„Savoyai Mária Lujza lamballe-i hercegné” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a (GR) File renamed: File:MadamedeLamballe.jpg → File:Madame la princesse de Lamballe by Antoine-François Callet (circa 1776, Callet).jpg File renaming criterion #2: Änderung komplett bedeutungsloser… |
a File: → Fájl: |
||
16. sor: | 16. sor: | ||
==Élete== |
==Élete== |
||
===Származása=== |
===Származása=== |
||
[[ |
[[Fájl:Armoiries Savoie-Carignan 1630.svg|left|65px]] |
||
Savoyai Mária Terézia Lujza hercegnő 1749. szeptember 8-án született, a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] fővárosában, [[Torino|Torinó]]ban, a Carignano palotában, a [[Savoya–Carignano-ház]] tagjaként. Apja [[Lajos Viktor carignanói herceg|Lajos Viktor]], Carignano hercege (1721–1778), anyja pedig Christine von Hessen-Rheinfels-Rotenburg német tartománygrófnő (1717–1778) volt. Szülei távoli rokonok voltak, mivel Lajos Viktor herceg anyai nagyapja [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király]] (1666–1732) volt, aki Christine egyik nagynénje (Polyxenia Christina von Hessen-Rheinfels-Rotenburg tartománygrófnő, 1706–1735) férjének, [[III. Károly Emánuel szárd–piemonti király]]nak (1701–1773), Viktor Amadé király fiának volt elsőfokú unokatestvére. Krisztinát rokoni szálak fűzték a [[Bourbon-ház|Bourbonok]]hoz is, ugyanis másik nagynénje, Hessen-Rotenburgi Karolina, a későbbi Condé hercegné férje Lajos Henrik volt, Bourbon hercege. |
Savoyai Mária Terézia Lujza hercegnő 1749. szeptember 8-án született, a [[Szárd Királyság|Szárd–Piemonti Királyság]] fővárosában, [[Torino|Torinó]]ban, a Carignano palotában, a [[Savoya–Carignano-ház]] tagjaként. Apja [[Lajos Viktor carignanói herceg|Lajos Viktor]], Carignano hercege (1721–1778), anyja pedig Christine von Hessen-Rheinfels-Rotenburg német tartománygrófnő (1717–1778) volt. Szülei távoli rokonok voltak, mivel Lajos Viktor herceg anyai nagyapja [[II. Viktor Amadé szárd–piemonti király]] (1666–1732) volt, aki Christine egyik nagynénje (Polyxenia Christina von Hessen-Rheinfels-Rotenburg tartománygrófnő, 1706–1735) férjének, [[III. Károly Emánuel szárd–piemonti király]]nak (1701–1773), Viktor Amadé király fiának volt elsőfokú unokatestvére. Krisztinát rokoni szálak fűzték a [[Bourbon-ház|Bourbonok]]hoz is, ugyanis másik nagynénje, Hessen-Rotenburgi Karolina, a későbbi Condé hercegné férje Lajos Henrik volt, Bourbon hercege. |
||
===Házassága=== |
===Házassága=== |
||
[[ |
[[Fájl:Blason de la ville de Lamballe (Côtes-d'Armor).svg|left|65px]] |
||
Mária Lujza 16 esztendősen, 1767. január 31-én nőül ment a Bourbon-dinasztiából származó Lajos Sándorhoz, Lamballe hercegéhez (1747–1768), Toulouse grófjához, Franciaország egyik leggazdagabb nemesemberéhez, aki [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos király]] egyik – törvényesített származású – dédunokája volt. Az újdonsült házasok nászútjukat a nangis-i kastélyban töltötték, ám az asszony férje csupán 5 hónappal az esküvő után szeretőt vett maga mellé, egy balett-táncosnőt, bizonyos de La Chassaigne kisasszony személyében. |
Mária Lujza 16 esztendősen, 1767. január 31-én nőül ment a Bourbon-dinasztiából származó Lajos Sándorhoz, Lamballe hercegéhez (1747–1768), Toulouse grófjához, Franciaország egyik leggazdagabb nemesemberéhez, aki [[XIV. Lajos francia király|XIV. Lajos király]] egyik – törvényesített származású – dédunokája volt. Az újdonsült házasok nászútjukat a nangis-i kastélyban töltötték, ám az asszony férje csupán 5 hónappal az esküvő után szeretőt vett maga mellé, egy balett-táncosnőt, bizonyos de La Chassaigne kisasszony személyében. |
||
40. sor: | 40. sor: | ||
Folytatta Marie Antoinette szolgálatát, egész addig, míg 1792. augusztus 10-én a feldühödött városi csőcselék meg nem támadta a palotát. (A királyi családot ekkor a Temple-be zárta az ország új kormánya, a Törvényhozási Tanács.) |
