„Négyfalu” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
71. sor: 71. sor:
== Híres szülöttei ==
== Híres szülöttei ==
* [[Istók János]] ([[Bácsfalu]], [[1873]]. [[június 15.]] – [[Budapest]], [[1972]]. [[február 22.]]) magyar szobrászművész.
* [[Istók János]] ([[Bácsfalu]], [[1873]]. [[június 15.]] – [[Budapest]], [[1972]]. [[február 22.]]) magyar szobrászművész.
* [[Kupcsay Felicián]] [[1876]]. [[június 8.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[február 5.]]) író
* [[Kupcsay Felicián]] ([[Hosszúfalu (Románia)|Hosszúfalu]], [[1876]]. [[június 8.]] – [[Budapest]], [[1964]]. [[február 5.]]) író
* [[Molnár Károly (zeneszerző)|Molnár Károly]] ([[Hosszúfalu (Románia)|Hosszúfalu]], [[1901]]. [[január 19.]] – [[Sepsiszentgyörgy]], [[1985]]. [[március 18.]]) zenepedagógus, zeneszerző, karmester és kórusvezető.
* [[Molnár Károly (zeneszerző)|Molnár Károly]] ([[Hosszúfalu (Románia)|Hosszúfalu]], [[1901]]. [[január 19.]] – [[Sepsiszentgyörgy]], [[1985]]. [[március 18.]]) zenepedagógus, zeneszerző, karmester és kórusvezető.
* [[Tóthpál Dániel]] ([[Türkös]], [[1907]]. [[december 11.]] – Budapest, [[1936]]. [[június 10.]]) erdélyi csángó költő
* [[Tóthpál Dániel]] ([[Türkös]], [[1907]]. [[december 11.]] – Budapest, [[1936]]. [[június 10.]]) erdélyi csángó költő

A lap 2016. augusztus 21., 12:58-kori változata

Négyfalu (Săcele)
Négyfalu címere
Négyfalu címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeBrassó
Rangmunicípium
KözségközpontSăcele
PolgármesterRadu Nistor Florea (PD-L, 2008)[1]
Irányítószám505600
Körzethívószám+40 x68[2]
SIRUTA-kód40438
Népesség
Népesség30 920 fő (2021. dec. 1.)[3]
Magyar lakosság4499 (15%, 2021)[4]
Népsűrűség96,63 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság650 m
Terület320 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 37′ 03″, k. h. 25° 41′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 03″, k. h. 25° 41′ 16″
Négyfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Négyfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Négyfalu (románul Săcele, korábban Satulung, németül Siebendörfer) város Romániában, Brassó megyében. Négy barcasági csángó településből jött létre: Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös. Az ún. „hétfalusi csángók” másik három települése, azaz Pürkerec, Tatrang és Zajzon Tatrang községhez tartozik.

Fekvése, domborzata és természeti környezete

Brassó megye délkeleti részében található, Brassó szoros szomszédságában, 15 km-re a város központjától.

32.000 hektárnyi területen fekszik. A Tatrang nevű folyó szeli át, amely Négyfalu fő ivóvíz-forrását is képezi.

A Barcasági-medence déli perempontján foglal helyet, jellegzetessége, hogy területén megtalálhatók a domborzati formák közül úgy a síkság (2881 ha szántóföld), mint a dombok (3070 ha kaszáló) és a hegység is, ez utóbbi foglalva el a legnagyobb területet (21.152 ha erdő és 3483 ha legelő).

A Hét létra szurdok

Négyfalu képezi két nagy hegytömb, a Nagykőhavas illetve a Csukás-hegység „bejárati kapuját”. A Nagykőhavast Négyfalu irányából 7 útvonalon lehet megközelíteni, ezek közül leghíresebb a „Hét létra” fele vezető út. A Hét-létra szurdok tulajdonképpen egy vízesés-sorozat, mely egy keskeny és meredek mészkőszurdokban zubog alá. Nevét onnan kapta, hogy a közlekedést a szűk és meredek szurdokban hét meredek vaslétra teszi lehetségessé. Kedvelt turisztikai látványosság.

Története

A Mária mennybemenetele ortodox templom és a városháza

Négyfalu: Bácsfalu, Türkös, Csernátfalu és Hosszúfalu közigazgatási összevonásából keletkezett 1950-ben Săcele (falvacskák) néven. Ebből a román elnevezésből származott a város későbbi Szecseleváros elnevezése. Mai neve románul Săcele, magyarul Négyfalu.

Lakói feltehetően a 11. századi magyar és besenyő határőrök leszármazottjai. A közeli Székelyföld lakói csángóknak nevezik a hétfalusiakat.

Négyfalu másik három közeli településsel: Tatranggal, Zajzonnal, és Pürkereccel együtt képezi Hétfalut.

Négyfalut 1366-ban említették először I. Lajos király adománylevelében, amellyel Ztanislaw comesnek adományozta a Tömös és Tatrang-folyók közt fekvő Turchfalua (Türkös), Huzyufalu (Hosszúfalu), Zlanfalua (Bácsfalu)és Charnadfalua (Csernátfalu) nevű királyi birtokokat.

Hétfalu 1498-ig a Törcsvári uradalomhoz tartozott. 1498-ban II. Ulászló király a brassói szászoknak elzálogosította a hét falut, amelyeknek lakói így a szászok jobbágyai lettek. Szász hatásra felvették az evangélikus vallást.

1651-ben Brassó város hűbérbirtokává váltak Négyfalu, illetve Hétfalu települései.

Négyfalu, illetve Hétfalu lakosai az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is nagy számban részt vettek, a 126. honvéd zászlóaljba tömörülve.

1848 októberében az Agyagfalván megtartott Székely Nemzeti Gyűlésen Brassóvidék magyar csángó falvai arra kérték a nagygyűlés vezetőségét, hogy ők is a székelység honvédelmi rendszeréhez tartozhassanak.

2000. június 6-án municípiummá nyilvánították.

Települései gazdag népművészeti hagyományokkal rendelkeznek. Híresek szőtteseik és hímes tojás mintakincsük is, melyből mintegy 150 mintát őriznek.

Népesség

2002-ben 29.915 lakosából 21.364 fő román, 7164 magyar, 1291 cigány, 75 német volt, a többi egyéb nemzetiségű.

Látnivalók

  • A városnak néprajzi múzeuma van, ahol az itteni szász hatásra létrejött csángó népviselet látható.

Testvérvárosai

Híres szülöttei

Jegyzetek

  1. A 2008-as romániai helyi választások eredményei(román nyelven)
  2. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  3. 2021-es romániai népszámlálás
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

Források

Külső hivatkozások

Commons:Category:Săcele
A Wikimédia Commons tartalmaz Négyfalu témájú médiaállományokat.