„Hongkongi dollár” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Montecuccoli07 (vitalap | szerkesztései)
3 487 szerkesztés
Montecuccoli07 (vitalap | szerkesztései)
3 487 szerkesztés
53. sor: 53. sor:
== Bankjegyek ==
== Bankjegyek ==
Az 1860-as évektől jelentek meg az első, brit kereskedelmi bankok által kibocsájtott bankjegyek. 1935 –ben a gazdasági világválság hatására Hongkong letért az ezüstalapú dollárról, ezt követően 15.36 – 16.45 hongkongi dollár ért egy brit [[font sterling]]et, az ez évben kibocsájtott ''One Dollar Currency Note Ordinance'' értelmében először kerültek forgalomba a ''Government of Hong Kong'' – a gyarmati kormányzóság [[V. György brit király|V. György]] király (1910-1936) portrés 1 dollárosai. 1936-tól a brit kormány fixálta a hongkongi dollár árfolyamát, 1 dollár = 1 brit shilling és 3 penny, azaz 1/16 –od font (1 font = 20 shilling = 240 penny = 960 farthing). 1941-től érmehiány miatt a kormányzóság papír 1, 5 és 10 centes jegyeket is kibocsájtott. A második világháború idején, a japán megszállás alatt a yen vált egyedüli törvényes fizetőeszközzé. A brit fennhatóság 1945-ös helyreállítása után folytatódott a kereskedelmi bankok papírpénz kibocsájtása, a gyarmati kormányzóság pedig VI. György (1936-1952) és II. Erzsébet (1952- ) portrés 1, 5, 10 centeseket és 1 dollárosokat nyomtattatott.<ref> Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994</ref>
Az 1860-as évektől jelentek meg az első, brit kereskedelmi bankok által kibocsájtott bankjegyek. 1935 –ben a gazdasági világválság hatására Hongkong letért az ezüstalapú dollárról, ezt követően 15.36 – 16.45 hongkongi dollár ért egy brit [[font sterling]]et, az ez évben kibocsájtott ''One Dollar Currency Note Ordinance'' értelmében először kerültek forgalomba a ''Government of Hong Kong'' – a gyarmati kormányzóság [[V. György brit király|V. György]] király (1910-1936) portrés 1 dollárosai. 1936-tól a brit kormány fixálta a hongkongi dollár árfolyamát, 1 dollár = 1 brit shilling és 3 penny, azaz 1/16 –od font (1 font = 20 shilling = 240 penny = 960 farthing). 1941-től érmehiány miatt a kormányzóság papír 1, 5 és 10 centes jegyeket is kibocsájtott. A második világháború idején, a japán megszállás alatt a yen vált egyedüli törvényes fizetőeszközzé. A brit fennhatóság 1945-ös helyreállítása után folytatódott a kereskedelmi bankok papírpénz kibocsájtása, a gyarmati kormányzóság pedig VI. György (1936-1952) és II. Erzsébet (1952- ) portrés 1, 5, 10 centeseket és 1 dollárosokat nyomtattatott.<ref> Albert Pick: Standard Catalog of World Paper Money - seventh edition, general issues, volume two - Krause Publications Iola Wisconsin 1994</ref>
[[File:HK Museum of History One Dollar Banknote Legal Tender 1935 Printed in UK.JPG|thumb|A hongkongi brit gyarmati kormányzóság (Government of Hong Kong) által 1935-ben kibocsájtott 1 dolláros pénzjegy V. György brit király portréjával. Ebből a típusból 1936-tól szintén lila, majd 1941-től kék, végül 1949-ben zöld színben VI. György, 1952 és 1959 között pedig II. Erzsébet portréváltozatok is forgalomba kerültek. ]]