Folytatta Marie Antoinette szolgálatát, egész addig, míg 1792. augusztus 10-én a feldühödött városi csőcselék meg nem támadta a palotát. (A királyi családot ekkor a Temple-be zárta az ország új kormánya, a Törvényhozási Tanács.) |
||
[[ |
[[Fájl:Death-of-the-Princess-De-Lamballe-by-Leon-Maxime-Faivre.jpg|thumb|right|240px|Lamballe hercegné halála Léon-Maxime Faivre [[1908|1908-as]] festményén]] |
||
===Meggyilkolása=== |
===Meggyilkolása=== |
A lap 2016. augusztus 25., 09:08-kori változata
Lamballe hercegné | |
Született | Savoyai-Carignanói Mária Lujza Terézia 1749. szeptember 8. Torino, Olaszország |
Elhunyt | 1792. szeptember 3. (42 évesen) Párizs, Franciaország |
Állampolgársága | francia |
Házastársa | Louis Alexandre, Lamballe hercege (1767. január 31. – )[1] |
Szülei | Lajos Viktor carignanói herceg és Christine von Hessen-Rheinfels-Rotenburg |
Foglalkozása | udvarhölgy |
Tisztsége | Surintendante de la Maison de la Reine (1775–1791) |
Halál oka | lincselés |
Lamballe hercegné aláírása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Lamballe hercegné témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Savoyai Mária Lujza Terézia, közismert nevén Lamballe hercegné (Torino, 1749. szeptember 8. – Párizs, 1792. szeptember 3.), a Savoya–Carignano-házból származó hercegné, Louis Alexandre de Bourbonnal kötött házasságát követően a 18. századi francia Versailles-i udvar egyik híres alakja, Mária Antónia francia királyné barátnéja, akit pazarló és fényűző életmódja miatt a francia forradalom idején a köztársasági hatóság letartóztatott, és az eljárás során a felheccelt párizsi csőcselék meglincselt.
Élete
Származása
Savoyai Mária Terézia Lujza hercegnő 1749. szeptember 8-án született, a Szárd–Piemonti Királyság fővárosában, Torinóban, a Carignano palotában, a Savoya–Carignano-ház tagjaként. Apja Lajos Viktor, Carignano hercege (1721–1778), anyja pedig Christine von Hessen-Rheinfels-Rotenburg német tartománygrófnő (1717–1778) volt. Szülei távoli rokonok voltak, mivel Lajos Viktor herceg anyai nagyapja II. Viktor Amadé szárd–piemonti király (1666–1732) volt, aki Christine egyik nagynénje (Polyxenia Christina von Hessen-Rheinfels-Rotenburg tartománygrófnő, 1706–1735) férjének, III. Károly Emánuel szárd–piemonti királynak (1701–1773), Viktor Amadé király fiának volt elsőfokú unokatestvére. Krisztinát rokoni szálak fűzték a Bourbonokhoz is, ugyanis másik nagynénje, Hessen-Rotenburgi Karolina, a későbbi Condé hercegné férje Lajos Henrik volt, Bourbon hercege.
Házassága
Mária Lujza 16 esztendősen, 1767. január 31-én nőül ment a Bourbon-dinasztiából származó Lajos Sándorhoz, Lamballe hercegéhez (1747–1768), Toulouse grófjához, Franciaország egyik leggazdagabb nemesemberéhez, aki XIV. Lajos király egyik – törvényesített származású – dédunokája volt. Az újdonsült házasok nászútjukat a nangis-i kastélyban töltötték, ám az asszony férje csupán 5 hónappal az esküvő után szeretőt vett maga mellé, egy balett-táncosnőt, bizonyos de La Chassaigne kisasszony személyében.
1768-ban a hűtlen férj vérmérgezés következtében hunyt el, a louveciennes-i kastélyban, így Máriából egy rendkívül tehetős és befolyásos özvegyasszony lett, mivel hitvese minden földjét, rangját és pénzét őrá hagyta. Megözvegyülése után a francia királyi udvarba került, ahol az a kivételes megtiszteltetés érte, hogy bekerült Mária Antónia trónörökös hercegné bizalmas barátnői közé.
Ezek után a hercegné felváltva élt a párizsi Toulouse-palotában (Hôtel de Toulouse) és a rambouillet-i kastélyban, s 1769. január 4-én részt vett egykori sógornőjének, Louise Marie Adélaïde de Bourbon-Penthièvre hercegkisasszonynak (1753–1821) eljegyzésén, aki Orléans-i Lajos Fülöppel (1747–1793), Chartres hercegével (a későbbi Egyenlőség Fülöppel) készült frigyre lépni.
1771 májusában az asszony Fontainebleau-ba ment, ahol XV. Lajos király bemutatta őt a későbbi Provence grófnőnek, aki XVI. Lajos egyik sógornője lett, valamint a hercegné Párizsban 1773 októberében jelen lehetett XV. Lajos király egyik dédunokájának, Orléans hercege és Louise Marie Adélaïde hercegné első fiának, Lajos Fülöp hercegnek (1773–1850) születésénél (Orléans-i Lajos Fülöp később, 1830-tól a júliusi forradalom révén Franciaország királya lett).
1774 májusában, XV. Lajos halálával Mária Antónia férje, a néhai király legidősebb unokája lépett a trónra, XVI. Lajos néven. 1775 szeptemberében Lamballe hercegné hivatalosan is a királyné udvartartásának tagja lett, egyben Marie Antoinette főudvarhölgye a versailles-i kastélyban. A legnagyobb befolyással járó poszt elnyerése kiváltotta Versailles arisztokrata hölgyeinek neheztelését és irigykedését.
Új magas társadalmi beosztása és fontos szerepköre révén összeismerkedett Polignac hercegnével, aki 1775 óta ugyancsak a királyné társalkodónői közé tartozhatott, mivel az ő társaságát éppúgy kedvelte Marie Antoinette, mint Lamballe asszonyét. Az özvegy hercegné férje halála óta kínosan ügyelt arra, hogy semmi kompromittáló pletyka ne érhesse őt a magánélete kapcsán, emiatt sokan prűdnek is tartották őt, ami egyedülálló jelenség volt az udvarnál, ahol Polignac asszonyról például több kellemetlen szóbeszéd is terjengett, elsősorban a szerelmi viszonyait illetően. (Az 1789-et megelőző pár évben, a királyellenes hangulat keretében már Lamballe hercegnéről is jelentek meg olyan ízléstelen és rosszmájú, erősen pornográf pamfletek, melyek úgy ábrázolták őt, mint a királyné leszbikus szeretőjét.)
A forradalom idején
1789 októberében az asszony csatlakozott a forradalmárok által házi őrizetben tartott királyi családhoz, akiket az „Asszonyok meneté”-nek nevezett, tragikusan végződő tüntetés során Párizsba hurcoltak és a Tuileriák palotájában őrizet alá vetettek. A hercegné szalonja arra szolgált, hogy ott találkozhasson Mária Antónia a Forradalmi Tanács tagjaival, ahol a királyné azon fáradozott, hogy a Nemzetgyűlést alkotó embereket a férje és az ő oldalára állítsa.
Ameddig Lamballe hercegné párizsi rezidenciája Marie Antoinette rendelkezésére állt a forradalmárokkal való tárgyalások okán, addig az asszony 1791-ben Nagy-Britanniában bérelt ki egy házat, Bath-ban, ahol a lehető legrosszabb végkimenetelre való felkészülés közben megírta végakaratát is, mivel úgy hitte, ha visszatér Párizsba, az számára a biztos halált jelenti majd, ám a királyné iránti hűsége erősebb volt minden félelménél, így visszament a Tuileriákba.
Folytatta Marie Antoinette szolgálatát, egész addig, míg 1792. augusztus 10-én a feldühödött városi csőcselék meg nem támadta a palotát. (A királyi családot ekkor a Temple-be zárta az ország új kormánya, a Törvényhozási Tanács.)
Meggyilkolása
Augusztus 19-én a hercegnét és a királyi gyermekek nevelőnőjét, de Tourzel márkinét elkülönítették a királytól és feleségétől, és a La Force börtönbe szállították őket, viszont Lamballe asszonyt szeptember 3-án elvitték onnan a sietősen felállított bíróság követelésére, akik megpróbálták rávenni a nőt arra, hogy mondja el a következő mondatot: „Tegyen esküt, hogy szereti a szabadságot és az egyenlőséget, és esküdjön, hogy gyűlöli a királyt, a királynét és a monarchiát is!” A hercegné megtagadta a parancsot, mivel még abban a szorongatott helyzetben is lojális maradt a királyhoz és a királynéhoz. Erre a bíróság végül mindössze annyit mondott, hogy: „Vigyék el a hölgyet!” („Élargissez Madame!”) Az őrök azonnal az utcára vitték a nőt, akit a fellázadt párizsi polgárok karmai közé vetettek, akik perceken belül megölték Lamballe hercegnét.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Marie Louise of Savoy című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- ↑ p9122.htm#i91215, 2020. augusztus 7.