„Nagymuzsaly” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
Zsuzsakossuth (vitalap | szerkesztései)
57. sor: 57. sor:
[[1910]]-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.
[[1910]]-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.


A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Tiszaháti járás]]ához tartozott.
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Bereg vármegye]] [[Beregszászi járás|Tiszaháti járás]]ához tartozott.


== Látnivalók ==
== Látnivalók ==

A lap 2016. szeptember 6., 15:26-kori változata

Nagymuzsaly (Мужієве)
Falusi tanács
Falusi tanács
Nagymuzsaly címere
Nagymuzsaly címere
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületKárpátalja
JárásBeregszászi járás
KözségBeregszász község
Rangfalu
PolgármesterFicáj László Ivanovics
Irányítószám90 260
Körzethívószám+380 3141 71
Népesség
Teljes népesség2086 fő (2001) +/-
Magyar lakosság1714
Népsűrűség1862 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület11,2 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 49″, k. h. 22° 42′ 21″
Nagymuzsaly (Kárpátalja)
Nagymuzsaly
Nagymuzsaly
Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagymuzsaly témájú médiaállományokat.

Nagymuzsaly (ukránul Мужієве (Muzsijeve / Muzhiyeve), oroszul Мужиево (Muzsijevo / Mužievo), szlovákul Mužjová): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.

Fekvése

A Borzsa-folyó jobb partján fekvő falu Beregszásztól 8 km-re délkeletre található.

Nevének eredete

Neve szláv személynévből (Muzej) ered.

Története

Nagymuzsaly már az őskorban is lakott terület volt.

1232-ben Muse néven említették először. A falu ekkor már két részből állott: Keleti részén királyi népek laktak, nyugati része várföld volt, melyet II. András adott a beregi királyi uradalom gondnokának, s határát is leiratta.

1280 IV. László király Eberhard fia Kunch ispánnak adományozta.

1377-ben Kunch ispán fia Eberhardt fia Péter lampertszászi bíró Magyar Pálnak 50 márkáért eladta tartozékaival együtt.

Kismuzsaly egykori 14. századi templomának csak romjai állnak, 1657-ben pusztult el.

A falut 1566-ban a tatárok, 1657-ben a lengyelek pusztították el.

Az egyik közeli barlangban 1831-ben mintegy 50 lakos csontvázát találták meg. A határában talált aranyérem leletet is valószínűleg ekkor, a fosztogatók elöl rejtették el. 1657-ben Kismuzsaly lakosai is itt telepedtek le.

1910-ben 1505, túlnyomórészt magyar lakosa volt, ma 2462 lakosából 2035 (80%) a magyar.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.

Látnivalók

  • Nagymuzsaly temploma késő gótikus 15. századi eredetű. Fa harangtornya a 17. század közepén épült.
  • Kismuzsaly középkori templomának romjai.

Híres emberek

Itt született 1750-ben Beregszászi Nagy Pál nyelvtudós.