyt1986. december 14. (87 évesen)
Budapest
SírhelyFarkasréti temető
Házastársa
ÉlettársSzilágyi Bea
Pályafutása
Aktív évek1919–1986
Díjai
Kossuth-díj1965
Kiváló művész1963
További díjakKossuth-díj (1965)
Páger Antal IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Páger Antal témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Páger Antal (Makó, 1899. január 29.[1] – Budapest, 1986. december 14.) Kossuth-díjas magyar színművész, kiváló művész.

Családja

Iparoscsaládban született Makón, édesapja, Páger Sándor csizmadia volt, édesanyja Czimbrik Rozália, aki jegyszedőként dolgozott a makói Hollósy Kornélia színháznál, fiát gyakran elvitte az előadásokra. Hét testvére közül négy korán meghalt.

Élete

Páger Antal 1928 körül

Gyermekkorában a zene és a festészet érdekelte, később fordult a színház felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte hegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe).

Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott Makóra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a székesfehérvári színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.

Az első világháború alatt Olaszországban szolgált. Utána visszakerült társulatához Székesfehérvárra (1919–1922), majd játszott Kecskeméten (1922–1924), Pécsett (1924–1925). Nagyváradon egy évadon keresztül, az 1925–1926-os évben, majd 1926 és 1930 között a Szegedi Nemzeti Színház tagja volt. Szegedről Beöthy hívta 1931-ben Budapestre, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a Vígszínházban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 pengőt kapott.

A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. 1932-ben lépett először a felvevőgép elé. Kabos Gyulával és Dajka Margittal a főszerepben eljátszotta a "Piri mindent tud" című film egyik főszerepét, ám a filmvígjáték a jó poénok ellenére anyagilag megbukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az 1944 előtti filmek egyik legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. „Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt” – vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere, a kevés próbával tökéletes alakításokat, és kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók, és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. sztárgázsit is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori legnagyobb színészei, így közöttük Páger is.

1933-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel 1933. május 16.-án Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött.[2] Ekkor vették meg a Páger-villát, majd itt születtek meg lányai, Judit (1940) és Júlia (1942).

A háború előtt a művészvilágban jobboldali nézeteket képviselt, antiszemita művekben is szerepet vállalt. Egyik pártba sem lépett be, de színészi hírneve botlásait is felnagyította. Végül elmenekült a fővárosból, majd 1944 végén családjával együtt az országból is. 1945-ben belügyminiszteri rendelettel mind a 112 filmjét irredentizmus vádjával indexre tették, és megtiltották azok további forgalmazását.

Emigrációban

1948. január 24-én - két évi ausztriai és hét hónapi franciaországi tartózkodás után - Argentínában telepedett le. Buenos Airesben festő-grafikusként dolgozott. Önálló tárlata volt Venezuelában, Brazíliában a São Pauló-i Biennálén pedig 45 képpel szerepelt. 1948-54 között az argentínai Magyar Színjátszó Társaság vezetője volt. 1951-ben megkapta az argentin állampolgárságot. 1954. augusztus 14-én a Buenos Aires-i Casa de Catalunya színháznál az ő rendezésével, díszlettervezésével és főszereplésével bemutatták Curt Goetz A montevideói ház c. színdarabját. Az 1955-ös évtől kezdődően csak vendégjátékokon vett részt. 1956 augusztusában Bécsből, a számára biztosított különrepülőgéppel, hazatelepült Magyarországra. Az októberi forradalom eseményeitől távol maradt, így hazatelepülése a kommunista kulturális diplomácia sikere volt.

Hazatérése

Sikerei ellenére igazi otthonra nem talált az emigrációban és sokszor gondolt a hazatérésre. Végül kormányengedéllyel 1956 augusztusában érkezett meg Budapestre, rettegve a várható megaláztatásoktól. Hamar kiderült, hogy népszerűsége múlhatatlan, első színházi fellépésén a közönség hatalmas tapsviharral fogadta. Második fénykorában több mint száz tévéjáték és film főszerepét játszotta el, miközben szinte haláláig a Vígszínház színpadán volt, utoljára a Kőműves Kelemen Vándorának énekes-táncos szerepében láthatta a közönség.