Hong Kong papírpénz kibocsájtásának érdekessége, hogy ott [[Nagy-Britannia]] és [[Makaó]] mellett napjainkra egyedüliként maradt fenn a kereskedelmi bankok bankjegykiadási privilégiuma. Közülük a legjelentősebbek a ''Chartered Bank of India, Australia and China'', a későbbi ''Chartered Bank'', jelenleg ''Standard Chartered Bank'', a ''Mercantile Bank of India'', későbbi nevén ''Mercantile Bank'' és a ''Hong Kong & Shanghai Banking Corporation'' (HSBC) voltak. Hong Kong 1997-es Kínának történő visszaadása előtt három évvel a Bank of China is megkapta a bankjegykiadás jogát. A különböző kereskedelmi bankok az évek során 1, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 500 és 1000 dolláros címleteket bocsájtottak ki.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/ASI/HKG/HKG.htm</ref> A brit gyarmati kormányzóság, a ''Government of Hong Kong'' 1 dolláros forgalmi, valamint 1, 5 és 10 centes szükség jegyeket adott ki, jellemzően az aktuális brit uralkodó portréjával. Az 1 dollárost 1960-tól érmére cserélték. A [[II. Erzsébet]] portrés papír 1 centeseket azonban egészen 1995-ig folyamatosan nyomtatták, kuriózumként, elsősorban a gyűjtők számára.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/ASI/HKG/HKG-GOV.htm</ref>
Hong Kong papírpénz kibocsájtásának érdekessége, hogy ott [[Nagy-Britannia]] és [[Makaó]] mellett napjainkra egyedüliként maradt fenn a kereskedelmi bankok bankjegykiadási privilégiuma. Közülük a legjelentősebbek a ''Chartered Bank of India, Australia and China'', a későbbi ''Chartered Bank'', jelenleg ''Standard Chartered Bank'', a ''Mercantile Bank of India'', későbbi nevén ''Mercantile Bank'' és a ''Hong Kong & Shanghai Banking Corporation'' (HSBC) voltak. Hong Kong 1997-es Kínának történő visszaadása előtt három évvel a Bank of China is megkapta a bankjegykiadás jogát. A különböző kereskedelmi bankok az évek során 1, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 500 és 1000 dolláros címleteket bocsájtottak ki.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/ASI/HKG/HKG.htm</ref> A brit gyarmati kormányzóság, a ''Government of Hong Kong'' 1 dolláros forgalmi, valamint 1, 5 és 10 centes szükség jegyeket adott ki, jellemzően az aktuális brit uralkodó portréjával. Az 1 dollárost 1960-tól érmére cserélték. A [[II. Erzsébet]] portrés papír 1 centeseket azonban egészen 1995-ig folyamatosan nyomtatták, kuriózumként, elsősorban a gyűjtők számára.<ref>http://banknote.ws/COLLECTION/countries/ASI/HKG/HKG-GOV.htm</ref>


A lap 2016. szeptember 17., 20:00-kori változata

Hongkongi dollár
(香港圓 (kínaiul))
ISO 4217 kódHKD
DevizajelHK$ (dollár), HK¢ (cent)
OrszágHongkong Hongkong
Infláció
Mértéke2,1% [1]
Árfolyam
Aktuális árfolyamXE Currency Converter
Ehhez rögzítik1 USD = 7,75-7,85 HK$
Hozzá rögzítettHK$ = 1,03 makaói pataca
Váltópénz
cent1/100
Érmék
Használatban10, 20, 50 cent 1, 2, 5, 10 dollár
Bankjegyek
Használatban20, 50, 100, 150, 500, 1000 dollár
Kibocsátó
Központi bankHong Kong Monetary Authority
Weboldala
BankjegynyomdaHong Kong Note Printing Limited
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hongkongi dollár témájú médiaállományokat.

A dollár Hongkong hivatalos pénzneme.

Története

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Érmék

Hongkongi 1866-os 1 dolláros ezüstérme Viktória királynő portréjával.

A britek gyarmatukon 1863-ban kezdték meg az érmék kibocsájtását, ekkor bronz 1 mil (1/10 cent) és 1 centes, valamint ezüst 10 centes került forgalomba, ezeket 1866-tól ezüst 5 és 20 centes, 1/2 és 1 dolláros követte. A csak 1863 és 1866 között vert lyukas 1 mil kivételével 1863 és 1992 között valamennyi hongkongi érmén az aktuális brit uralkodó portréja szerepelt fő motívumként. Az utolsó ezüst érméket, 5 centeseket 1933-ban verték. 1993-tól, Hongkong Kínához való 1997-es visszatérésének előkészületeként az érméken a bauhinia orchidea váltotta II. Erzsébet képmását.[2] Az Octopus-kártya 1997-es bevezetése óta visszaszorult a készpénzes fizetés, főleg az érmék használata, emiatt a kormány 1998 óta nem veretett újat.

