„Gyürky–Solymossy-kastély” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a A romos mondatkezdő szó előtt volt egy pont. |
a Egy fölösleges "A" betűt levettem. |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
==Leírása== |
==Leírása== |
||
A Kárpát-medence [[felvidék]]i részén volt elterjedt ez a barokk kastélytípus, amilyen stílusban ez a kastéy épült, a [[Trianoni békeszerződés]] után ilyen nem maradt több [[Magyarország]]on, mind közül ez a legdélibb. legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. |
A Kárpát-medence [[felvidék]]i részén volt elterjedt ez a barokk kastélytípus, amilyen stílusban ez a kastéy épült, a [[Trianoni békeszerződés]] után ilyen nem maradt több [[Magyarország]]on, mind közül ez a legdélibb. legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. |
||
A kastélyban a településről elszármazott [[Szabó István (szobrász, 1903)|id. Szabó István]] szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003-ban nyílt meg a „Fába faragott élet” címet viselő állandó emlékkiállítás. |
A kastélyban a településről elszármazott [[Szabó István (szobrász, 1903)|id. Szabó István]] szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003-ban nyílt meg a „Fába faragott élet” címet viselő állandó emlékkiállítás. |
A lap 2016. szeptember 2., 22:55-kori változata
Gyürky–Solymossy-kastély | |
Ország | Magyarország |
Település | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 19° 50′ 02″Koordináták: é. sz. 48° 00′ 34″, k. h. 19° 50′ 02″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyürky–Solymossy-kastély témájú médiaállományokat. |
A kisterenyei 13 hektáros Gyürky–Solymossy-kastély 1790-ben épült, késő barokk stílusú, egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos kastély.
Leírása
A Kárpát-medence felvidéki részén volt elterjedt ez a barokk kastélytípus, amilyen stílusban ez a kastéy épült, a Trianoni békeszerződés után ilyen nem maradt több Magyarországon, mind közül ez a legdélibb. legdélibb példája, Magyarország egyetlen ilyen építménye. 1790 körül építtette a Gyürky család barokk stílusban. A nyugati homlokzat két sarkán lévő „hagymakupolás” oldaltorony teszi jellegzetessé. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisak van. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A második világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd magára hagyták, s földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt.
A kastélyban a településről elszármazott id. Szabó István szobrászművész születésének centenáriumi évfordulóján 2003-ban nyílt meg a „Fába faragott élet” címet viselő állandó emlékkiállítás.
Kastélypark
A 13 hektáros őspark természetvédelmi terület sok fafajjal. Romos állapotban találhatóak a lovarda, az intézői és a cselédlakások. A kastély északi oldalán található a kisterenyei művelődési ház és könyvtár valamint egy óvoda. Kastélykert három díszes kapujából a déli a falu felé, a nyugati a kisterenyei vasútállomás, az északi pedig a Bányatelep felé nyílik. A kastély nyugati sarkai előtt áll Abonyi Lajos és Gyürky Ábrahám egy-egy emlékműve, mindkettő id. Szabó István alkotása.
Képgaléria
-
Bejárat
-
A kastélyhoz vezető út
-
A kastély távolról
-
és közelről
-
Hagymakupola
-
Hátsó rész
-
Kastélypark
-
Szabó István szobra