Visszakapta egykori villáját, újra megnősült, második felesége Szilágyi Bea (1908–1987), színművésznő, a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára; a Színház- és Filmművészeti Szövetség főtitkára. Klasszikus és modern darabokban, tragédiában, komédiában, groteszkben egyaránt kiválóan alakított. Számtalan kisembert formált meg hitelesen, naturalizmusba hajló parasztábrázolása újdonságnak számított. Időskori szerepei mély humánumot sugároztak. A hatvanas évek elejétől több magyar filmsiker részese volt: Dálnoki Miklós Béla szerepét játszotta a Honfoglalás című filmben, Kéri építészmérnököt a Fűre lépni szabad-ban, Tamburás szerepét a Hattyúdalban, Elnök Jóskát a Húsz órában. 1964-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat kapta - megosztva Saro Urzìval - Vajkay Ákos megformálásáért Ranódy László Pacsirta című filmjében.

Halála

1986. december 14-én, délután otthon készült az esti előadásra. Ebéd után érezte, hogy hőemelkedése van. Szólt feleségének, hogy nem érzi jól magát, és aggódott, hogy rendbe jöjjön az esti előadásra. Hamarosan felszökött a láza és nem használt a gyógyszeres lázcsillapítás sem. Orvos jött hozzá. Végül úgy döntött, hogy lemondja az esti előadást. Mentővel a Kútvölgyi kórházba szállították, de egy óra múlva meghalt. 87 éves volt.

Főbb színpadi szerepei

  • Csehov: Három nővér (Csebutkin, katonaorvos)
    • A dohányzás ártalmasságáról (Nyuhin Ivan Ivanovics)
  • Tolsztoj: Anna Karenina (Karenin)
  • Molnár Ferenc: A testőr (A kritikus)
    • Játék a kastélyban (Turai)
    • A hattyú (Albert herceg, trónörökös)
  • Williams: Macska a forró tetőn (Atyus)
  • Ibsen: John Gabriel Borkman (John Gabriel Borkman)
  • G. B. Shaw: Szent Johanna (Érsek)
  • Goethe: Faust (Philemon)
  • Mrozek: Tangó (Eugeniusz)
  • Szép Ernő: Kávécsarnok (Alajos)
  • Karinthy Ferenc: Különös tárgyalás (Tanú)
  • Gyurkovics: Az öreg (Öreg)
  • Eörsi: Széchenyi és az árnyak (Ápolt)
  • Szakonyi: Adáshiba (Bódog)
  • Békeffi: Egy asszonygyilkos vallomása (Rose, nyomozó)
  • Bródy - Szörényi: Kőműves Kelemen (Vándor)
  • Fejes - Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem (Személyzetis)
  • Garcia Lorca: Donna Rosita (Nagybácsi)
  • O’Neill: Eljő a jeges (Harry Hope)
  • Sartre: Altona foglyai (Az apa, hajógyáros)
  • Nash: Az esőcsináló (Starbuck)
  • Nicolaj: Hárman a padon (Luigi Lapaglia)
  • Chase: Barátom, Harvey (Elwood P. Dowd)
  • De Filippo: A cilinder (Agostino)
  • Brandon: Charlie nénje (Sir Francis Topplebee ezredes)
  • Patrick: Teaház az augusztusi Holdhoz (Sakini)

Válogatott filmográfia

Páger Antal Bordy Bellával A varieté csillagai című 1939-es filmben (a fénykép 1938-ban készült)

Díjak és kitüntetések

Fájl:Statue of Antal Páger.jpg
A színész szobra a Hagymaházban, mellette a falon a Páger Antal-színészdíj 2009-es átadását hirdető plakát
Páger Antal és felesége, Szilágyi Bea sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-1-84/85.

Emlékezete

Forrás

  1. ↑ Születése bejegyezve a makói polgári anyakönyv 122/1899. száma alatt.
  2. ↑ Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1933. év, 674. folyószám.
  3. ↑ Egyetlen mozi sincs a makói térségben - Délmagyar.hu

Külső hivatkozások

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Páger_Antal_(színművész)&oldid=17953991”