Névérték Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Első veret Kibocsátás
10 cent Bauhinia, "Hong Kong" Érték, verés éve 1993 1994. május
20 cent 1993. október
50 cent
1 dollár
2 dollár 1993. január
5 dollár
10 dollár 1994. november

Bankjegyek

Az 1860-as évektől jelentek meg az első, brit kereskedelmi bankok által kibocsájtott bankjegyek. 1935 –ben a gazdasági világválság hatására Hongkong letért az ezüstalapú dollárról, ezt követően 15.36 – 16.45 hongkongi dollár ért egy brit font sterlinget, az ez évben kibocsájtott One Dollar Currency Note Ordinance értelmében először kerültek forgalomba a Government of Hong Kong – a gyarmati kormányzóság V. György király (1910-1936) portrés 1 dollárosai. 1936-tól a brit kormány fixálta a hongkongi dollár árfolyamát, 1 dollár = 1 brit shilling és 3 penny, azaz 1/16 –od font (1 font = 20 shilling = 240 penny = 960 farthing). 1941-től érmehiány miatt a kormányzóság papír 1, 5 és 10 centes jegyeket is kibocsájtott. A második világháború idején, a japán megszállás alatt a yen vált egyedüli törvényes fizetőeszközzé. A brit fennhatóság 1945-ös helyreállítása után folytatódott a kereskedelmi bankok papírpénz kibocsájtása, a gyarmati kormányzóság pedig VI. György (1936-1952) és II. Erzsébet (1952- ) portrés 1, 5, 10 centeseket és 1 dollárosokat nyomtattatott.[3]

A hongkongi brit gyarmati kormányzóság (Government of Hong Kong) által 1935-ben kibocsájtott 1 dolláros pénzjegy V. György brit király portréjával. Ebből a típusból 1936-tól szintén lila, majd 1941-től kék, végül 1949-ben zöld színben VI. György, 1952 és 1959 között pedig II. Erzsébet portréváltozatok is forgalomba kerültek.

Hong Kong papírpénz kibocsájtásának érdekessége, hogy ott Nagy-Britannia és Makaó mellett napjainkra egyedüliként maradt fenn a kereskedelmi bankok bankjegykiadási privilégiuma. Közülük a legjelentősebbek a Chartered Bank of India, Australia and China, a későbbi Chartered Bank, jelenleg Standard Chartered Bank, a Mercantile Bank of India, későbbi nevén Mercantile Bank és a Hong Kong & Shanghai Banking Corporation (HSBC) voltak. Hong Kong 1997-es Kínának történő visszaadása előtt három évvel a Bank of China is megkapta a bankjegykiadás jogát. A különböző kereskedelmi bankok az évek során 1, 5, 10, 20, 25, 50, 100, 500 és 1000 dolláros címleteket bocsájtottak ki.[4] A brit gyarmati kormányzóság, a Government of Hong Kong 1 dolláros forgalmi, valamint 1, 5 és 10 centes szükség jegyeket adott ki, jellemzően az aktuális brit uralkodó portréjával. Az 1 dollárost 1960-tól érmére cserélték. A II. Erzsébet portrés papír 1 centeseket azonban egészen 1995-ig folyamatosan nyomtatták, kuriózumként, elsősorban a gyűjtők számára.[5]

Jelenleg a Hongkong területén forgalomban lévő 20, 50, 100, 500 és 1000 dolláros bankjegyeket három kereskedelmi bank bocsájtja ki, tehát minden címletből párhuzamosan háromféle is forgalomban van, valamint a hongkongi kormány (Government of the Hong Kong Special Administrative Region) 2002 és 2007 között papír, 2007 óta műanyag 10 dollárosokat is kiad. A három kereskedelmi bank közül az évszázados angol gyarmati múlt örökségeként kettő brit multinacionális pénzintézetek tulajdona, ezek a The Hongkong and Shanghai Banking Corporation Limited (HSBC, 香港上海滙豐銀行有限公司), és a Standard Chartered Bank (Hong Kong) Limited (SCB, 渣打銀行(香港)有限公司), a harmadik a kínai Bank of China (Hong Kong) Limited (BOCHK, 中國銀行(香港)公司).[6] A forgalomban lévő papírpénzek több, mint felét a HSBC bocsátotta ki 2003-ban.

A HSBC Stitt becenevű oroszlánszobra, a bank egyik legfontosabb jelképe. Eredetileg az HSBC sanghaji székháza főbejáratának díszítésére rendelte meg Alexander Stephen (1862-1924) bankár Henry Poole (1873-1928) szobrászművésztől a később Stephen és Stitt néven híressé vált brit oroszlán szoborpárt. A két oroszlán az 1970-es évektől jelent meg az HSBC bankjegyein, Stitt az 1993-as, a 2003-as és a 2010-es szériák valamennyi bankjegyének fő motívuma.

2003-as sorozat

2009. szeptember 9-én a Standard Chartered Bank 150 dolláros emlékbankjegyet bocsátott ki,[7] a bank fennállásának 150. évfordulója alkalmából. Ez a világon az első ilyen címletű bankjegy, amelyből 1 milliót hozott forgalomba.[8]

Névérték Szín Leírás
Előoldal Hátoldal
Hongkong és Shanghai Banking Corporation sorozata
20 dollár kék oroszlán Viktória-csúcs
50 dollár zöld Po Lin Csan buddhista kolostor
100 dollár vörös Csing Ma-híd
500 dollár barna Hongkongi Nemzetközi Repülőtér
1000 dollár - Kongresszusi és Kiállítási Központ, Viktória-kikötő
Bank of China (Hongkong) sorozata
20 dollár kék Bank of China-torony Csúcs-torony
50 dollár zöld Hongkongi Kulturális Központ és Béke Múzeum
100 dollár vörös Csing Ma-híd
500 dollár barna Hongkongi Nemzetközi Repülőtér
1000 dollár narancssárga Hongkongi Kongresszusi és Kiállítóközpont és Központi Pláza
Standard Chartered Bank (Hongkong) sorozata
20 dollár kék kínai sárkányfejes ponty Hongkong az 1850-es években
50 dollár zöld kínai sárkányfejes teknősbéka Hongkong az 1890-es években
100 dollár vörös Qilin Hongkong az 1930-as években
500 dollár barna Fenghuang Hongkong az 1970-es években
1000 dollár narancssárga Kínai sárkány Hongkong a 2000-es években

2010-es sorozat

2010-2012 között megújítják a bankjegyeket. Az elsőt, az új 1000 dolláros bankjegyet 2010. december 7-én adták ki,[9] a második, az 500 dolláros bankjegy pedig 2011. február 22-én került forgalomba.[10]

2011 novemberétől adják ki a 20, 50, 100 dolláros bankjegyeket. Mindhárom bankjegyet 3 sorozatban adja ki 3 bank.[11] 2012. január 11-én a 20 dolláros bankjegyeket bocsátották ki.[12]

Névérték Szín Leírás Dátumok
Előoldal Hátoldal Nyomtatás Kibocsátás
Hongkong és Shanghai Banking Corporation sorozata
20 dollár kék oroszlán és a HSBC épülete Őszi-fesztivál 2011 2012. január 11.[12]
50 dollár zöld Tavaszi Lámpás-fesztivál
100 dollár vörös HKSAR Létrehozásának Napja
500 dollár barna Hold újév 2010 2011. február 22.[10]
1000 dollár narancssárga Sárkányhajó-fesztivál 2010. december 7.[9]
Bank of China (Hongkong) sorozata
20 dollár kék Bank of China-torony Repulse-öböl 2011 2012. január 11.[12]
50 dollár zöld Tung Ping Chau
100 dollár vörös Oroszlán-kő
500 dollár barna Főszigeti-víztároló 2010 2011. február 22.[10]
1000 dollár narancssárga Victoria-öböl 2010. december 7.[9]
Standard Chartered Bank (Hongkong) sorozata
20 dollár kék kínai sárkányfejes ponty abakusz és a bináris kód 2011 2012. január 11.[12]
50 dollár zöld kínai sárkányfejes teknősbéka kombinációs zár
100 dollár vörös Csi-lin nyomtatott áramkörök
500 dollár barna Fenghuang hagyományos arc diagramja és biometria 2010 2011. február 22.[10]
1000 dollár narancssárga Kínai sárkány Érme a Tang-dinasztia korából és chipkártya 2010. december 7.[9]

Jegyzetek

Források

További információk

Kapcsolódó szócikkek

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hongkongi_dollár&oldid=17947600”