„Nagymuzsaly” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
57. sor: | 57. sor: | ||
[[1910]]-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar. |
[[1910]]-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar. |
||
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]ához tartozott. |
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Beregszászi járás|Tiszaháti járás]]ához tartozott. |
||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
A lap 2016. szeptember 6., 15:26-kori változata
Nagymuzsaly (Мужієве) | |||
Falusi tanács | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás | Beregszászi járás | ||
Község | Beregszász község | ||
Rang | falu | ||
Polgármester | Ficáj László Ivanovics | ||
Irányítószám | 90 260 | ||
Körzethívószám | +380 3141 71 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2086 fő (2001) +/- | ||
Magyar lakosság | 1714 | ||
Népsűrűség | 1862 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 118 m | ||
Terület | 11,2 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″ | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymuzsaly témájú médiaállományokat. |
Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.
Fekvése
A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.
Nevének eredete
Neve szláv személynévből (Muzej) ered.
Története
Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt.
1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, s határát is leiratta.
1280 IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta.
1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.
Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el.
A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.
Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elöl rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.
1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Látnivalók
- Nagymuzsaly temploma késő gótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
- Kismuzsaly középkori templomának romjai.
Híres emberek
Itt született 1750-ben Beregszászi Nagy Pál nyelvtudós.