„Szeniorátus” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Bródy János szövege |
a |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A '''szeniorátus''' (vagy ''' |
A '''szeniorátus''' (vagy '''szeniritás''') olyan trónöröklési rend, amely szerint a [[patriarchális]] nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfitagja örökölte a hatalmat: rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse. A sztyeppei népeknél szokásos volt, az [[Árpád-ház]] tagjai esetében leginkább a korai, 10-11. századi időszakban érvényesült, míg fel nem váltotta a [[primogenitúra]]. |
||
== A magyar történelemben == |
== A magyar történelemben == |
||
A lap 2016. szeptember 7., 16:03-kori változata
A szeniorátus (vagy szeniritás) olyan trónöröklési rend, amely szerint a patriarchális nagycsaládban a legidősebb, vezetésre alkalmas férfitagja örökölte a hatalmat: rendszerint az elhunyt bátyja, öccse vagy unokaöccse. A sztyeppei népeknél szokásos volt, az Árpád-ház tagjai esetében leginkább a korai, 10-11. századi időszakban érvényesült, míg fel nem váltotta a primogenitúra.
A magyar történelemben
„[1]”KOPPÁNY:
Ősi joggal
Engem választ majd az ország
Árpád népe, hej
TORDA:
Ősi jognál
erősebb az ősi érdek
Nem tudja senki, a harcunk majd hol dől el
A szeniorátust Géza fejedelem törölte el. Halála után a szenioritás elvéből Koppány hatalma következett volna, és ez okozta a konfliktust Géza fiával, aki viszont a primogenitúra elve alapján tartott igényt a trónra. Első keresztény magyar királyunk így lett elsőszülött fia, I. (Szent) István.[2]
Források
Jegyzetek
- ↑ Részlet az István, a király című rockoperából, Bródy János verse
- ↑ http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/tortenelmunk/item/2622-t%C3%B6rt%C3%A9nelmi-paradoxonjaink-b%C3%A9kly%C3%B3j%C3%A1ban
|
Ez a történelmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |