„Hargita (hegység)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Visszavontam 2001:738:807:750B:5914:DFB8:CDBE:AC20 (vita) szerkesztését (oldid: 17165657) vandalizmus
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a File: → Fájl:
28. sor: 28. sor:
| pozíciós térkép = Románia
| pozíciós térkép = Románia
}}
}}
[[File:Hargita - 2013.06.17 (1).JPG|thumb|A Hargita csúcsa]]
[[Fájl:Hargita - 2013.06.17 (1).JPG|thumb|A Hargita csúcsa]]
A '''Hargita''' ({{ny-ro|Munții Harghita}}) [[Tűzhányó|vulkáni]] hegyvonulat a [[Keleti-Kárpátok]]ban. Határai északon a Libán-tető, keleten a [[Csíki-medence]], délkeleten a Torjai-hágó, délen a Hatod-hágó, nyugaton a Görgény-Hargita-fennsík.
A '''Hargita''' ({{ny-ro|Munții Harghita}}) [[Tűzhányó|vulkáni]] hegyvonulat a [[Keleti-Kárpátok]]ban. Határai északon a Libán-tető, keleten a [[Csíki-medence]], délkeleten a Torjai-hágó, délen a Hatod-hágó, nyugaton a Görgény-Hargita-fennsík.


72. sor: 72. sor:


==Turizmus==
==Turizmus==
[[File:Olt and Hargita.JPG|thumb|200px|right|Az Olt és a Hargita, naplemente után]]
[[Fájl:Olt and Hargita.JPG|thumb|200px|right|Az Olt és a Hargita, naplemente után]]
===Jelzett útvonalak===
===Jelzett útvonalak===
* [[Fájl:jelzes kekharomszog.jpg|15px]]: [[Vasláb]] – Veres-bükk – Libán-hágó.
* [[Fájl:jelzes kekharomszog.jpg|15px]]: [[Vasláb]] – Veres-bükk – Libán-hágó.

A lap 2016. augusztus 25., 08:11-kori változata

Ez a szócikk a Hargita hegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Hargita (egyértelműsítő lap).
Hargita
A Központi-Hargita hegyei Kápolnásfaluról
A Központi-Hargita hegyei Kápolnásfaluról
HelyHargita és Kovászna megye, Erdély, Románia
HegységKeleti-Kárpátok
Legmagasabb pontMadarasi-Hargita (1801 m)
Típusvulkanikus
Terület~ 1400 km2
Hosszúság60 km
Szélesség30 km
KorNegyedkor
Elhelyezkedése
Hargita (Románia)
Hargita
Hargita
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 15′, k. h. 25° 43′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 25° 43′
Térkép
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Hargita témájú médiaállományokat.
A Hargita csúcsa

A Hargita (románul: Munții Harghita) vulkáni hegyvonulat a Keleti-Kárpátokban. Határai északon a Libán-tető, keleten a Csíki-medence, délkeleten a Torjai-hágó, délen a Hatod-hágó, nyugaton a Görgény-Hargita-fennsík.

Nevének eredete

Johannes Tröster és Georg Kreckwitz úgy vélték, hogy a hegységet a harudokról nevezték el. Benkő József szerint azonban a névfejtés során a két szász történész összetévesztette a hegyet a Nemere-hegységgel, és a Hargita név a dáko-szláv Hori geta, azaz Géták hegye elnevezésből ered.[1] Orbán Balázs indokolatlannak tartotta ezt az etimológiát, szerinte „néveredete bizonynyal ős Székely, melyet a hagyomány, a népek ezen hü okmánytára sem tuda megvédni; a csiki krónikában Héthavas néven szerepel.”[2]

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Leírás

A Hargita a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának (Kelemen-Görgény-Hargita) része. Északon, a Libán-tetőnél kapcsolódik a Görgényi-havasokhoz, délen, a Hatod-hágónál a Baróti-hegységhez, a Torjai-hágónál pedig a Bodoki-hegységhez.

A hegység hossza a gerincvonalon 70 km, szélessége 20–25 km. Három részre tagolódik: Északi-Hargita, Központi-Hargita és Déli-Hargita.

Észak-Hargita

Az Észak-Hargita a Libán-tetőtől a Fertő-nyeregig tart, legmagasabb pontja a Fertő-tető (1589 m).

Az Észak-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Gréces-tető (1128 m), Csík magasa (1152 m), Ölyves-tető (1373 m), Ostoros (1386 m), Vigyázó-kő (1374 m), Fertő-tető (1589 m).

Központi-Hargita

A Központi-Hargita krátermaradványa

A Fertő-nyereg és a Tolvajos-hágó (985 m) között elterülő Központi-Hargitában találhatók a hegység legmagasabb csúcsai. Az 1,7 kilométert is meghaladó hegyek egy hatalmas sztratovulkáni kráter maradványai. Ez a legnagyobb vulkáni hegycsoport a környéken. A félkör alakú kráterperem hegyei: Mihály-havas (1685 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1758 m), Madéfalvi-Hargita (1710 m) és Csicsói-Hargita (1755 m). A Madarasi-Hargitán van a hegység legnagyobb menedékháza amely még 1941-ben épült a magyar kormány támogatásával. A Csicsói-Hargita déli oldalában, 1300–1400 m magasságban található Hargitafürdő, Hargita megye legmagasabban fekvő emberi települése. A hargitafürdői mofetták, gőzlők és a peremvidéken gyakori vasas, magnéziumos, erősen szénsavas ásványvíz-források az erőteljes vulkáni utóműködésről tanuskodnak [1].

A Központi-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Nagy-Madaras (1503 m), Madarasi-Hargita (1801 m), Rákosi-Hargita (1756 m), Mihály havasa (1685 m), Hegyes-kő (1571 m), Madéfalvi-Hargita (1709 m), Csicsói-Hargita (1755 m), Széles vésze (1483 m), Bor hegyese (1379 m).

Déli-Hargita

Fájl:Delhargita.jpg
A Déli-Hargita vonulata a Baróti-medencéből

A Déli-Hargita (régebbi nevén Hermányi-hegység) Hargita megye és Kovászna megye határán helyezkedik el, a Tolvajos-hágó és a Hatod-hágó között. A Tolvajos-hágótól délre helyezkedik el Erdély legnagyobb fellápja, a Lúcs-tőzegláp, amelynek felülete 3 x 4 km, és amelyet a Kormos-patak csapol le. A Déli-Hargita egyetlen hegyi üdülőtelepe az 1250 m-en fekvő Csíkszentimrei Büdösfürdő borvíz-forrásokkal és mofettákkal. Itt találhatók a Hargita legerősebb (99% szén-dioxidot tartalmazó) gázömlései. Az ide vezető rossz út miatt kevés turista, főleg helyiek látogatják.

A Büdösfürdőtől délre van a Déli-Hargita legmagasabb hegyeit, köztük a Kakukk-hegyet (1558 m) magába foglaló vulkáni maradvány. A Fekete-hegy (1368 m) déli lábánál, a Fenyős-patak völgyében található a nemrég újjáépített bodvaji vashámor. A Nagy-Piliskénél (1374 m) a Déli-Hargita két felé ágazik. A Hatod-hágó felé találjuk a Nagy-Murgót, amely a Keleti-Kárpátok vulkáni vonulatának legdélebbi tagja. A Déli-Hargitához sorolható az Olton átnyúló Csomád-hegység, amelynek az épen maradt kettős kráterében található a Szent Anna-tó és a Mohos-tőzegláp.

A Déli-Hargita legmagasabb hegye a Kakukk-hegy (1558 m)

A Déli-Hargita fontosabb hegyei északról délre: Talabor-hegy (1292 m), Nagy-Kő-bükk (1231 m), Gesztenye-szikla (1312 m), Kemence-tető (1193 m), Angyalka-tető (1458 m), Kakukk-hegy (1558 m), Aladár-tető (1370 m), Kapus (1423 m), Mitács (1280 m), Nagy-Piliske (1373 m), Nagy-Murgó (1016 m), Nagy-Csomád (1301 m).

Éghajlat

A felszálló légtömegek miatt aránylag kevés az évi napsütéses órák száma (1600 – 1900 óra). Derült időre nagyobb valószínűséggel számíthatunk január 20. – február 10. között és július 25. – november 10. között. A legmagasabb hegycsúcsokon az évi átlaghőmérséklet 2 °C. A leghidegebb hónap a január (−10 °C), a legmelegebb a június (8 °C) 1500 méternél magasabban. A fagyos napok szeptember végétől június elejéig tartanak, de néha nyáron is előfordulhatnak. A csapadékmennyiség a csúcsokon 1200 mm/év.

Növényzet

Az erdők 1700-1740 méter magasságig terjednek. Ez alatt a fenyvesek az éghajlatnak megfelelően a hegység keleti oldalán 650 méterig ereszkednek le, a melegebb nyugati oldalon 1200 méterig. Bükkösök főleg a nyugati oldal alacsonyabb szintjein fordulnak elő.

A Hargita-hegység geológiai földrajzi kapcsolatai

Fájl:Hargitahegysegeol.jpg
A Hargita-hegység geológiai térképvázlata id. Lóczy Lajos térképei nyomán

A Kárpátok vonulatával párhuzamosan futó belső hegységkoszorú része. Vulkáni eredetű, főleg andezitből áll. Legmagasabb csúcsa a Hargita (1800 m). Északon a Gyergyói és a Kelemen-havasok, valamint a Görgényi-havasok, keleten a Csíki-medence határolják. Délen a Barcaság, a Keresztény-havas, nyugaton a Baróti-hegység képezik a peremét. Erdély két fontos folyója, a Maros és az Olt is a Hargita keleti oldalán ered.

Turizmus

Az Olt és a Hargita, naplemente után

Jelzett útvonalak

A Hargita télen

Hivatkozások

  1. ↑ Benkő: 23. oldal.
  2. ↑ Orbán: XIII. A Hargita

Irodalom

Szépirodalom

  • Tamási Áron: Ábel a rengetegben (Ciceró Kiadó, 1932)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hargita_(hegység)&oldid=17868769”